Döcög a rezidensprogram

A rezidensprogramot még 2014-ben indította el az egészségügyi tárca, melynek eredeti célja az általános orvosok és a gyermekorvosok pótlása volt. Tavaly további 9 szakiránnyal bővítették a programot, a minisztérium pedig idén októberben további 8 specializáció beiktatását tervezi. A rezidensek az orvosi egyetem sikeres elvégzése után léphetnek be a programba, melyben szakiránytól függően 3–5 évig vesznek részt. A jelölteknek a program megkezdése előtt meg kell egyezniük a kórházzal vagy a rendelővel, ahol a képzést végezni szeretnék, ezt követően kerül a kérvényük az egészségügyi minisztérium elé. A képzés végén a jelölteknek egy gyakorlati záróvizsgát kell tenniük, ezután kezdhetnek önállóan praktizálni.

Egy, a neve elhallgatását kérő egykori rezidens lapunknak elmondta, hogy a jelöltek a záróvizsga elvégzése után is szorult helyzetbe kerülhetnek. „Korántsem biztos, hogy a rezidens el tud helyezkedni ott, ahol a képzést végezte, hiszen gyakran előfordul, hogy a nyugdíjas korú orvosok nem akarják abbahagyni a praktizálást. Ilyen esetben a jelöltnek máshol kell munkát találni, és ha távol van a lakhelyétől, akkor sajnos nehéz helyzetbe kerül. A helyzet még inkább bonyolódik, ha valaki anyasági szabadságra megy. Az idő pedig szorít, hiszen ha nem helyezkedik el a záróvizsga után legfeljebb egy évvel, akkor büntetést kell fizetnie” – mondta lapunknak a képzés egykori résztvevője. 

Az egészségügyi minisztérium nemrégiben arról tájékoztatott, hogy a képzést eddig 128 orvosjelölt abszolválta, és további 317 személy jelenleg is végzi. A tárca azonban a program elindításakor azt remélte, hogy 10 éven belül legalább 900 általános orvost nevelhetnek ki. Ez a szakértők szerint már elérhetetlen célkitűzés. Az adatok ráadásul azt mutatják, hogy az érdeklődés folyamatosan csökken: 5 évvel ezelőtt a program indulásakor összesen 105 jelölt jelentkezett az általános orvosi és gyermekorvosi képzésbe, ehhez képest tavaly már csak 30.

A rezidensprogram eredményeit tovább árnyalja, hogy a képzést teljesítő 128 orvosjelölt közül egyelőre csak 93 állt munkaviszonyba. Zuzana Eliášová szóvivő megkeresésünkre elmondta: ez nem azt jelenti, hogy a hiányzó 35 rezidens nem áll munkába a közeljövőben. „A törvény értelmében a rezidensprogramban részt vevő orvosjelöltnek a gyakorlati záróvizsga teljesítése után 12 hónap áll rendelkezésére, hogy saját rendelőt nyisson, vagy pedig 3 hónapja van, hogy elhelyezkedjen egy már működő rendelőben. Ezt követően az orvosnak 30 napja van, hogy az egészségügyi minisztériumot tájékoztassa a munkaviszony megkezdéséről” – közölte a tárca szóvivője.

Szigorú büntetés

Ha a rezidensek megszegik az Eliášová által felsorolt feltételeket, komoly büntetésre számíthatnak: a képzésben megkezdett minden egyes évért 5000 eurót kell visszafizetniük az államnak. Szintén büntetés veszélyezteti őket, ha a programot követő 7 évben legalább 5 évet nem dolgoznak le orvosként az országban. Az egészségügyi tárca ezzel próbálja elkerülni, hogy a fiatal orvosok elhagyják Szlovákiát. A törvény azonban előírja, hogy kivételes esetekben – például ideiglenes munkaképtelenség, szülési szabadság, vagy egyéb elfogadható személyes indok – a hétéves határidő nyújtható. 

Egy, a neve elhallgatását kérő egykori rezidens lapunknak elmondta, hogy igazságtalannak tartja a büntetéseket, hiszen a képzés ideje alatt a jelöltek is ugyanúgy teszik a dolgukat, mint bármelyik másik orvos, vagyis megdolgoznak a pénzükért. Hozzátette: azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a magas büntetések ellenére is néhányan inkább külföldre mennek dolgozni. „Talán még a visszafizetendő összeg ellenére is megéri más országokban elhelyezkedni, hiszen viszonylag hamar megtérül a pénz” – jelentette ki az orvos.

Erősítés keleten

Az orvoshiány az elkövetkezendő években az általános orvosi szakirány esetében jelentheti a legnagyobb problémát. Jelenleg több mint 2400 általános orvos dolgozik az országban, az átlagéletkoruk pedig 56,7 év. 21 százalékuk, vagyis körülbelül 600 orvos már 65 évnél is idősebb, és bármikor nyugdíjba vonulhatnak. A tárca állítja, hogy a rezidensprogram azért is hatékony megoldás, mert az orvosokat célzottan azokban a régiókban helyezhetik el, ahol azokból a legnagyobb hiány van. A munkába állt 93 rezidensből jelenleg legtöbben a keleti régiót erősítik: Kassa és Eperjes megyében összesen 52 rezidens kezdett el dolgozni, vagyis többen, mint a többi hat megyében összesen. A legkevesebben Trencsén és Nyitra megyét választották.
Az orvoshiányra vonatkozó regionális adatokkal kapcsolatban megkerestük a minisztériumhoz tartozó Egészségpolitikai Intézetet (IZP). Lukáš Sekelský, az IZP munkatársa azonban elmondta: nem tudni pontosan, hogy melyik megyében hány általános orvos hiányzik. „Az orvoshiány meghatározásakor a Nemzeti Egészségügyi Információs Központ (NCZI) adataiból indultunk ki, mely csak nemzeti szinten vizsgálja a kérdést” – mondta lapunknak Sekelský.

Hosszú távú megoldás

Eliášová hangsúlyozta, hogy a rezidensprogram hosszú távú megoldást kínál az orvoshiányra, ezért az eredményekkel kapcsolatban egyelőre türelmesnek kell lenni. Szintén az elkövetkezendő 10 évben mutatkozhat meg, hogy az orvosi egyetemek tavaly 200-zal több jelentkezőt vettek fel. A minisztérium a problémát addig is a külföldi munkaerővel igyekszik megoldani, ennek érdekében több intézkedést is tettek, amelyek megkönnyíthetik a más országból érkező orvosok elhelyezkedését és adminisztrációs problémáit.