Csődbe vihetik a szlovákiai gazdákat

Miután az Európai Bizottság nem volt hajlandó meghosszabbítani az ukrán gabona szeptember 15-én lejárt behozatali tilalmát, régiónk országai saját kezükbe vették a kezdeményezést, és nemzeti hatáskörben hosszabbították meg a behozatali tilalmat, ami Brüsszelnek és Kijevnek sem tetszik. Ukrajna bejelentése, hogy a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) perli be emiatt régiónk országait, hatalmas felháborodást váltott ki. A Szlovákia ellen indított keresetet ugyan felfüggesztették, miután Jozef Bíreš ügyvezető földművelésügyi miniszter tárgyalt ukrán kollégájával, a helyzet azonban továbbra is rendkívül bizonytalan.

A szlovákiai gazdáknak az ukrán gabonaimport okozta károk enyhítésére elkülönített állami támogatás sem sokat segít.

„A támogatás összege csekély, de persze hálásak vagyunk érte”

– kommentálta a 15,7 millió eurós, hektáronként 38 eurós kompenzációt Andrej Gajdoš, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) ügyvezető alelnöke. A gazdák teljes vesztesége egyébként már tavaly több százmillió euróra rúgott, a Gabonatermesztők Szövetsége szerint pedig a hazai gabona szinte eladhatatlan, a piac stagnál. A szakmai szervezet szerint a gazdák számára a jelenlegi árak nem fedezik a termelési költségeket sem, nemhogy további beruházásokat tervezhetnének.

A helyzetet nehezíti, hogy az Európai Unió nem egységes ebben a kérdésben. Spanyolországnak, Olaszországnak és Németországnak nincs problémája az ukrán búza importjával. Emil Macho, az SPPK elnöke ezért arra figyelmeztet, hogy nem csak rövid távon kell reagálnunk, hanem azt is figyelembe kell vennünk, hogy az ukrán agrártermékek exportja hogyan változtatja meg a jövőben a szlovákiai gazdák és élelmiszertermelők helyzetét.

„Hosszú távon tehát választ kell találnunk arra is, mihez kezdünk, ha Ukrajna belép az Európai Unió szabadpiaci övezetébe. Én azt állítom, hogy ennek a mezőgazdaságunk fogja megfizetni az árát”

– tette hozzá Macho, aki szerint, ha nem akarjuk felszámolni a szlovákiai mezőgazdaságot, hosszabb távú megoldásokban kellene gondolkodnunk, nem csupán egyszeri támogatásokban.