A dohányzók helyett a banki ügyfelekkel fizetteti meg a kormány a parlamenti választások előtti hangulatjavító szociális intézkedések költségeit – legalábbis ebben egyeztek meg a kormánypárok vezetői a koalíciós tanácson.
Drágább cigi helyett banki adó
A pénzügyminisztérium eredetileg azzal számolt, hogy a választások előtti kormányzati intézkedések miatt keletkezett költségvetési lyukat a dohányipari termékekre kivetett nagyobb adóval foltozza be, ezzel azonban az SNS elnöke, Andrej Danko nem értett egyet, így más bevételi forrás után voltak kénytelenek nézni. Danko, Robert Ficóval, a Smer és Bugár Bélával, a Híd elnökével a koalíciós tanácson úgy döntött, hogy a hiányzó összeget közvetlenül a bankokon, közvetve pedig ezek ügyfelein hajtják be. „A koalíciós tanács felkéri a pénzügyminisztert, Ladislav Kamenickýt, hogy a parlament legközelebbi ülésére állítson össze egy olyan törvényjavaslatot, amely a továbbiakban is lehetővé tenné a banki különadó behajtását” – nyilatkozta Ján Mažgút, a Smer szóvivője.
A hatályos szabályok alapján a pénzintézeteknek tavaly, idén és jövőre a passzívumaik 0,2 százalékát kell különadóként befizetniük az államkasszába. A passzívumok összegéből azonban levonhatók a bank saját forrásai. Az előző pénzügyminiszter, Peter Kažimír már korábban ígéretet tett arra, hogy ha csökken az államháztartási hiány, kivezetik a bankadót, és ezt az ígéretét be is váltotta. Ha semmi sem jött volna közbe, a bankok ezt az adófajtát jövőre fizették volna utoljára. „A banki különadót 2021-től megszüntetjük, az aktuális szabályok szerint ugyanis akkortól 0 százalékos adókulcs lép életbe” – áll még a napokban elfogadott állami költségvetés tervezetében is. Ezen szeretnének változtatni a kormánypártok, meghosszabbítva a különadó hatályosságát. Mažgút szerint a 0,2 százalékos adókulcs fenntartásának köszönhetően az államkassza az elkövetkező években is évente 100 millió eurós pluszpénzhez juthatna.
A pénzintézetek már korábban is kemény kritikának vetették alá a banki különadót, azzal érvelve, hogy az alacsony kamatok időszakában ez elsősorban a kisebb hazai bankoknak jelenthet problémát, ezek ugyanis emiatt veszteséget halmozhatnak fel. Ezt pedig a szlovák gazdaság is megérzi, hiszen a bankoknak emiatt kisebb összeg áll majd a rendelkezésükre a cégek hitelezésére. A kormánypártok azonban ezzel nem értenek egyet. „A szlovákiai bankoknak az idei első fél évben is nőtt a nyeresége, meghaladva a 345 millió eurót. A koalíciós tanács meg van győződve arról, hogy a bankok nyereségessége és a bankok által növelt illetékek lehetővé teszik a különadó fenntartását” – állítja Mažgút. A pénzügyminisztérium sajtóosztályának a vezetője, Alexandra Gogová megerősítette, hogy a szaktárcát már tájékoztatták a koalíciós tanács döntéséről, amellyel a minisztérium szerinte a lehető legrövidebb időn belül foglalkozni fog.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.