Csak a Smer és a PS lehet nyugodt a nyáron

A közvélemény-kutatók rendszeresen mérik a pártok támogatottságát, legutóbb az Ipsos hozta nyilvánosságra a saját számait, a kutatást a Denník N felkérésére készítették. Az ügynökség adatai megerősítik az európai parlamenti választások és a Robert Fico miniszterelnök elleni merénylet óta más kutatások alapján is észlelhető folyamatokat és trendeket.

Az Ipsos számai alapján a Smer támogatottsága 25,2 százalékos – a tavaly őszi választás óta nem mértek ilyen jó számokat Robert Fico pártjának. A 22,3 százalékon álló PS népszerűsége szintén lassú, de biztos ütemben növekedik, a liberális párt képes magához vonzani az ellenzéki szavazókat. A második legnagyobb kormánypárt, a Hlas támogatottsága ugyanakkor 13,5 százalékra esett vissza, negyedikként 6,8 százalékos eredménnyel a tavaly szeptemberben parlamentbe sem kerülő szélsőjobboldali Republika végzett. További két párt végzett az öt százalékos küszöb felett, a 6,3 százalékos KDH és a 6,1 százalékot elérő SaS. 

A többi politikai formáció már nem kerülne parlamentbe. A Magyar Szövetség népszerűsége az Ipsos szerint 4,3 százalékos, a Demokraták 4,7 százalékon állnak. Az elmúlt hónapok legnagyobb vesztese az SNS, Andrej Danko pártját csak a választók 3,1 százaléka támogatja. Az eredményeket mandátumokra lefordítva a Smernek és a Hlasnak csak a Republikával közösen lenne meg a parlamenti többsége, az ellenzéknek pedig mindössze akkor lenne bármiféle – a gyakorlatban minimális – esélye a kormányalakításra, ha sikerülne meggyőzniük a koalíciókötésről a Hlas új vezetését.

Sokszínűség, hátra

A szlovákiai pártrendszer hagyományosan sokszínű: csak kevés a nagy tömegmozgalom, a parlamentben pedig rendszerint több párt is jelen van. Míg 2006 és 2014 között csak hat, viszonylag egységes lista került a parlamentbe, 2023-ban a kaotikus előző időszak végén a különféle parlamenti frakciókban egyenesen másfél tucat párt képviselői ültek. A tavalyi választások óta készített felmérések azonban rámutatnak egy szlovákiai szempontból furcsa jelenségre: az ellenzékben és a kormányoldalon is egyre erősödik a vezető párt szerepe, a kisebb partnerek támogatottsága pedig a választási küszöb közelébe vagy alá zuhant be.

A Smer dominál

A kormánykoalíció legerősebb tagja, a Smer 2006 és 2016 között a legnépszerűbb pártnak számított Szlovákiában, Robert Fico pártjának népszerűsége a felmérések szerint a csúcspontján, 2009-ben meghaladta a 48 százalékot. A gazdasági válságot követően azonban a Smer lassú hanyatlásnak indult. A Kuciak-gyilkosságot követően, a különösen kedvelt politikusnak számító Peter Pellegrini vezette Hlas kiválásával 2021-ben mélypontra jutott a formáció: az év elején alig kilenc százalékot mértek neki, néhány szakértő pedig Fico nyugdíjba vonulását vizionálta. A jóslatok nem jöttek be: a Smer visszatornázta magát 25 százalék fölé, a kormányfő elleni merénylet után a párt tovább növelte a támogatottságát.

A többi koalíciós párt sokkal nehezebb helyzetben van. A Hlas áprilisig egyre több szavazót gyűjtött – valószínűleg a mérsékeltebb kormányszimpatizánsok első számú választása volt – de Pellegrini államfővé választásával elveszítette a legfontosabb politikusát. A Hlas népszerűsége 17 százalék környékéről fokozatos ütemben csökken, újabban csak 13 százalékra mérik Šutaj Eštok pártját, amely legfontosabb nyári feladata, hogy valamilyen módon megállítsa a szavazók elszivárgását. Az SNS ennél is rosszabbul járt: Andrej Danko számára nagy sikernek bizonyult a parlamentbe kerülés, de a választások óta a 3-4 százalékos zónába esett vissza a nemzetiek népszerűsége. A Hlas és az SNS szeptemberben a parlamenti elnökségen veszhet össze ismét, mindkét párt úgy véli, hogy a politikai túlélését segíti a tisztség elfoglalása.

Liberális túlsúly

A szeptemberi választás óta a számok szerint állandó fölényben vannak a kormánypártok, de az átrendeződés nem kerülte el az ellenzéki tábort sem. A Progresszív Szlovákia (PS) egyértelműen kinőtte magát a legnépszerűbb ellenzéki párttá, támogatottsága a választások után mért 17 százalékról a közvélemény-kutatók egyhangú mérései alapján is 22-23 százalékra emelkedett. A többi párt, azaz elképzelhető koalíciós partnereinek népszerűsége viszonylag konstans: a KDH és az SaS támogatottságát is 5-6, elvétve 7 százalék köré mérik. A kereszténydemokraták legnagyobb problémája, hogy a választótáboruk egy része nem nézi jó szemmel a liberálisokkal való szorosabb együttműködést, új szimpatizánsokat pedig nehezen szereznek. Az SaS a Hlas-hoz hasonlóan egy elnökváltáson van túl: Richard Sulík lemondott a tisztségéről, hogy az európai ügyekre koncentráljon – de ez nem jött össze a politikusnak, a párt listavezetőjeként sem jutott be az európai parlamentbe. Kérdéses, hogy Branislav Gröhling képesnek bizonyul-e arra, hogy új imázzsal ruházza fel a vállalkozóbarát pártot. Eduard Heger volt kormányfő pártja, a Demokraták mindegyik választásán elbukott, de a formáció támogatottsága meghaladja a négy százalékot. Kérdés, hogy a választók idővel elszivárognak-e a pénzügyi és láthatósági gondokkal küszködő, hangsúlyosan nyugatbarát párttól.

Rendszeren kívül

A két nagy blokkon kívül álló pártoknak sajátos problémákra kell választ adniuk a nyáron. A szélsőjobboldali Republika nincs a parlamentben, de támogatottsága stabilan meghaladja az öt százalékot és Brüsszelben is lesz két képviselője. Igor Matovič Szlovákia mozgalmának támogatottsága egyértelműen csökken és a Fico elleni merénylet sem tett jót a vulgaritásairól híres politikus megítélésének, viszont a párt látható pozícióban, a parlamentben próbálhatja magát ismét felépíteni.

Végül, de nem utolsósorban a Magyar Szövetség a parlamenti küszöb közelében áll a legtöbb felmérés szerint – 3 és 5 százalék között. Az egyetlen magyar párt legnagyobb problémája a választói mobilizációjával van. Az őszi tisztújítás mutathatja meg, hogy milyen irányban indul el és próbál meg új szimpatizánsokat szerezni a formáció.