Egy koalíció és 24 párt indulna a választáson

A választások lebonyolításáért felelős szaktárca vasárnap hajnalban tájékoztatott: „A 2023-as parlamenti választásra vonatkozó jelöltlisták átvétele lezárult”. Összesen 2728 jelölt mérettetné meg magát ősszel, az illetékes állami bizottság július 12-ig ellenőrzi a leadott dokumentumokat, 22-ig pedig dönt a jelöltek és a jelöltlisták regisztrációjáról. Ezt követően sorsolással eldől a pártok sorszáma is, ami elsősorban a szavazóhelyiségben gyorsíthatja fel folyamatot – a választók a sorszám alapján fürgébben ki tudják választani a keresett listát. „A következő parlamenti választáson induló jelöltek és a jelöltlisták végleges száma július 12. után lesz ismert” – mondta Eva Chmelová, a belügyi tárca választásokért és népszavazásért felelős osztályának igazgatója, majd megjegyezte, a jelöltlisták benyújtásánál főként az adminisztratív jellegű hiányosságok okoztak gondot. „Volt, ahol az aláírások hiányoztak, másoknál az adatokat kellett ellenőrizni” – tette hozzá.

Bojkottált 150-es

A legutóbbi, 2020-as parlamenti választáson ugyanennyi, 25 politikai szubjektum versengett a voksokért. A pártok, illetve koalíciók legfeljebb 150 jelöltet állíthatnak, ami megegyezik a törvényhozók számával. A legkevesebb jelöltet – mindössze 17-et – a Karma nevezetű párt tüntetett fel a jelöltlapon.

A vonatkozó jogszabály értelmében 17 ezer eurós kauciót kell befizetniük a pártoknak, a minisztérium szerint ezt mind a 25 megtette. A többség teljes listával fut neki a választásnak – a Szövetség is – a Kékek és a Híd azonban egy helyet, a 150-et nem foglalták el. „Betöltetlen maradt a 150. hely a Kékek, Híd listáján. A választási párt ezzel tiltakozik a populizmus ellen” – közölte Magdeme Klári, a Híd szóvivője. Sólymos László pártelnök szerint a populisták ugyanúgy veszélyt jelentenek a társadalomra, mint a szélsőségesek. „Nem tudnak ellenállni a kísértésnek, mindkét csoport hergel és félelmet kelt az emberekben. Ha teret engedünk nekik a választás előtt, a szeptemberi választást követően nehéz idők várnak az országra. A közleményben emlékeztetnek, „a jelöltállítás körüli cirkusz 2010-ben kezdődött”. Richard Sulík és Igor Matovič politikai marketingjének azóta sokan bedőltek”. „Mi nem veszünk részt ebben a cirkuszban, mert hiteltelenné teszi a politikát és növeli a felelős választók frusztrációját” – jelentette ki Mikuláš Dzurinda listavezető. A Híd részéről ez a szimbolikus lépés nem meglepő – a Szövetségből távozó politikusok épp a sereghajtó személyét kifogásolták, nem értettek egyet azzal, hogy a platform tiltakozása ellenére Gyimesi György az OĽaNO-ból a magyar gyűjtőpártba igazolt, és a 150. helyet foglalja el. A Szövetség egyébként már múlt héten megerősítette, Gyimesi a lista végén kapott helyet, s korábbi pártfőnökéhez hasonlóan az utolsó helyről vág neki a választásnak.

