Egyáltalán nem tud számolni a diákok egy része

Nyugat-Európában több pénzt fordítanának a képzésükreSomogyi Tibor illusztrációs felvételeA dokumentum részben a TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study/Nemzetközi Matematika- és Természettudományi Vizsgálat), az IEA (International Association for the Evaluation of Educational Achievement/Oktatás Eredményességét Vizsgáló Nemzetközi Szervezet) által szervezett nemzetközi vizsgálatsorozat eredményeire épít. A TIMSS-mérés célja, hogy a 4. és 8. évfolyam diákjainak matematikai és természettudományi ismereteit vizsgálja. A felmérés nemzetközi összehasonlításban ad képet a részt vevő mintegy negyven ország diákjainak teljesítményéről, teljesítményváltozásáról a vizsgált területeken, másrészt a különböző közoktatási rendszerek hatékonyságáról.

A minisztérium jelentéséből megtudható, míg 1995-ben Szlovákia a diákjai matematikatudása alapján negyven ország közül a hetedik helyezést érte el a közoktatásra fókuszáló TIMSS-mérés során, 2003-ban már csak a tizenharmadikat.

A felmérés tanúsága szerint a nyolcadikos tanulók csupán 8%-a képes bonyolultabb feladványok megoldására, és a matematikai ismereteit felhasználni a mindennapi problémakezelésben. Az említett korosztály tagjainak 10%-a legfeljebb egész számokkal tud számolni zsebszámológép nélkül.

A diákok csupán 8%-ának megfelelő az életkori sajátosságaihoz mérten a problémamegoldó képessége. A nebulók túlnyomó része úgyszólván képtelen a helyzetanalízisre, a probléma megoldásának felvázolására. Kérdésfeltevéskor nem érzékelik a probléma lényegét, sem a megoldás legvalószínűbb módját.

A képzésbeli színvonal alakulása szoros összefüggésben áll a tanerő szakképzettségének szintjével. A pedagógusok szakmai felkészültsége részben a továbbképzések rendszertelen, nem kielégítő volta, részben a bérekben kifejeződő alacsony motivációs erő miatt csökken.

További érdekes adat, hogy a maturandusaink legfeljebb egynegyede folytatja tanulmányait felsőoktatási intézményben. A nyugat-európai fejlett társadalmakban ez az arány megközelíti a 40%-ot. Ehhez még hozzájárul, hogy eleve alacsony az érettségizettek aránya, a megfelelő korosztály tagjainak körülbelül 70%-a tesz érettségi vizsgát, tőlünk nyugatabbra 80%-a. A jelentés rámutat, hogy túl magas a speciális iskolák tanulóinak száma. Szemben az európai uniós 3%-kal, a hazai diákok mintegy 4,5%-a látogat felzárkóztató intézményt. A megoldást az elemzők szerint az érintett tanulók integrált képzése jelenthetné.

Szlovákiában jelenleg 217 gimnázium, 232 szakközépiskola és 202 szakmunkásképző működik. Az adatok arra utalnak, hogy a szakképzést nyújtó intézmények túlsúlyban vannak az általános műveltséget biztosító iskolákkal szemben. A szak-értők szerint a gimnáziumok arányát növelni, a javarészt potenciális munkanélkülieket „termelő” szakiskolákét pedig csökkenteni kellene. Ezen kívül elengedhetetlen a képzéskínálat átalakítása, vagyis a piaci követelményekhez igazított szakok kínálatának bővítése.

A felsőoktatásban a jelenleginél nagyobb terepet kellene szánni a felsőfokú alapképzésnek, szemben a mesterképzéssel. (ervé, IEA)