Egyéves a „budapesti exodus”

A magyar rendőrség adatai szerint májusban még naponta „csak” néhány száz fő lépte át iratok nélkül, menekültként érkezve a magyar határt, augusztusban ez a szám már napi 1500–3000 között mozgott, szeptemberben pedig volt olyan nap is, amikor 10 ezer ember lépte át Magyarország déli határát.

A válság csúcspontjának azonban szeptember 4-e tekinthető, amikor mintegy ezerötszáz ember indult útnak nyugat felé a Budapest-Keleti pályaudvarról, hogy az M1-es autópályán gyalog jusson el Ausztriába. A legtöbben Németországba szerettek volna eljutni, de a már napok, hetek óta Magyarországon tartózkodó, többségében szír, afgán és iraki menekültek az után döntöttek úgy, hogy gyalog indulnak útnak, hogy a magyar hatóságok leállították a Nyugat-Európába tartó vonatforgalmat.

Átverés

A menekültek elindulásának egyik oka az volt, hogy a magyar hatóságok leállították a nyugat felé induló vonatokat, az emberek a Budapest-Keleti pályaudvar előtt rekedtek, ahol egyre elviselhetetlenebbek lettek az állapotok. „A vonatforgalom megállítása után, még a kivonulás előtt a menekültek többnapos békés demonstrációba kezdtek a Keleti pályaudvar előtti téren – írja a Volunteers On The Rise (VOTR) blog. – A többségében szír emberek azt szerették volna elérni, hogy Németországba utazhassanak, ugyanis a német kormány nyilatkozatai alapján joggal gondolhatták, hogy ők ott védelemben részesülnek és letelepedhetnek majd. A tüntetések során egyik fő kérdésük az volt, hogy miért nem indulhatnak azonnal útnak, ha a német kormány biztosítani kívánja számukra az emberhez méltó ellátást és védelmet, később pedig talán a letelepedést is.” Egyre feszültebbé tette a menekültek várakozását a magyar kormány azzal is, hogy korábban néhány nyugatra tartó szerelvényt Bicske határában feltartóztattak, és a rendes jeggyel utazó menekülteket leszállíttatták a vonatokról. Emiatt többen már az állomáson éhségsztrájkba kezdtek, egy pakisztáni férfi pedig szívrohamot kapott, és meghalt.

Buszokkal Ausztriába

A menekültek a Budapesttől 26 km-re lévő zsámbéki kijáratig jutottak az M1-esen, ahol letáboroztak. Ezen az éjszakán a magyar és az osztrák kormány megállapodott abban, hogy buszokkal az osztrák határra szállítják a Zsámbéknál pihenő, illetve a Keleti pályaudvar előtt maradt menekülteket. Időközben azonban Magyarországon és Ausztriában is önkéntesek szálltak kocsiba, hogy elfuvarozzák az M1-esen vonulóknak legalább egy részét. A vonulók között sok volt a kisgyerekes család, de lehetett látni kerekesszékkel vagy mankóval útnak induló menekülteket is. A menekülteknek a magyar kormánnyal szembeni bizalmatlanságát mutatja, hogy vonakodtak beszállni a kormány által küldött buszokba is, mivel attól tartottak, hogy ez is átverés. „A menetet vezető csoport végül úgy döntött, hogy kizárólag akkor szállnak fel a buszokra, ha a kormányfő ígéretet tesz nekik arra, hogy azok valóban a határhoz, és nem pedig valamelyik menekülttáborba viszik őket. Emellett feltétel volt az is, hogy az embereket önkéntesek és a nemzetközi média képviselői kísérjék a buszokon, amelyekre a magyar állami szervek képviselői, például rendőrök nem szállhatnak fel” – olvasható a VOTR blogon.

Merkel „meghívója”

A menekültek elindulását látva Angela Merkel német kancellár szeptember 4-én jelentette be, hogy Németország befogadja a menekülteket. A magyar kormány ugyanis képtelen volt olyan befogadó-állomásokat létrehozni, ahol a menekültek normális körülmények között kérhették volna a menekültstátuszt, helyette inkább elkezdte építeni a határkerítést a szerb–magyar határon. Igaz ugyanakkor, hogy a menekültek többsége nem is akart Magyarországon maradni, eredeti céljuk is Németország vagy Ausztria volt.

Merkel továbbra is kitart amellett, hogy egy évvel ezelőtt helyesen döntött. A Bild Zeitungnak a napokban adott interjújában a német szövetségi kormány feje elmondta: tavaly ilyenkor nem arról kellett dönteni, megnyissák-e a határokat, hanem arról, hogy ne csukják be a kaput mindazok előtt, akik a rettenetes humanitárius helyzetben gyalog indultak el Magyarországról nyugatra.

A menekültválság tavalyi csúcspontjával több tekintélyes német lap is foglalkozik. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung Merkel döntéséből azt emeli ki, hogy a kancellár egy évvel ezelőtt, Kölnben kijelentette: nem könnyű látni, hogy éppen azok, akik 25 éve kinyitották a keletnémetek előtt a határokat, most rendkívül keményen bánnak olyanokkal, akik Németországba akarnak jutni és nyilvánvalóan segítségre szorulnak. Magyarország ugyanis bejelentette azt is, hogy felfüggeszti a dublini menekültügyi egyezmény teljesítését, és nem fogja visszafogadni a Magyarországon regisztrált menekülteket.

A választási vereség

Angela Merkelt az sem késztette véleménye megváltoztatására, hogy pártja, a CDU vasárnap elveszítette a választásokat Mecklenburg–Elő-Pomeránia tartományban. A Kereszténydemokrata Unió csak a harmadik helyet szerezte meg a szociáldemokraták (SPD) és a menekültellenes Altenatíva Németországnak párt (AfD) mögött. Merkel kijelentette, hogy a legfontosabbnak a választók bizalmának visszaszerzését tartja, de politikájában nem készül fordulatra. „Természetes, hogy az eredményben része van a menekültpolitikának is, ezért vállalom a felelősséget” – idézte a kancellárt a DPA német hírügynökség.