Díszbe a szívünket

Állítsátok meg a Földet, ki akarok szállni! sóhajt egyik aforizmájában Stanislaw Jerzy Lec. Mintha őt visszhangozná a negyvenéves vállalkozó asszony, aki így fakadt ki: – De jó lenne már nyugdíjba menni! Csak azt tenni, amihez kedvem van. Szívgyógyász ismerősön ismételgeti mind sűrűbben, hogy az intenzív osztályon is egyre több a harmincegynéhány éves súlyos beteg. Közülük egyre többnek itt dobban utolsót a szíve. Eltűnőben életünkből a szabad szombat, hovatovább a vasárnap is. Aki lemarad, az kimarad. Jó keresettől, még több pénztől esik el, esetleg munka nélkül marad. Kihűlőben vagy már szétdúlva a családi fészkek. Vádak záporoznak gyermekeink riadt tekintetéből: apu és anyu miért ordibál egymással, miért verekszik. Miért maradok újra egyedül a napköziben, miért ad át egymásnak az ügyeletes pedagógus meg a szomszéd, amig végre valamelyikük megérkezik. Manapság tele az óvodák és az iskolák jobb sorsra érdemes szomorú tekintetű, vagy agresszív gyerkőcökkel. A rendelők meg neurotikus kis páciensekkel. Miközben szüleik loholnak, zakatolnak tovább. S még bosszankodnak is, hogy karácsonykor legalább három napig semmi biznisz a láthatáron. Nemrég egyik barátom Audijában viharoztunk Kassáról hazafele a behavazott úton. Még jóval a Szoroskő előtt levette a lábát a gázpedálról. – Mivégre ez a nagy rohanás? – szakadt ki belőle. Aztán poroszkáltunk, dumcsiztunk derűsen, s mindössze egy órával később értünk haza.Talán mégis vissza kellene térni elődeink értékrendjéhez, akik ama bizonyos hetedik napon valóban megpihentek. Akik még tudtak családi és más társas ünnepet ülni. Meg kellene fogadnunk a kis herceg szavait, aki szerint kellenek az ünnepek, amikor díszbe öltöztetjük a szívünket. Amikor legalább néhány órára kizárjuk lakásunkból és lelkünkből a világ ostoba feneségeit. Akkor talán megérezzük és rádöbbenünk, mit jelentenek életünkben szeretteink. S ha ezután újabb idegtépő napok törnek ránk, mégsem jut eszünkbe, hogy ki akarunk szállni felbolydult Földünkből.

Mert tudunk olyan oázisról, ahol erőt meríthetünk mindennapi küzdelmeinkez.