Daniel Lipšic újra megpróbálja

Az igazságügyi miniszter szeretné az összes csalót rács mögé juttatniSomogyi Tibor felvételeEgyszer már majdnem elfogadta a parlament a javaslatot, ám mivel a honatyák módosító indítványaikkal megváltoztatták azt, a tárcavezető az utolsó pillanatban, a végső szavazás előtt visszavonta. Lipšic akkor kijelentette: addig fogja a parlament elé terjesztgetni korrupcióellenes javaslatait – a vagyon eredetéről szóló és az öszszeférhetetlenségi törvényt –, amíg azt a számára is elfogadható formában megszavazzák.

Egyelőre azonban az első szűrőn sem jutottak át: a miniszterek mindkét norma tárgyalását megszakították. Az összeférhetetlenségi törvény módosítása időközben képviselői indítványként felbukkant a parlamentben, a vagyon eredetéhez a honatyák egyelőre nem nyúlnak. A Lipšic műhelyéből származó új változat némileg különbözik az előző javaslattól. Korábban a képviselők azt kifogásolták, hogy a bizonyítási eljárás átbillen az alperes oldalára. Ezt többen nem helyeselték, mert a polgárnak nincsenek meg az eszközei ártatlansága bizonyítására, ráadásul érvényes az ártatlanság vélelme, az ügyészségnek pedig az a dolga, hogy a bűnösséget bebizonyítsa. Lipšic olyan kompromisszummal állt elő, hogy a bizonyítási eljárás megoszlik az al- és felperes között. Bárki tehet feljelentést, ám a rendőrség csak a nem névtelen beadványokat ellenőrzi. Ha megalapozottnak találja a gyanút, az ügyet továbbítja az ügyésznek, aki, ha nem tartja elégségesnek a bizonyítékokat, a rendőrséget felszólítja azok kiegészítésére, a gyanúsítottól pedig magyarázatot kér vagyona eredetére. Ha a bizonyítékok alapján úgy tűnik, a gyanúsított legális bevételekből nem tehetett szert vagyonára – a tényleges vagyon és a kimutatható legális bevétel közötti különbség legalább a minimálbér 600-szorosa –, vádemelési javaslatot tesz. A bíróság előtt az ügyész próbálja bizonyítani a vagyon nem legális eredetét, az alperes pedig ezzel egy időben az ellenkezőjét igyekszik igazolni. Ha sikertelenül, a bíróság elrendeli a törvénytelennek minősített vagyonnak megfelelő összeg letétbe helyezését; ingatlant is letétbe helyezhetnek. Ha öt éven belül az alperes mégis igazolja a legális eredetet, vagyonát visszakapja. Ha nem, az állam elkobozza. (sza)