Éliás Jr.: Jól vagyok

Nálam zenei szempontból az év eleji viszonylag nyugisabb hetek már régóta ugyanazzal telnek, megpróbálom behozni a lemaradásom. A nagy és túlzsúfolt nemzetközi zenepiacokon ugyan sosincs megállás, egész évben folyamatosan jelennek meg a hanghordozók, januárban csak a kiadás intenzitása hagy alább. A kisebb – világviszonylatban jelentéktelen – piacokon, például a magyaron viszont teljesen megáll az élet ilyentájt. Úgyhogy a magamfajta, „többé-kevésbé folyamatos adagoláshoz szokott magyar zenerajongó” ezekben a napokban előszedi azokat a nagylemezeket, amiket az előző időszakban, a nagy dömpingek közepette felületesen hallgatott, és csupán a klipesített dalokat ismeri róluk. Elsősorban nem az aktuális divatirányzatokat meglovagoló tiszavirág-életű sztárocskák albumait bányászom elő, hanem olyan lemezeket, amelyek akár öt-tíz év múlva sem veszítenek aktualitásukból. Vagy ha mégis veszítenek, azért bátran bármikor meghallgathatók. Mondjuk, a Magyarországon meglehetősen mostohasorban levő funky korongjait. A stílus évtizedek óta népszerű ugyan, de nincs mögötte jelentősebb lemezvásárló réteg, pedig a koncertek szemszögéből nézve az egyik legnépszerűbb, a (jó) képviselők frenetikus hangulatot teremtenek, s nemcsak kis klubokban, hanem nagy koncerttermekben is fantasztikusan érvényesülnek.

Szóval kezembe került Éliás Jr. tavaly áprilisban kiadott első szólóalbuma, amelyről két dal szép játszási eredményt könyvelt el a rádiók műsorán: a címadó Jól vagyok és a Táncoljunk a jégen című. Ha rangsorolni kellene a szerzeményeket, a két legegy?sze?rűbb felvételről van szó, vagy inkább egyezzünk ki abban, hogy a lemezen vannak izgalmasabb dalok, igazi gyöngyszemek is. Utólag belegondolva érthetetlen, miért siklottam át az album felett. (Ebből eredően én is csak az említett két felvételt játszom a rádióban, pedig a többi jobban rászolgálna erre.) Azért is érthetetlen, mivel már jártam így: Éliás mellékprojektje, a Staff nevű formáció első, 2000-es nagylemezét is késve fedeztem fel egyik ismerősöm zenetárában, amikor már sehol sem lehetett kapni. Azóta is képtelenség beszerezni, mivel kiadója, az MI-5 Records nem sokkal a megjelentetése után meg?szűnt. Nemrég egy „second handes” zeneboltban bukkantam rá a róla kimásolt Kacsamadár című dal maxi CD-jére, de az album ilyen helyeken sem tűnik fel. Akinek megvan, bizonyára ragaszkodik hozzá, és semmi pénzért sem adna túl rajta.

Éliás Jr. a kilencvenes évek elején tűnt fel a popéletben. Zenei tanulmányait követően klubzenekarokban játszott. Első együttesét, a Horizont nevűt 1990-ben alapította, majd a Let’s Go és az Éliás projekt következett, miközben a zenei irányzatok közül a funky fokozatosan egyre nagyobb teret hódított magának hősünk repertoárjában. Manapság az Éliás Jr. és zenekara nevű formáció mellett két másik együttesben is játszik: a Very Bite Orchestra és a Jazz Moments nevűekben. Külföldön is zenélt, többek között Rómában, Barcelonában, Liverpoolban és német nagyvárosokban. Közben további zenei tanulmányokat folytatott, 2003-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz–ének szakán diplomázott Berki Tamás és Holczer Irma tanárok növendékeként. Ezt követően felkérést kapott az Erkel Gyula Újpesti Zeneiskola jazz–ének szakának vezetésére. Színházi szereplései és dalszerzői munkássága mellett vendég?művészként énekelt különböző zenekarokkal és előadókkal, például a Budapest Jazz Orchestra, a Jazzpression vagy a Frank Zappa Emlékzenekarral, de fellépett Pély Barnával és Somló Tamással is. Ezenkívül ő volt a Megasztár első két sorozatában szereplők felkészítő énektanára.

A Jól vagyok, Éliás Jr. szólólemeze, hamisítatlan Barry White-os stílusban készült. A hasonlat a zenére vonatkozik: a gyökerekre, feelingre, nem pedig a hangra. Bár ha akar, hősünk tud Barry White-osan is énekelni, amikor a zenész repertoárjából választ – ezt koncertjein mindig bizonyítja. Funkys diszkózene dzsesszes alapokkal, retrostílusban – így jellemezhetnénk leginkább az albumát. Tíz igényesen kivitelezett, könnyed szövegvilágú, elsősorban táncparkettre íródott, vagy legalábbis táncra csábító felvételt és a címadó szerzemény három mixváltozatát vonultatja fel. Néhány helyen már-már a dzsessz diadalmaskodik a funky felett, a kiváló hangszerelésnek köszönhetően. Az említett gyöngy?szemek közül való a nagylemez előhírnökeként maxi CD-n még 2006 augusztusában kiadott Együtt szép a világ, a zongorakísérettel operáló, lassú Úgy lennék, vagy a Játsszunk még egy dalt – az utóbbi társszerzője az első Megasztárban is szereplő Szabó Leslie. Ő már 2003-ban, közvetlenül a tehetségkutató verseny indulása előtt is dolgozott Éliással, az Ágyra járok című Staff-felvételt készítették. A főszereplő a lemez összes dalában közremű?ködik szerzőként is, sőt ő viszi a prímet. A munkálatokban részt vett még többek között Kowalsky, a Kowalsky meg a Vega frontembere. Az album végén az elektronikus zenei vonalból is kapunk némi ízelítőt, a Jól vagyok című felvétel mixváltozataiban.

Éliás Jr. a koncertjein a saját dalai mellett számos funky-világslágert is előad. Érdemes őt megnézni. A fellépés után garantált az elégedettség, aminek köszönhetően aztán mi is elmondhatjuk majd magunkról, hogy tulajdonképpen jól vagyunk.