Együttélésünk új esélyei

A találkozó érdemi része szombaton délelőtt zajlott le a várban. A konferenciát Kiss-Rigó László, Esztergom-budapesti segédpüspök nyitotta meg előadásával, amelyben az EU készülő alkotmányáról megjegyezte: nem tragédia, ha ebbe nem kerül bele a keresztény gyökerekről szóló megállapítás, Európa máig szilárd kultúrtörténeti, egyházi, művészettörténeti alapokon áll, s ezekre most is lehet építeni. Hangsúlyozta, hogy a jogharmonizáció területén is a katolikus egyház járt elöl, hiszen már 1917-ben volt egységes törvénykönyve, amit legutóbb 1983-ban újítottak meg. A magyar és a szlovák keresztények közti barátságra és együttműködésre Rudnay Sándor néhai püspök tevékenységét állította példáként. Štefan Zvolenský nagyszombati segédpüspök a globalizálódó Európa értékválságáról elmélkedett, s felvázolta mindazon lehetséges válaszokat, amelyeket a kihívásokra a magyar és a szlovák keresztények együtt adhatnak. A szlovák és a magyar közös történelem kapcsán hangsúlyozta Szent István intelmének érvényességét, mely szerint az egy nyelvű és kultúrájú ország gyenge és esendő. Viszont a multikulturalitás is csak úgy gazdagíthat, ha tisztában vagyunk saját értékeinkkel, ugyanakkor becsüljük a másokéit is. Peter Križan, a szlovák Kolping Szövetség nevében olvasta fel Ján Figel EU-biztos üdvözlő levelét, amelyben a politikus hangsúlyozta, hogy a megosztott Európa mindig is konfliktusok, háborúk forrása volt, most pedig szlovákoknak és magyaroknak egyaránt lehetőségük nyílt arra, hogy a gyakorlatban bizonyítsák ennek ellenkezőjét. Ján Adamec, a szlovák külügyminisztérium főosztályvezetője szintén az uniós tagságból adódó közös előnyöket ecsetelte, s jelezte: a tárca tovább szeretné folytatni, és szeretné elmélyíteni a visegrádi négyek munkáját.

Surján László, az EP Régiófejlesztési Bizottságának tagja szerint az európai nemzetek közti szolidaritás elve a pénzelosztás mikéntjében is kifejezésre jut, ugyanis a tervek szerint az EU fejlesztési kiadásai 2007-ben mintegy 25 százalékkal emelkednek, a hátrányosabb helyzetű régiók javára. 2006-2013 között az EU 260 milliárd eurót költene pluszban a felzárkóztató programokra, s ebből Magyarország és Szlovákia is részesül majd, csak rajtunk múlik, miként használjuk ki a lehetőségeket. Zita Pleštinská képviselő magyarul köszöntötte a résztvevőket, ugyanis a budapesti műegyetem hallgatója volt. Előadásában ĺrország, Görögország, Spanyolország gazdasági fellendülését említette, pozitív példaként. Pomothy László a pozsonyi gazdasági tárca államtitkára az INTERREG pályázati program előnyeit ecsetelte, mint olyan forrásokat, amelyekből mindkét állam meríthet – határon átnyúló fejlesztésekre is. Rendkívül örvendetesnek találta azt a tényt, mely szerint mára Magyarország a második a szlovák gazdaságban beruházók között. A pozsonyi törvényhozás legutóbb kedvezően változtatta meg az ipari parkokról szóló törvényt is, most már 5 százalék önerő is elég a vállalkozáshoz, és az önkormányzatoknak már egy befektetőt is elég találniuk a park létrehozására, sőt akár több önkormányzat is összefoghat az ügy érdekében. A minisztérium a pályázóknak azt ajánlja: inkább az EU szerkezeti alapjaiból próbáljanak pénzhez jutni, mert a tárca a jövőben az ipari parkok támogatására szánt összegek feleslegét is ezekbe irányítja majd át. Szemkeő Judit a magyar Kolping Család tevékenysége kapcsán kifejtette: aki nem tudja az értékeit képviselni, annak nincsenek is értékei. Nos, a Kolping sikeresen együttműködik a szlovákiai oldallal is, az eurorégió lakossága érdekében.

Délután Ladocsi Gáspár segédpüspök tartott rendkívül tanulságos előadást a bor és a katolikus liturgia kapcsolatáról, amelyben kultúrtörténeti csemegék is szerepeltek. Megtudhattuk például: a katolikus egyház az eucharisztiában azért használ kizárólag fehérbort, mert az Krisztus feltámadását, az új életet jelképezi. A színborba a szertartások során pedig azért vegyítenek egy kis vizet, mert a pár csepp víz viszont az emberi gyarlóságot jelképezi. A vörösbor mindig az áldozat, a kiömlő vér színe – ezt Rómában Szent Ágnes napján használják, báránysülthöz –, az étel viszont az áldozatot jelenti... A vallás- és művelődéstörténeti összefoglaló után még remek borok következtek, mintegy ötvenfajta bormintát kóstolhattak meg a borverseny látogatói. Miroslav Petrech, aki immár legenda a szlovákiai borászatban, és kollégái vezették a zsűrit, százpontos rendszerben értékeltek íz, illat, tisztaság stb. szerint. Az abszolút győztes Szőlősi Mihály neszmélyi bortermelő olaszrizlingje lett első az elsők között.