<p>Beadványt nyújtott be a Népi Platform az alkotmánybíróság szervezeti rendjéről szóló, nemrégiben módosított törvény ellen. </p>
Ezzel elérhetik, hogy a taláros testület állásfoglalásáig a törvény hatályát függesszék fel, magyarázta tegnap Lucia Žitňanská, az SDKÚ frakcióvezetője. Az elnöki hivatal ugyanis tegnap megerősítette: Ivan Gašparovič államfő már aláírta a jogszabályt, így az hatályba léphet.
A módosított törvény alapján megszűnhet az Alkotmánybíróságon a főügyészválasztással kapcsolatban kialakult patthelyzet, mivel kimondja, hogy olyan esetben, amikor már nincs elfogultsággal nem vádolt alkotmánybíró, az elsőként kisorsolt tanács dönt. Žitňanská szerint ez azt jelenti, hogy rövidesen elutasítják Jozef Čentéš beadványát. „A törvénymódosítás célja, hogy Čentéš beadványáról olyan bírói tanács döntsön, amely megfelel a Smernek és a köztársasági elnöknek” – állítja Žitňanská. A törvénymódosítással a korábban elfogultság okán már kizárt alkotmánybírók újra jogosulttá válnak, hogy állást foglaljanak Čentéš beadványával kapcsolatban. Az első tanácsból Čentéš két bíró ellen élt panasszal, panaszának egy másik tanács helyt adott. Solymos László, a Híd parlamenti frakciójának vezetője nem tartja meglepőnek Gašparovič lépését. „Csak ott folytatja ebben az ügyben, ahol korábban abbahagyta” – jelentette ki Solymos. Gašparovič ugyanis már kijelentette, hogy semmilyen körülmények között – tehát akkor sem, ha az Alkotmánybíróság igazat adna Čentéšnek – nem nevezi ki a megválasztott főügyészjelöltet főügyésznek. Az ellenzéki beadvány alá már 44 aláírást összegyűjtöttek, amint a törvénymódosítás megjelenik a törvénytárban, beadják az Alkotmánybírósára. Čentés közben azt fontolgatja, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul. Ha nem érvényesül az igazságos bírósági eljárásra, valamint a pártatlan és törvényes bíróra való joga, ezt fogja tenni, mondta tegnap a megválasztott, de ki nem nevezett főügyész. (TASR, SITA, vps)
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.