Életbe lép a Szülőföld Alapról szóló törvény

A nemzeti felelősség programjával foglalkozó, letelepedési, bevándorlási és honosítási kormánybiztos állítja, Budapest ezúttal a külhoniak javaslatait is figyelembe vette, például az alapot irányító tanácstagokat az ő ajánlásukra nevezik ki. Az MKP nem teljesen elégedett, mert a párt észrevételeit csak részben vették komolyan. „Szabó Vilmos államtitkárnak személyesen tolmácsoltam pártunk kifogásait, hogy a Szülőföld Alapról szóló törvényhez későn tudtunk hozzászólni, s nehezményeztem, hogy javaslatainknak csak a töredékét vették figyelembe” – mondta lapunknak Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője.

A magyar pártnak több lényeges észrevétele volt, például hogy ne lehessen e törvény alapján az érvényes költségvetésben a határon túli magyarok támogatására elkülönített pénzeket átcsoportosítani, továbbá a jogszabály tételesen ne utaljon a kedvezménytörvény két, az egyéni oktatási-nevelési és a felsőoktatási támogatásról szóló cikkelyére, mert ez zavart okozhat. Ezenkívül az alap működtetésével, az igazgatótanács kinevezésének módjával kapcsolatban az MKP indítványozta, hogy a határon túli szervezeteknek nagyobb beleszólásuk legyen. Ez utóbbit Avarkeszi szerint más külföldi magyar szervezet is kérte, s beépítette módosító tervezetébe. „Az egyik leglényegesebb változtatás, hogy azon testületek – a tanács és a kollégiumok – tagjainak többségét, melyeknek közük lesz a pénzek elosztásához, a határon túli magyar szervezetek javaslatára kell kinevezni. Például a tanács 15 tagú lesz, 7 tagját és elnökét csak a Máért tagszervezeteinek javaslata alapján nevezhetik ki” – mondta lapunknak a kormánymegbízott. Új szabály, hogy az említett testületeknek együtt kell működniük a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságaival, valamint az alap költségvetéséből csak bizonyos százalék fordítható működésre, minden mást támogatásra kell fordítani. Emellett kivették azt a részt, hogy az alap forrásait szociális célokra is lehet fordítani. „Ez kissé meggondolatlan volt az eredeti törvénytervezet kidolgozói részéről. Annak idején a kedvezménytörvény vonatkozásában kifejezetten kimondta a velencei bizottság, hogy szociális célra csak akkor lehet fordítani, ha ez az oktatással, kultúrával kapcsolatos támogatás, ezért ezt a célt kivettük a törvényből, de minden más megmaradt. Sőt bekerült a célok közé, hogy a különböző határon túli magyar közösségeknek egymással való kapcsolatát is támogatni szeretnénk, tehát ha erre igényelnek forrást, kaphatnak bizonyos összeget” – részletezte Avarkeszi.

Bugár Béla, az MKP elnöke februárban lapunknak azt mondta, az eredeti ígéret alapján mintegy 25 milliárd forintnak kellene a Szülőföld Alapban lennie. „De ez csak kölcsön formájában áll majd rendelkezésre. Ha arra gondolok, hogy Magyarországon a kamatláb kétszer akkora, mint nálunk, akkor egy szlovákiai vállalkozónak nem éri meg ebből a forrásból meríteni. Lehet, hogy egy erdélyinek érdemes lesz. Csakhogy ez akkor is kölcsönrendszer lesz, nem pedig olyanfajta támogatás, melyből a kultúrát, az oktatásügyet és egyéb területet lehet érinteni” – nyilatkozta Bugár. Avarkeszi az Új Szónak tegnap leszögezte: nem kölcsönről, hanem támogatásról van szó. Szerinte sokan gyakran összekeverik a Szülőföld Alapot és a Szülőföld-programot. Ez utóbbi keretében lényegesen nagyobb öszszeg áll majd rendelkezésre, és annak egy jelentős része valóban hitel formájában lesz folyósítható, ám annak semmi köze a Szülőföld Alaphoz, mely a kormánymegbízott szerint egyértelműen támogatás.

Az MKP elnöke többször kifogásolta azt is, hogy a jogszabály értelmében a határon túli magyarok megsegítésére elkülönített pénzeket át lehet csoportosítani. „A törvény zárórendelkezésének 12 cikkelye, annak negyedik pontja arról szól, hogy a kormányt felhatalmazta a parlament arra, az eddigi támogatási rendszereket olvassza be a Szülőföld Alapba. Mi nem szeretnénk, ha ez megtörténne. Ha erre mégis sor kerül, szétverik azt a támogatási rendszert, mely évek óta működik, s világosan ellenőrizhető – elég az alkuratóriumok munkájára gondolni, melyek ajánlásai alapján az adott fő kuratórium Budapesten meghozza döntését” – nyilatkozta korábban Bugár. A kormánymegbízott szerint megalapozatlanok ezek az aggályok. „Felhívtam Bugár Béla figyelmét arra, hogy maga a törvény ezt kizárja, a Szülőföld Alap nem érintheti az egyéb, már meglévő forrásokat. A félreértés abból adódott, hogy a jogszabály valóban tartalmaz egy olyan passzust, hogy a kedvezménytörvényben megfogalmazott célokra is adható támogatás az alapból, ám sajnos Magyarországon és a határon túl is volt, aki ezt úgy értelmezte: amit egyébként a státustörvény alapján adnának, az beolvad a Szülőföld Alapba. De csak a célok meghatározásában fogalmazott így a törvény” – magyarázta Avarkeszi. Vagyis mindössze arról van szó, hogy ugyanazokra a célokra két forrásból is nyújtható támogatás.

Egy olyan kérés volt a vajdasági magyarok részéről, melyet Budapest a mostani törvénymódosítás kapcsán sem tudott figyelembe venni. Azt kérték, hogy jelenjen meg valamilyen módon a pozitív diszkrimináció az Ukrajnában és Szerbia-Montenegróban élő magyar közösségek vonatkozásában, hiszen sok szempontból ők vannak a legnehezebb helyzetben. „Ezt így a törvénybe nem tudtuk betenni, ám a végrehajtási rendeletben majd megfogalmazódik, hogy a tanács fog dönteni a prioritásokról” – tette hozzá a kormánymegbízott. (sza)