El sem kezdődött, és már leállt az átvilágítás

A bírák átvilágítása miatt Ján Vanko, az Igazságszolgáltatási Tanács (IT) korábbi megbízott elnöke fordult az AB-hoz. Az átvilágítást az IT-nek kellett volna levezényelnie, és minden bíróra vonatkozott volna, nem csak a kinevezés előtt állókra. Éppen ez nem tetszett a bíráknak, akik szerint ugyanis ez a rendelkezés retroaktív, ezért alkotmányellenes. Az átvilágítás egy, a bíró által kitöltött kérdőív alapján történt volna, amelyben nyilatkoznia kellett volna például a vagyonáról. A feltüntetett adatokat a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) ellenőrizte volna, majd a jelentése alapján az IT mondta volna ki a végső szót a bíró alkalmassága ügyében. A bírók azt nehezményezték, hogy egy állami hivatal ellenőrizte volna őket, ami ellentétes a hatalmi ágak felosztásával. Az IT mintha készült volna az AB döntésére, a kérdőíveket ugyanis szeptember végéig kellett volna postázniuk a bíróknak, ám még el sem kezdték a folyamatot. Az AB csak a már kinevezett bírók átvilágítását állította le, az újaknak át kell majd esniük az átvilágításon.

Pavol Paška nem tartja nagy érvágásnak az átvilágítás leállítását. „Ez az igazságszolgáltatási reform sarkalatos eleme, de az egész reformnak legfeljebb az 5%-át teszi ki” – magyarázta a házelnök. Szerinte a reformfolyamat folytatódik, amit az is bizonyít, hogy az IT kedden megválasztotta saját és a Legfelsőbb Bíróság elnökét. „Nem igazolódtak be azok a híresztelések, hogy még mindig nagy Štefan Harabin befolyása az igazságszolgáltatásban” – jelentette ki Paška. Az AB döntése után, azt figyelembe véve a Smer az átvilágítást újra beépítené a jogrendbe. Hasonlóan vélekedik az igazságügyi tárca is: szerinte az átvilágítás célja a bírói kar megtisztítása lenne olyan bíróktól, akik esetében fennáll a korrupció veszélye. (lpj, SITA)