Drága a szovjet örökség

Ebből a szliácsi, vlkanovái és lesti katonai objektumokra 670 milliót fordítottak. A környezetvédelmi tárca idén januárban vette át a hadügyminisztériumtól a szovjet hadsereg által használt területek monitorozását. Eredetileg 19 objektum folyamatos megfigyelése volt a feladat, jelenleg hat helyen kísérik figyelemmel a környezetszennyezés mértékét. Miklós László szerint a rimaszombati laktanya környékén a legrosszabb a helyzet. 2010-ig a helyreállításra mintegy 100 millió koronát kellene fordítani. A 2003-as költségvetésben azonban összesen 100 millió korona áll a tárca rendelkezésre a környezeti károk elhárítására a szükséges 8-9 milliárd helyett. A miniszter ezért a gondok mielőbbi megoldása érdekében a költségvetés átcsoportosítását fogja szorgalmazni. „Minden el nem távolított környezeti szennyeződés időzített bomba. Fel kell számolni ezeket a gócpontokat az egész ország területén. Ha nem lesz rá elég pénz, akkor a problémákat tovább halmozzuk” – mondta Miklós, aki szerint egyelőre szennyezettségről kell beszélni, a környezet veszélyeztetettsége nem áll fenn. A miniszter úgy véli, most arra kell összpontosítani, hogy a lokális szennyeződések ne érintkezhessenek a talajvízzel. Talajcserére, radikálisabb beavatkozásokra szerencsére nincs szükség. A rimaszombati kaszárnya ma is katonai célokat szolgáló objektum. A vegyvédelmi és sugárzásvédelmi alakulat kiképzőközpontjaként működik.

A szovjet hadsereg tevékenysége káros következményeinek felszámolásából az orosz fél nem hajlandó kivenni a részét, ezt már az első tárgyalások során 1992-ben is Szlovákia tudomására adta, ráadásul az adósságtörlesztésből sem sikerült pénzt szerezni a kárelhárításra.