Egyszerűsítik az ukrán nővérek helyzetét

Az egészségügyi minisztérium az oktatási tárcával közösen reagált a külföldi szakképesítés elismerésének döcögő folyamatára. „Úgy döntöttünk, olyan intézkedéseket hozunk, amelyek lehetővé teszik az ukrán nővérek számára, hogy gyorsabban és könnyebben elérjék képzettségük elismerését, és ezáltal csatlakozhassanak a rendelőkhöz és a kórházakhoz. Az ukrán nővérek gyorsabban eljuthatnak a betegekhez, felhasználhatják végzettségüket, illetve tapasztalatukat, és erősíthetik a szlovák egészségügyet” – mondta Michal Palkovič egészségügyi miniszter.

Többlépcsős folyamat

A változás a felsőfokú alapképzéssel rendelkező nővéreket érinti, akik a jelentkezést azzal kezdik, a szükséges dokumentációt elküldik az oktatási minisztériumba. Az intézménynek két hónap alatt döntenie kell az alkalmassági vizsga és szakmai gyakorlat előírásáról. A vizsgát, amely csak a gyakorlati részből áll, a pozsonyi Szlovák Egészségügyi Egyetem (SZU) biztosítja. A jelentkező a kórházak különböző osztályain abszolválja a szakmai klinikai gyakorlatot. Ezt követően az SZU elküldi a jegyzőkönyvet az oktatási minisztériumnak, amely egy hónapon belül határozatot ad ki a végzettség elismeréséről. Ezután szlovák nyelven szóbeli és írásbeli kiegészítő vizsga következik, siker esetén az iskolaügyi tárcánál kell kérvényezni a képesítés elismerését, melynek egy hónapon belül állást kell foglalnia. Azok a személyek, akik teljesítik a követelményeket, engedélyt kapnak a nővéri hivatás gyakorlására, és lehetőségük nyílik mesterdiplomát szerezni ápolói szakon.

Ezen az „egyszerűbb” többlépcsős folyamaton kiigazodni még azoknak a szlovák állampolgároknak is kihívást jelenthet, akiknek áttekintésük van a hazai oktatási és egészségügyi rendszerről, arról nem is beszélve, hogy még így is hónapokig tart, és a szakmai rátermettség mellett a nyelvtudást is bizonyítani kell. A diploma honosítása egyébként számos uniós tagállamban magas költségekkel járó, összetett adminisztratív folyamat.

Kezdetnek jó

Alona Kurotová, a MALnS alapító tagja korábbi blogbejegyzésében figyelmeztetett, a hazai egészségügyi rendszert azok, az Ukrajnából érkező nővérek erősíthetnék, akik itt élnek, és itt is szeretnének munkát vállalni, hogy el tudják tartani a gyermekeiket. Ebben azonban a bürokratikus eljárás, illetve a szerencsétlenül beállított szabályok akadályozzák őket. A külföldi egészségügyi dolgozók elhelyezkedését több tényező is nehezíti, az Ukrajnából menekülők esetében a fő probléma az, hogy a szlovák és az ukrán oktatási rendszer nem egyezik – Ukrajnában a kreditrendszer alkalmazásának köszönhetően az egészségügyi szakközépiskolákban 2–2,5 éves képzéssel diplomát lehet szerezni (alapképzés), nálunk azonban ez csak középfokú végzettségnek felel meg. Ez nem csak Szlovákiát érinti, Ukrajna oktatási rendszere nem kompatibilis az uniós tagállamokéval.

Kurotová lapunk érdeklődésére azt mondta, üdvözli az egészségügyi minisztérium egyszerűsítő lépéseit. Megjegyezte azonban, ez a megoldás csak a szlovák jogszabályok által is elismert egyetemi végzettséggel rendelkező nővéreket érinti, akikből pusztán néhány tucat tartózkodik az országban. A többi ukrán nővér (mintegy 300-an lehetnek) nem rendelkezik ilyen képesítéssel, így rajtuk az egyszerűsítés nem segít. Ez azt jelenti, hogy őket a minisztérium legfeljebb a „gyakorlati nővér – asszisztens” pozícióba helyezheti el, ami a legalacsonyabb képzettségi szintnek felel meg Szlovákiában, vagyis értelemszerűen alacsonyabb bérezéssel is jár.

Kurotová hangsúlyozta, bízik benne, hogy a szaktárca már dolgozik ezen nővérek helyzetének megkönnyítésén is. „Közös célunknak kell lennie, hogy minél több szakembert juttassunk az egészségügyi rendszerbe a valós tudásuk és tapasztalatuk alapján” – véli Kurotová.

Késő!

A szlovák nővérkamara szintén üdvözölte a szaktárca lépését. Lukáš Kober, a szervezet alelnöke kiemelte, Szlovákia a többi országhoz hasonlóan képtelen ellátni a munkaerőpiacot saját nővérekkel és a harmadik országokból érkező szakemberekkel. Kober szerint a fő kérdés az, a minisztérium időben cselekedett-e, hiszen Csehország és Lengyelország már évek óta kihasználja a külföldi nővérekben rejlő potenciált. „Mondhatni, lekéstük a katonai invázió kitörése utáni erős migrációs időszakot” – mondta. Hangsúlyozta, az Európai Ápolók Szövetségének (EFN) tagszervezeteként hónapokig egyeztettek az ukrán nővérek képesítésének elismeréséről. „Megkerestek bennünket, hogy működjünk együtt az Európai Bizottság és az Ápolók Nemzetközi Tanácsa projektjeiben, de nem tudtunk olyan jogszabályi megoldásokat kínálni, mint amilyeneket például a lengyelek már bevezettek. Ők már évek óta lehetővé teszik a nővérek számára az ún. áthidaló tanulmányok elvégzését (azaz egy harmadik országból érkező nővérnek, akinek a végzettségét igazoló dokumentuma nem felel meg az EU-s irányelveknek, lehetősége van arra, hogy a hiányzó tapasztalatot vagy elméleti tudást ezzel az áthidaló tanulmányokkal pótolja). Így a projektek és a finanszírozás az északi szomszédaink felé irányult, akik aktívan integrálják az ukrán nővéreket az egészségügyi rendszerbe. Szlovákia egyszerűen lekéste a vonatot” – nyilatkozta.

A nővérkamara képviselője szerint a szaktárca intézkedése nem hoz elegendő szakképzett egészségügyi dolgozót. „Nem, nem segít rajtunk. Az elmúlt 20 évben a nővérek követeléseinek figyelmen kívül hagyásával eljutottunk oda, hogy az EU átlagos nővérlétszámához képest nálunk 16 ezerrel kevesebb van” – figyelmeztetett azzal, a koronavírus-járvány idején évente ezer ápoló hagyta el a rendszert, és csak 400 új érkezett. A tanulmányaikat befejező fiatal nővérkéink közel fele elhagyja az országot a jobb fizetés és munkakörülmények miatt. „Ez a tendencia nem állt meg, és 10 éven belül 25 000 ápoló fog hiányozni” – figyelmeztetett.