Egyre melegebb a helyzet

Tavaly a levegő átlaghőmérséklete elérte 9,8 Celsius-fokot, tájékoztatott Peter Kajaba, az SHMÚ klimatológusa. 1931 óta csak egyetlen évben volt ennél is melegebb, mégpedig 2014-ben, amikor a levegő éves átlaghőmérséklete 10 fok volt. A legmagasabb hőmérséklettel kapcsolatban azonban nem született új rekord: 2023-ban a legmelegebb napon 36,5 fok volt, ami nem nevezhető kiugróan magas értéknek. A rekordot továbbra is 2007 nyara tartja, amikor a hőmérő higanyszála az egyik napon 40,3 fokot mutatott.

Az, hogy az elmúlt év Szlovákiában mégis a legmelegebbek közé tartozott, főleg annak az eredménye, hogy kifejezetten hosszan tartó napos időszakok jellemezték az időjárást, illetve az őszi időszak is szokatlanul magas hőmérsékletet hozott magával. A szakértők kiemelték, a tavalyi volt a legmelegebb szeptemberi hónap az ország történetében, az átlaghőmérséklet 19,7 fok volt. Az ógyallai mérőállomáson például 23 nyári és 5 trópusi napot jegyeztek. A meteorológiában azok a napok minősülnek nyárinak, amikor a hőmérséklet eléri a 25 fokot, azok pedig trópusinak, ahol a hőmérő 30 fokot mutat. A nyárias szeptember után ugyan csökkent a hőmérséklet, de hosszan tartó fagyok ezután sem következtek. Pavol Faško klimatológus szerint többször is előfordult, hogy bizonyos helyeken sok hó esett, de a hőingadozások következtében gyorsan elolvadt.

A tavalyi év nem csak Szlovákia szempontjából bizonyult kiemelkedően melegnek. Az SHMÚ szakértői rámutattak, világszerte a múlt év volt a legmelegebb a mérések történetében, vagyis 1850 óta. „A globális átlaghőmérséklet elérte a 14,8 Celsius-fokot” – pontosított Kajaba. Ez 0,17 fokkal többnek bizonyult az eddigi rekordnál, ami 2016-ban mértek. A felmelegedés hosszú távon is megfigyelhető: a tavalyi érték 0,6 fokkal volt magasabb, mint az 1991 és 2020 közötti átlag, és 1,48 fokkal magasabb az 1850 és 1900 közötti szintnél.

A felmelegedésben több tényező is szerepet játszik. Az iparosodás előtti értékekkel összehasonlítva a légkörben jelenleg 50%-kal magasabb a szén-dioxid koncentrációja, aminek eredményeként tovább növekszik a hőmérséklet, és az említett gáz hosszú élettartama miatt ez a távolabbi jövőben sem fog megváltozni. Továbbá meg kell említeni az úgynevezett El Niño-jelenséget, ami a Csendes-óceán trópusi övezetében bukkan fel, és a tengervíz áramlásával áll összefüggésben. Az El Niño nagy hatást gyakorolt a térség felmelegedésére már tavaly is, de várhatóan az idei januári és februári időjárást is komolyan befolyásolja majd. „Ahogy 2023-ban is több rekordot jegyeztünk, legyen szó akár a nyári és trópusi napok számáról, akár a mérőállomásokon tapasztalt csúcshőmérsékletekről, úgy idén is több hő- és fagyhullámra számítunk, amelyek során újabb rekordok dőlhetnek meg” – tette hozzá Kajaba.