Egyre többen támadják a Šutaj Eštok-féle tisztogatást

Nemrégiben lapunk is beszámolt a rendőrségen zajló elbocsátási folyamatokról: Šutaj Eštok alig foglalta el a miniszteri széket, máris leváltotta Hamran István országos rendőrfőkapitányt és két helyettesét, Peter Juhást, a belügyminisztérium belső ellenőrzési osztályának igazgatóját, hat NAKA-s nyomozót pedig felfüggesztett a szolgálat alól. Utóbbiak az úgynevezett Čurilla-csoport tagjai, akik az utóbbi években a Smerhez is köthető korrupció botrányok felderítésén dolgoztak.

Védett bejelentők

Az SaS csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy a belügyminiszter Juhásszal és Čurilláékkal szembeni lépései törvénysértőek lehetnek, mivel a Speciális Ügyészség (ÚŠP) nemrégiben védett bejelentői státusszal ruházta fel őket, ilyen esetben pedig az elbocsátáshoz, illetve a felfüggesztéshez a társadalomellenes tevékenységet bejelentőket védő hivatal beleegyezésére is szükség van.

Zuzana Dlugošová, a hivatal elnöke kijelentette, a hatályos jogszabályok értelmében a tárcavezetőnek a döntés meghozatala előtt fel kellett volna keresnie az intézményüket, amelynek ilyen helyzetben az a feladata, hogy megítélje, a munkáltató döntése mögött nem rejtőzik-e személy indíttatás, például bosszú. A belügyminiszter azonban megkerülte Dlugošová hivatalát, emiatt pedig akár 100 ezer eurós büntetést is kiszabhatnak. Az igazgató továbbá megjegyezte, Šutaj Eštok így azt az üzenetet közvetíti az állampolgárok felé, hogy a törvényeket egyáltalán nem kell betartani, illetve hogy az állami intézményekre nem lehet támaszkodni.

Hiányos indoklás

Kolíková szerint Čurilláék ügye más szempontból is jogi kérdéseket vet fel. A parancsban, melyben Šutaj Eštok elrendelte a nyomozók felfüggesztését, a tárcavezető az ellenük zajló büntetőeljárásra hivatkozott. Čurilláékat még 2021 szeptemberében gyanúsította meg a belügyminisztérium belső ellenőrzési osztálya azzal, hogy nyomást gyakorolnak a tanúkra és ezzel befolyásolják az eljárások menetét. A nyomozókat vizsgálati fogságba helyezték, akik fellebbeztek a döntés ellen, így az ügy a Pozsony Megyei Bíróság elé került. A bírók azonban Čurilláék javára döntöttek, így szabadlábon védekezhetnek. Bár ennek már több mint két éve, a büntetőeljárás továbbra is zajlik.

Šutaj Eštok tehát arra hivatkozott, hogy a rendőrség kötelékében nem dolgozhatnak olyan nyomozók, akiknek meggyűlt a bajuk az igazságszolgáltatással. Kolíková azonban állítja, az érvényes jogi előírások szerint csak azért nem lehet felfüggeszteni egy nyomozót, mert gyanúsítottként szerepel egy ügyben. Teljesülnie kell annak a feltételnek is, hogy a rendőri tevékenységével állami érdeket veszélyeztet. Šutaj Eštok azonban a parancsban nem indokolta meg, hogy Čurilláék állományban maradása esetén pontosan milyen államérdek sérülhet.

„Továbbá kiállunk amellett, hogy a belügyminiszter egyáltalán nem vette figyelembe a bírósági döntést, amely megkérdőjelezte a nyomozók ellen zajló büntetőeljárás létjogosultságát. Egy ilyen parancs kiadásakor a tárcavezetőnek minden tényezőt figyelembe kellene vennie, ő pedig erről említést sem tett”

– jelentette ki az SaS parlamenti képviselője.

Mit jelent a felfüggesztés?

A korábbi igazságügyi miniszter hangsúlyozta, a felfüggesztés komoly beavatkozást jelent a nyomozók életébe, hiszen a törvény értelmében jelenleg minimálbért kapnak az államtól, és nem is tudnak elhelyezkedni más munkahelyen.

Peter Kubina, Čurilláék védőügyvédje a Denník N-nek adott interjújában elmondta, a felfüggesztés azzal jár, hogy a nyomozóknak a szolgálati idejük alatt otthon kell tartózkodniuk. Ebben az időben bármikor érkezhetnek ellenőrzések a rendőrség részéről, hogy a munkatársaik valóban betartják-e a rájuk vonatkozó szabályokat. Ez gyakorlatilag ezt jelenti, hogy a nyomozók semmilyen más munkát nem tudnak vállalni, emellett pedig nem is vállalkozhatnak, így kénytelenek minimálbérből megélni. Kubina állítja, a korábbi fizetésükhöz képest ez mintegy 70–75 százalékos visszaesést jelent. A védőügyvéd szerint ez az állapot tulajdonképpen felér a házi őrizettel, de ez a belügyminisztériumnak megfelel, hiszen így kikényszeríthetik, hogy Čurilláék úgy döntsenek, elhagyják a rendőrség kötelékét és civil foglalkozást választanak. Ugyanakkor hangsúlyozta, egyelőre nem adják fel a küzdelmet, és további jogi lépéseket kezdeményeznek a belügyi tárca ellen.

Kolíková szerint Čurilláék esetét elrettentésként akarják használni, és így üzennek azoknak a nyomozóknak, akik manapság a Smer jelöltjeinek korrupciós botrányait akarják feltárni.

„Nem értjük, hogy a Hlas által jelölt belügyminiszter miért végez ilyen piszkos munkát Robert Ficónak”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy ezt akár ellenszolgáltatásként is lehet értelmezni azért cserébe, hogy a Smer Peter Pellegrini jelöltségét fogja támogatni a jövő évi államfőválasztáson.

Šutaj Eštok reagált

Šutaj Eštok a lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, az SaS lépését egy kétségbeesett próbálkozásként értékeli, hogy a párt felkeltse a sajtó figyelmének érdeklődését.

„Tiszteletben tartom, hogy az SaS feljelentett, ugyanúgy, ahogy a Čurilla-csoport is, de mindenkinek üzenem, hogy én nem ijedek meg, és mindig a hatályos törvények szerint fogok eljárni"

– jelentette ki a belügyminiszter.