Egy lépéssel közelebb a kórházreformhoz

Hatalmas várakozás övezte a parlament csütörtök esti szavazását, amely során a képviselők több fontos törvénymódosító javaslatról is döntöttek. Az egyik ezek közül Vladimír Lengvarský (OĽaNO) egészségügyi miniszter kórházreformmal kapcsolatos tervezete volt, amelynek köszönhetően az elkövetkező években komoly változtatások lehetnek a szlovák egészségügyben.

Az előzmények

A kórházreformról tulajdonképpen már évek óta zajlik a vita. Az alapjait még az előző kormány idején fektette le Andrea Kalavská egykori egészségügyi miniszter, akit még a Smer jelölt a pozícióra. A javaslat akkor is eljutott a parlament elé, viszont már az első olvasatban sem szavazták meg. Kalavská reformját éppen az akkori koalíció buktatta meg, Robert Ficóval az élen, aki azzal érvelt, hogy a választás előtt biztosan nem szavaznak meg olyan törvényt, amely esetleg néhány kórház bezárásához vezethet.

Az akkori parlamenti ellenzék, amely most a koalíció jelentős részét alkotja, támogatta Kalavskát, és a hatalomra kerülések után a kormányprogramba is belefoglalták az egészségügy rendszerszintű megreformálását. A kiindulópontot éppen az egykori smeres miniszter koncepciója adta, tulajdonképpen ezt a javaslatot dolgozták át.

A mostani helyzet annyiban hasonlít a két évvel ezelőttihez, hogy a koalíciót most is megosztja a reform. Az OĽaNO és az SaS egységesen kiáll Lengvarský mellett, viszont a Sme rodina, és főként annak elnöke, Boris Kollár az utóbbi hónapokban egyre inkább a reform ellen fordult. A házelnök az elmúlt néhány hétben folyamatosan járta a vidéki kórházakat, és mindenhol elmondta, hogy pártja biztosan nem fog támogatni egy olyan javaslatot, amely esetleges bezárásokhoz vezethet. Mindezt annak ellenére, hogy az egészségügyi miniszter többször is nyilvánosan elmondta, nincs szó az intézmények bezárásáról, pusztán az átalakításukról.

A teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy Kollárék nemcsak a kórházreformot, hanem tulajdonképpen a koalíciós összes nagyobb reformjavaslatát blokkolják, legyen szó akár az igazságügyről, akár a nemzeti parkokról. A csütörtök esti szavazás tehát nemcsak arról szólt, hogy átmegy-e a kórházreform, hanem arról is, hogy a koalíció képes-e átnyomni fontos törvényeket a Sme rodina támogatása nélkül.

A kormányfő beszéde

A helyzet súlyosságát mutatja az is, hogy a parlamentben a szavazás előtt szót kért Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök. Ez egy szokatlan eljárás, a kormányfő ritkán szólal fel a képviselők előtt egy szavazást megelőzően.

„Egy olyan reformról van szó, amely már 17 éve várat magára. Egymilliárd euró áll hozzá a rendelkezésünkre, amely 15 évnyi befektetésnek felel meg”

– jelentette ki a miniszterelnök, utalva arra, hogy a reform végrehajtását az uniós helyreállítási alapjából finanszíroznák. Ahhoz azonban, hogy az említett egymilliárd eurót lekérhessék, a parlamentnek legkésőbb a jövő év tavaszáig teljesen el kell fogadnia a reformot.

A szavazás

A parlament 150 képviselője közül 145 jelen volt a szavazáskor. Az összes koalíciós frakció teljes létszámban jelent meg, pusztán 3 smeres, és két független képviselő hiányzott. A szavazás előtt már megjelentek olyan elképzelések, hogy talán a Sme rodina támogatása nélkül is átmehet a javaslat. Többek közt Janka Bittó Cigániková (SaS), a parlament egészségügyi bizottságának elnöke beszélt erről, de erre viszonylag kicsi volt az esély, hiszen az SaS és az OĽaNO teljes frakciója nem volt elegendő, szükség volt a független képviselők támogatására is.