Koalíció

Matovičék az utolsó pillanatra időzítették a lista leadását, nem sokkal éjfél előtt értek a belügyminisztériumba. „A legjobb lista leadva, természetesen utolsóként” – jelentette ki Michal Šipoš, további részleteket azonban egyelőre nem árult el, így többek között az sem világos, ki vezeti el az egyszerű embereket és azok barátait a választáshoz. „Titokban akartuk tartani, hogy koalícióban indulunk” – mondta Matovič, majd arról beszélt, ez az ötlet meghiúsult, miután kiderült, hogy koalícióban indulnak másik két párttal, a minisztérium ugyanis a listák leadására vonatkozó határidő lejárata után nyilvánosságra hozza hány párt és hány koalíció adta le a szükséges dokumentumokat. Matovič mozgalma tehát hármas koalícióban indul a Za ľudí és a Keresztény Unió pártokkal, így közösen legalább 7 százalékos eredményt kell elérniük, hogy a törvényhozásba jussanak. Szlovákiában a parlamentbe jutáshoz a pártoknak a leadott érvényes szavazatok 5 százalékát kell megszerezniük, a kettes és hármas koalícióra 7 százalékos küszöb vonatkozik, ha négy vagy több párt dönt a választási együttműködés mellett, akkor 10 százalékot kell hozniuk.

A hármas koalíció az OĽaNO és Barátai nevet viseli, s lassacskán a kampány dizájnja és szlogenje is körvonalazódik: „Mi nem adjuk el Önöket a maffiának” – ígéri Matovič a párt közösségi oldalára feltöltött borítóképen ábrázolt tömegnek. Az első jelek szerint tehát a maffiaellenes harc lesz a kampány központi témája. A párt elnöke az „egyszerű ember” imázsával robogott be a szlovák köztudatba, a 2020-as választás után azonban a miniszterelnök szerepébe bújt, s az idei kampányban már államférfire hajaz. A közzétett képen Matovičot hátulról látjuk (ingben és zakóban), amint szemben áll a tömeggel, s azt üzeni, nem adja el az embereket a maffiának.

Nem véletlen egyébként, hogy Matovč és társai épp ez alkalommal vállalták be a koalíciót – a 2020-ban elért választási eredménynek köszönhetően a mozgalom több mint 9,6 millió euró támogatást kapott az államtól. A kampányfinanszírozási szabályok értelmében az egyes pártok legfeljebb 3 millió eurót költhetnek el, a koalíció esetében azonban minden párt külön-külön folytatja a kampányt, így az elkölthető összeg is szubjektumonként 3 millió euró.

Új szövetségek

Több párt még a lista leadásának napján is csiszolgatta a sorrendet a listán, mint kiderült, a Sme rodina 150. jelöltje Martin Klus, az SaS volt külügyi államtitkára. Facebook-bejegyzésében kiemeli, függetlenként indul Boris Kollár pártjának listáján. Hangsúlyozta, a Sme rodina óriási előrelépést tett ebben a választási időszakban az egyértelmű Európa-párti és ukránbarát álláspontok terén. Döntését elsősorban azzal indokolta, fontos számára, hogy egy újabb pártban kapjunk egyértelmű külpolitikai garanciát. Klus korábban az SaS színeiben politizált, de a kormányválság idején szembefordult a liberális párt vezetésével, majd kilépett a frakcióból. A Denník N szerint Jozef Šimko, Rimaszombat polgármestere a 20. pozíciót kapta. Šimko korábban a szélsőséges ĽSNS pártnak köszönhetően szerzett mandátumot. Kollárékhoz egyébként számos hivatalnok, illetve több munkaügyi hivatal vezetője is csatlakozott.

A Demokraták nyilvánosságra hozták a teljes listát, nagy meglepetés nem történt, Andrea Letanovská startol az első helyről, Eduard Heger pártelnök a második, az első húszba pedig bekerült Novotný Viliam kassai orvos is, a parlamenten kívüli Šanca párt elnöke. A 150. helyet Lucia Ďuriš Nicholsonová EP-képviselő foglalja el.

A hét végén kiderült az is, az SNS Romana Tabák parlamenti képviselővel erősít, a volt teniszező azonban nem a szlovák törvényhozást tűzte ki célul, hanem a jövő nyáron esedékes európai parlamenti választáson való részvételt fontolgatja. „El fogok gondolkodni az SNS elnökének ajánlatán, hogy a pártot a következő európai parlamenti választáson az első öt hely valamelyikén képviseljem” – írta Tabák, aki az OĽaNO listáján szerzett mandátumot, majd a Sme rodinához igazolt, de végül ebből a frakcióból is kilépett, és jelenleg Andrej Danko oldalán próbál szerencsét.