Egyre több a depressziós gyermek

Pozsony. Egyre több gyerek depressziós, a tizennyolc éven aluliak egynegyede szenved különféle szorongásos betegségektől: a fóbia és a pánik valamilyen típusától, illetve a stressztől, hangzott el a pozsonyi kerületi pedagógiai-pszichológiai központok munkatársainak közelmúltban megtartott szakmai tanácskozásán.

Boldog gyermekkor... Csak illúzió volna? TASR-felvételA gyermekek lelki egészségét nagyban károsítja a családok széthullása. A családok fele csonka családnak számít, a gyermekek 20%-a házasságon kívül születik. Egyre több szülő egyre kevesebbet foglalkozik gyermekével, mind több az olyan édesapa, aki hetente legfeljebb kilenc percet szán csemetéjére, figyelmeztetnek a szakértők. A kiskorúak mentálhigiénéjét szintén negatívan befolyásolja a nem megfelelő anyagi környezet. A tizenöt éven aluliak egyharmada a szegénységi küszöb alatt él.

Miron Zelina pszichológus, egyetemi tanár szerint gyakran előfordul, hogy a gyermekek egészen egyszerűen unalomból válnak kábítószer-fogyasztókká. A fiatalok többségének nincs úgymond hobbija. A felmérések kimutatták, a szóban forgó korosztály 60–70%-a egyáltalán nem sportol.

Jarmila Gajdošová pszichológus szerint a fiúk 34,5, a lányok 40,8%-a szenved gyakori fejfájástól. Egyre több az önmagának ártó gyermek, a testképzavarral küszködő, kóros soványságban szenvedő kis- és fiatalkorúak aránya eléri a 4%-ot, a túlsúlyosaké az 5%-ot. A hiba mindkét esetben az agyban van, hangsúlyozzák a szakértők.

Egyre több a tizenöt évesnél fiatalabb bűnelkövető. Minden tizedik bűncselekményt fiatalkorú hajt végre. Minden harmadik gyermeket zaklatnak a társai az iskolában. Egyre több a szorongó, depressziós, viselkedészavarral és drogproblémával küszködő gyermek. A hazai tizennyolc éven aluliak 15%-a lelki betegségektől szenved, melyek gátolják sze-mélyes, szociális fejlődését és társadalmi beilleszkedését. A pozsonyi kerületi pedagógiai-pszichológiai tanácsadó központok felmérése alapján egyre több a nyugtalan, „problémás gyermek”, aki komoly gondot okoz szüleinek a családban, és aki gyermekközösségbe, óvodába, iskolába kerülve igencsak megnehezíti a pedagógusok dolgát. Az említett korcsoport 1%-ánál állandó figyelmetlenség, koncentrációs zavar, kényszeres mozgás és viselkedés, valamint túlzott impulzivitás figyelhető meg. A tünetcsoport általában együttesen jelentkezik. Ők nagy valószínűséggel hiperaktívnak tekinthetők.

A gyerekek 5–15%-a szenved tikben, vagyis rángatja önkéntelenül szemét vagy száját. Minden negyedik-ötödik embernek vannak az életében hosszabb-rövidebb ideig tartó időszakok, amelyeket az életvitelt is akadályozó kóros félelem, fóbia jellemez.

A szorongásos megbetegedések leggyakrabban a gyermekkorból eredeztethetőek. A fóbiák jelentősen károsíthatják a szociális alkalmazkodást és a munkateljesítményt. A kezeletlen fóbiások döntő többségénél szövődmények is fellépnek: depresszió, alkohol- vagy gyógyszerfüggőség, öngyilkosság, illetve annak kísérlete. A korai felismerés és terápia jelentősen javíthatja a fóbiák prognózisát.

A gyermekek nagyobb arányban mutatnak pszichoszomatikus tüneteket, mint a felnőttek. A lelki sérüléseik sok esetben testi megbetegedést váltanak ki. A gyermek betegsége ugyan nem feltétlenül, de gyakran a háttérben meghúzódó, családi patológiára utal. A kis- és fiatalkorúak fele lelki probléma miatt megy orvoshoz.

A lakosság egyharmada-fele pszichoterápiával jól kezelhető, enyhébb depresszióban

szenved. Sok esetben nem egyszerű megállapítani, hogy hol végződik a normális szomorúság, és hol kezdődik a klinikai depresszió. A kedélybetegség enyhébb formái közé tartozik a hangulatzavar, amely szintén évekig tarthat. Az enyhébb, ideiglenes vagy krónikus depressziós állapotokból egyes emberek esetében a későbbiekben súlyos depresszió is kialakulhat. A hangulatzavarban szenvedőknél bizonyos életesemények – egy szakítás, a szülőktől való elszakadás – mélyebb depressziót válthatnak ki.

A súlyos depresszió, mely a lakosság 2–3%-át sújtja, biológiai, társadalmi és pszichológiai tényezők bonyolult összjátékának eredménye, az embert rendkívül érzékennyé teheti az életének egyes körülményei iránt, s minden kisebb kudarc mélységes, fekete kétségbeesésbe taszíthatja. A társadalmat alkotó egyének ijesztően romló lelki egészsége szorosan összefügg az öngyilkosságok számának növekedésével. 2003-ban 753-an vetettek önkezükkel véget életüknek Szlovákiában, közülük 56-an 15–24 évesek voltak. A balesetek után az öngyilkosság a második leggyakoribb halálok az országban.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?