Esztergom. Egy költő pályafutása alatt, termékeny verselő évei során általában már előre megjósolható, milyen mély nyomokat fog hagyni népe irodalmi életében. Ezek a nyomok, a hátrahagyott versek üzenetei az idő múlásával csak egyre mélyülnek, sok év távlatából bukkannak fel újra, hogy mondanivalójukkal megtöltsék a jelent. 450 éve született a magyar amphionként emlegetett Balassi Bálint, akinek tiszteletére hivatalosan Balassi Bálint emlékévnek nyilvánították a 2004-es esztendőt. Országszerte megemlékeznek nagy költőnkről, a programokról Koditek Pállal, az esztergomi önkormányzat kulturális bizottságának elnökével beszélgettünk.
Egész évben Balassira emlékezünk
Az amphion hivatalos szótári leírás szerint több mitikus görög hős neve, akiknek lantjátékára még a vadállatok is megszelídültek. Ebben a tekintetben szokás Balassit a magyar amphionnak nevezni, hiszen a XVI. századi humanista reneszánsz költészet első magyar nyelven verselő alakja volt. Az európai rangú magyar líra megteremtője, ugyanakkor harcos végvári katona is, a szabadság és a hősiesség mintaképe.
Mikor nyilvánították az idei esztendőt Balassi-emlékévvé?
Február 13-án, a Petőfi Irodalmi Múzeumban Hiller István kulturális miniszter nyilvánította hivatalosan ezt az évet Balassi-emlékévnek. Az országos programok összeállítására a Nemzeti Kegyeleti Bizottság az ELTE Bölcsésztudományi Karát kérte fel, az egész évben zajló események előkészítését pedig Szentmártoni Szabó Géza egyetemi tanár végezte. Úgy gondolom, hálával tartozunk a Nemzeti Kegyeleti Bizottságnak az eszmei és anyagi segítségért, amit a Balassi év kapcsán nyújtanak nekünk. Kiemelném a bizottság elnökének, Jókai Annának a tevékenységét, de sokat segített nekünk Ács Tamás helyettes államtitkár és Gedai Istvánt, a Magyar Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója is. Ők szintén a bizottság tagjaiként vállaltak részt a Balassira való megemlékezések szervezésében, az emlékezet ébren tartásában, hogy az ünnep nagy költőnkhöz méltó lehessen.
Milyen eseményekre kerül sor?
Az első ünnepi alkalom a költészet napjához igazodik, a megemlékezésre április 8-án került sor Esztergomban. Felavattuk az emlékparkot, jelenlétükkel és koszorúikkal a magyar közélet kiemelkedő alakjai is tisztelegtek Balassi szobra előtt. Néhányan talán nem értették, miért volt ez egy zártkörű ünnepség, miért nem koszorúzhattak iskolák és egyéb intézmények. Szeretném elmondani, hogy ebben nem volt semmiféle hátsó szándék vagy rosszindulat, hanem a költészet napi rendezvény állami protokoll szerint zajlott, így csupán az időkorlát miatt határoztak zárt megemlékezés mellett. A bensőséges, mindenki számára szóló tiszteletadás május 29-én lesz Esztergomban, amikor Balassi sebesülésének helyszínén, a Vizivárosban avatnak emléktáblát. A bronzból készült plaketteket Nagy János felvidéki szobrászművész készítette. A tervek szerint ezen kívül minden hónapban lesz Balassi Bálint nevéhez fűződő megemlékezés. Május 26-a és 29-e között a sárospataki várban rendez konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete, ahol az ország egyetemeinek képviselői értekeznek Balassi Bálint munkásságáról.
Egy emléktúrát is szerveztek a költő nyughelyéhez...
Januárban dr. Horváth Istvánnal, a Balassi Bálint Múzeum igazgatójával bejártuk és felmértük azt az útvonalat, amelyet május 22. és 23. között járunk majd végig Balassi nyomában. Ennek során ellátogatunk Zólyomra és Hibbére is. A hibbei templom kápolnájában temették el Balassit, aki azért vállalt részvételt Esztergom ostrománál, hogy némiképp rendeződjön a szénája a Habsburg udvarnál. Duhaj viselkedése és kihágásai miatt nem egyszer feljelentették őt Rudolf császárnál. ĺgy jártak el például azok a selmeci német polgárok is, akiknek lányait elkapta és úgymond „megtáncoltatta” őket bajtársaival.
Mekkora támogatást nyújt Esztergom a Balassi-év kapcsán?
Erre a célra 3,2 millió forintot különített el az önkormányzat és Meggyes Tamás polgármester az áprilisi ünnepségen ígéretet tett a költő szobrának felújítására. A képviselőtestület pályázatot írt ki Balassi Bálint élete és költészete címmel képzőművészeti, melyre grafikákkal és textilalkotásokkal lehetett pályázni. A pályázat igen nagy sikerrel zárult, több mint 100 pályamű érkezett be. Esztergomból Kántor János grafikus nyújtotta be munkáját, mely a többi zsűrizett művel együtt szeptember ötödikétől lesz látható a Keresztény Múzeum ószemináriumi kiállítótereiben. Október huszadikától pedig a budapesti Balassi Bálint Intézetben rendeznek tárlatot a pályaművekből, ahol az év végéig csodálhatják meg költőnk emlékére és tiszteletére készített alkotásokat.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.