A parlamentben jelenleg 29 független képviselő ül, közülük legtöbben a Smer, illetve a Kotleba-vezette ĽSNS listáján kerültek be a parlamentbe, de nem sokkal később átpártoltak a Hlashoz, illetve a Republika nevű szélsőjobboldali párthoz. Ezekre a képviselőkre a koalíció biztosan nem számíthatott. Az egyedüli megoldás az volt, ha a saját oldalukra állítják a Za ľudí frakciójának hasadásakor függetlenné vált képviselőket, vagyis Jana Žitňanskát, Alexandra Pivkovát, Miriam Šutekovát és Juraj Šeligát. Teljes létszám esetén azonban még ez sem lett volna elég, még legalább két olyan képviselő kellett, aki a támogatásáról biztosítja a koalíciót. Ez a két képviselő végül a Za ľudít korábban elhagyó Tomáš Valášek és Miroslav Kollár lett. Az ő segítségükkel összegyűlt a szükséges 76 szavazat a reform elfogadásához. Ahogy arra előzetesen számítani lehetett, a Sme rodina teljes frakciója nemmel szavazott, csakúgy mint a Smer, az ĽSNS és a független képviselők többsége is. Ez együtt azonban csak 68 ellenszavazatot jelentett, ami nem volt elég a reform megakadályozásához.

Vegyes fogadtatás

A szavazás után az SaS és OĽaNO frakciója a független képviselőkkel, valamint Hegerrel és Lengvarskýval kiegészülve állt ki a nyilvánosság elé. A miniszterelnök azt mondta, kivételes nap a mai, hiszen az egészségügyet az utóbbi évtizedekben rendkívül elhanyagolták.

„Ma a parlamentben sikerült találunk 76 hőst, akik szembementek az összes hazugsággal, amelyet az utóbbi időben a reformról terjesztettek. Ez a törvény a lakosság érdekét szolgálja, hogy minőségibb betegellátáshoz jussanak”

– közölte Heger.

Lengvarský mindenkinek megköszönte, aki kiállt a javaslata mellett. Hozzátette, tovább folytatja a regionális kórházak látogatását, hogy minden egyes intézményt meggyőzzön a reform előnyeiről.

Míg a koalíció győzelemként ünnepelte a szavazást, addig az ellenzék sokkal borúlátóbban fogalmazott. Patrícia Medveď Macíková, a Hlas szóvivője lapunknak eljuttatott közleményében úgy reagált, a vidéki kórházak bezárása nem jelent semmiféle előrelépést az egészségügy szempontjából.

Lesz-e bezárás, vagy sem?

A koalíció azzal érvel, hogy semmilyen vidéki intézményt nem akarnak bezárni. A reform elsődleges célja, hogy néhány kórházat átalakítsanak olyan intézményekké, amelyekben nem akut egészségügyi ellátást nyújtanának, hanem a hosszú távú betegségben szenvedőket kezelnék. Az ellenzéki képviselők (Boris Kollárral együtt) viszont úgy vélik, hogy a kórházak átalakítása tulajdonképpen egyenlő a leépítéssel, amellyel a vidéki kórházak nem értenek egyet. A most elfogadott törvényjavaslat azonban nem tartalmazza az átalakítandó kórházak listáját. A konkrét optimalizációs tervezetet csak 2022 végén teszi közzé a minisztérium. Lengvarskýnek eddig lesz ideje meggyőzni a kórházakat arról, hogy az átalakítás nem egyenlő a leépítéssel. Peter Pellegriniék szerint elhibázott döntés, hogy a konkrét kórházhálózatot csak egy év múlva teszik közzé.

Végül azonban azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a javaslat csak az első olvasatban ment át. A következő ülésen második és harmadik olvasatban is meg kell szavazni, hogy a javaslat a köztársasági elnök elé kerülhessen.