Életjáradékot kaphatnának a nyugdíjasok

Az elképzelés lényege: az idős személyek életük végéig saját házukban vagy lakásukban élnek, miközben az államtól kapott nyugdíjukat havonta kiegészíthetik egy plusz járadékkal. Az örökjáradék feltétele, hogy a nyugdíjas kötelezi magát, az ingatlant nem a rokonok, hanem a járandóságot folyósító jelzáloghitel-társaság örökli. Magyarországon ez úgy működik, hogy miután az ügyfél felveszi a kapcsolatot a programban résztvevő társasággal, egy független értékbecslő cég meghatározza az idős személy ingatlanjának értékét, majd a társaság a lakás valós piaci értéke alapján tesz egy ajánlatot. Szerződésbe foglalják, hogy először milyen nagyobb tételt fizetnek ki egy összegben (legtöbbször a becsült érték 30 százalékát), majd meghatározzák az örökjáradék havi összegét, melyet évente a Statisztikai Hivatal által megállapított inflációs rátával valorizálnak. Hasonló modellen gondolkodnak nálunk is – a szociális ügyi minisztérium kérésére a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársai dolgoznak a javaslaton. „A fordított jelzáloghitel lehetőségével külföldön főleg azok élnek, akiknek idős korukban szükségük van pénzre, és valamilyen okból úgy döntöttek, a tulajdonukban lévő ingatlant nem hagyják gyermekeikre. Vagy nincsenek is gyerekeik, vagy így egyeztek meg velük, vagy más okból nem akarják, hogy örököljenek” – magyarázta a Pravda napilapnak Vladimír Baláž, a SAV gazdasági elemzője. Mivel a szlovákiai házak és lakások 90 százaléka magántulajdonban van, és a társadalom egyre inkább öregszik, a nyugdíjak pedig alacsonyak, Michal Němec gazdasági szakértő szerint ez a modell nálunk is közkedveltté válhat. Ugyanakkor hangsúlyozta: megfelelő törvényi háttérrel garanciát kell majd nyújtani arra, hogy a nyugdíjasokat nem fogják becsapni, nehogy járadék és lakás nélkül az utcán kössenek ki. A szociológusok szkeptikusak, szerintük a szlovákiai társadalomra a családi összefogás jellemző. „A pénzhiányt úgy szokták megoldani, hogy a családtagok kisegítik egymást. A nagyszülők vigyáznak az unokákra, cserébe a rászorulókat időskorban ápolják, és a gyerekek természetesen arra számítanak, hogy majd ők öröklik az ingatlant” – mondta Monika Čambáliková szociológus. Ugyanakkor a modell bevezetésének lehetne olyan lélektani hatása, hogy a fiatalok kétszer is meggondolnák, hogyan viselkednek az idősebbekkel. Magyarországon az örökjáradék-szolgáltatás egyik feltétele, hogy a nyugdíjas betöltötte 65. életévét, a tulajdonában lévő ingatlan értéke legalább 5 millió forint, és igény esetén az örökjáradék folyósításán kívül más kiegészítő szolgáltatásokat is biztosíthatnak. A Hild társaság déli szomszédunknál már 2000 szerződést kötött, és Csehországban is kezdenek gondolkodni a program elindításán. A szlovákiai bankok és biztosítók egyelőre óvatosak, és noha Amerikában és Nagy-Britanniában elterjedt modellről van szó, nem tartják valószínűnek, hogy belátható időn belül Szlovákiában is beiktatnák kínálatukba. „Ha ilyen szellemben módosulna a nyugdíj-kiegészítő biztosításról szóló törvény, akkor bővülne a lehetőségek száma, hogyan biztosítsuk be magunkat idős korunkra” – jegyezte meg Jozefína Žáková, a Szlovákiai Biztosítók Szövetségének vezetője. (sza)