Egy szavazaton is múlhat, folytatja-e a kormány a munkát, vagy sem

A parlamentben holnap, azaz kedden is folytatódik a kormány ellen az SaS és a Hlas által beadott bizalmatlansági indítvány tárgyalása, a képviselők várhatóan délelőtt 11 órakor szavaznak arról, menesztik-e a Heger-kabinetet. A törvényhozásban a múlt héten kezdődő vita az indulatoktól sem volt mentes. Hétfőn Peter Kremský (OĽaNO) egyebek mellett azért bírálta a kormány bukását kezdeményező SaS elnökét, Richard Sulíkot, mert a pártvezető az ellenzéki Smer elnökével, Robert Ficóval tárgyalt. Erre Sulík elhagyta a törvényhozás üléstermét, miközben vulgáris megjegyzést tett Kremský irányába. A parlament alelnöke, Grendel Gábor (OĽaNO, NOVA) pedig azzal fordult az SaS-es képviselőkhöz, ne a Hlasban keressenek partnert, hanem az OĽaNO-ban. Majd az ellenzéki Erik Tomáš (Hlas) is azt javasolta, amit korábban a parlament kormánypárti házelnöke, Boris Kollár (Sme rodina), vagyis, hogy a képviselők egyenként, felállva szavazzanak a kormány ellen beadott indítványról. 

Az erőviszonyok 

A szavazás, amelynek a tétje a kormány megtartása vagy megbuktatása, nagyon szorosnak ígérkezik. Juraj Šeliga (Za ľudí) képviselő hétfőn kora délután egyenesen arról beszélt, úgy tűnik, a kabinet megbukik. Szerinte valószínű, hogy előrehozott parlamenti választás következik. A hét elejét tükröző viszonyok szerint a 150 fős testületben 73 képviselő, így az OĽaNO, a Sme rodina, a Za ľudí tagjai, valamint Martin Klus, Ján Mičovský, Katarína Hatráková és Miroslav Kollár (Spolu) szavazna arra, hogy Heger kabinetje a helyén maradjon és 71 képviselő, a Hlas, az SaS, az ĽSNS, a Republika honatyái, valamint Tomáš Valášek (PS) menesztené a kormányt. 

Hat képviselő pedig hétfői lapzártánkig még nem közölte egyértelműen, melyik oldalra áll. Köztük külön esetnek számít a Sme rodinás, Martin Borguľa, aki a kormány megtartásáért azt kérte cserébe, váltsák le Roman Mikulec (OĽaNO) belügyminisztert. Borguľa ellen 50 ezer eurós korrupció miatt folyik büntetőeljárás. A tárcavezető azonban hétfőn kijelentette, nem tervez lemondani. Bizonytalankodónak számít még Tomáš Taraba, Štefan Kuffa, Filip Kuffa, akik mindhárman a fasiszta ĽSNS listáján jutottak a parlamentbe, de nem részei Kotlebáék képviselői csoportjának. Ahogy az ĽSNS listáján induló Slavěna Vorobelová sem, aki pedig egyenesen Marian Kotleba mandátumának megvonása után a fasiszta politikus helyére ülhetett be a parlamentbe. Taraba a közösségi oldalán arról ír, a kormány bukására fog szavazni, ha nem tudnak megállapodni az előrehozott parlamenti választás kiírásában. A bizonytalankodók közé tartozik még Martin Čepček, akit tavaly nyáron azért dobtak ki az OĽaNO frakciójából, mert együttműködött az ĽSNS-szel. Heger hétfőn délután azt közölte, pont Čepčekkel tárgyalnak a kormány támogatásáról, a fasiszták listáján a törvényhozásba érkező Vorobelovával azonban nem egyeztetnek. Mikulec, vagy a pénzügyminiszter Igor Matovič (OĽaNO) lemondása a kormány túléléséért cserébe Heger szerint szóba sem jöhet. 

A szakértő szerint 

Grigorij Mesežnikov politológus lapunknak elmondta, azok a lehetőségek, amelyek Heger vagy Mikulec lemondásával vennék elejét az egész kormány bukásának, tisztán spekulációk, ezek az alternatívák valójában nem jönnek szóba. „A helyzet világos: vagy szereznek 76 szavazatot a kormányt meneszteni szándékozó szereplők, vagy nem szereznek” – jelentette ki a szakértő. A politológus arról is beszélt, ha a parlament megvonja a kormánytól a bizalmat, attól még a „távozóban lévő” kabinet az államfő megbízásából a parlamenti választásig tovább irányíthatja az országot. Mesežnikov azonban nem számít arra, hogy a Heger-kabinet ilyen formában töltse ki a választási időszakot. Ráadásul egy távozóban lévő kormánynak nagyrészt meg van kötve a keze, nem hozhat alapvető reformokat. Elvi lehetőségként még kínálkozik, hogy Zuzana Čaputová államfő egy szakértői kormányt nevez ki, aminek azonban nincs hagyománya Szlovákiában. Ráadásul egy ilyen kabinetnek is bizalmat kellene kapnia a parlamenttől, ami pedig Mesežnikov szerint eléggé valószínűtlen. 

Felmerül az a lehetőség, a parlamentben 90 képviselő úgy dönt, módosítják az Alkotmányt, hogy előrehozott parlamenti választást lehessen kiírni. „Nem vagyok benne teljesen biztos, hogy akadna erre 90 szavazat” – tette hozzá Mesežnikov azzal, a kormány esetleges bukása után lehet, egyes képviselők átértékelnék az álláspontjukat. Nagyrészt az előrehozott választás lehetőségét tartalmazó alkotmány-módosításról szól egyébként a január 21-ére kiírt népszavazás is, ami azonban, ha így elébe menne a parlament, félig értelmetlenné válna. 

Mesežnikov arról is beszélt, azzal, hogy a kormány ilyen közel került a bukáshoz, a bizalmatlansági indítványt benyújtó SaS is nehéz helyzetbe került. „Bevallom, nem látok a viselkedésükben politikai racionalitást” – jelentette ki a szakértő. Rámutatott, bár Sulík igyekezett megindokolni, miért adták be az indítványt, valójában nincs olyan nagy különbség abban, ahogy a kormány akkor működött, amikor az SaS is tagja volt és aközött, ahogy most működik. „Az az érzésem, az SaS-t meg is lepte az a lehetőség, hogy a kormányt valóban leváltják” – mondta, és hozzátette, az indítvánnyal inkább csak az ellenzéki mivoltukat akarhatták megmutatni. Mesežnikov szerint a SaS-nek ugyanis ártani fog, ha újra megbuktat egy kormányt, ráadásul a fasisztákkal kell együtt szavazniuk ebben.