Céljuk, hogy ápolják, fejlesszék a határon átnyúló kapcsolatokat

„Az Ister-Granum kisrégió struktúrájában a határ mindkét oldalán egy-egy támogató alapítvány működik.” A szerző felvétele A regionális parlament megalakulása a 2002. február 9-én Esztergomban csaknem hatvan civil szervezet által kinyilvánított együttműködési szándék eredménye. Mi jellemzi majd a szombaton alakult egyesület további munkáját?

Mivel a határ menti kistérség területe a történelmi Esztergom vármegye határát kopírozza, így a mi közreműködésünkkel újraegyesül az, ami évszázadok óta egy is volt. Egyelőre a civil parlament égisze alatt. Az alakuló ülésre több mint kétszáz egyesület kapott meghívót; a találkozón 48 szervezet képviseltette magát. Bevallom, az előkészítő bizottság munkáját kezdetben sokkal egyszerűbbnek képzeltem. Ám jöttek az akadályok, két ország jogrendjét és könyvviteli rendszerét kellett összehangolni. Jogi és könyvelési szakértőket kellett bevonni a munkába. Az alapszabály tervezetét, amelyel itt, Esztergomban felolvasástak, igyekeztünk a magyar jogrend szerint megalkotni, mert az egyesületet Magyarországon jegyeztetjük be. Az előkészítő bizottságban többféle nézet próbált teret nyerni, hosszú egyeztető munka előzte meg a szervezet arculatának kialakítását. Volt olyan elképzelés is, hogy zárt egyesületet hozunk létre, viszonylag merev rendtartással, amelyhez mindenkinek igazodnia kell. Én annak a vonalnak voltam a képviselője, hogy legyen egy koordináló szervük, fórumuk a civil szervezeteknek. Ne felülről mondják meg nekik, hogy mit tegyenek, hanem az alulról jövő kezdeményezéseknek kell fórumot nyújtanunk. Olyan természetes személyekből álló szervezeteknek, amelyek státusuknál fogva nem pályázhatnak, most már a civil parlament égisze alatt ezt megtehetik. A tagsági díjat évi ezer forintban határoztuk meg, így közös munkánkban remélhetőleg a kisebb civil szervezetek is részt tudnak venni.

Az együttműködés pénzügyi hátterét mindkét oldalon egy-egy alapítvány biztosítja. A Muzslán 1997-ben helyi önkormányzati alapítványként létrehozott Jövő 2000 Alapítvány regionális alapítvánnyá transzformálódott. Milyen tervezeteken dolgoznak idén?

Az Ister-Granum kisrégió struktúrájában a határ mindkét oldalán egy-egy támogató alapítvány működik. Magyarországon az Eurohíd Alapítvány, a szlovákiai térfélen a mi alapítványunk foglalja el ezt a helyet. Ezek az együttműködés pénzügyi hátterét és a működést hivatottak biztosítani, ugyanakkor az adminisztratív feladatok ellátását felvállaló projektirodákban is megkezdődött a munka. Az Európai Unió nagyon szívesen veszi, ha határokon átnyúló regionális együttműködésről van szó, kedvezőbb elbírálásban is részesülnek az ilyen tervezetek. Ha nyerünk, a pénzt egész régió kapja, és a határokon túlra lehet áramoltatni a támogatást. A tervezetektől függ, hogy melyik oldalra megy a pénz, hiszen a jövőben remélhetőleg újra egy régiót fog alkotni. A Culture 2003 európai uniós forrás megcélzásával egy trilaterális interetnikus programot indítottunk el, Hidak a folyón elnevezéssel. A mentális hídépítés projektje a Sapard uniós forrás megcélzásával a Mária Valéria híd átadása utáni években az új adottságok kiaknázásához kíván támaszt nyújtani. A könyvsorozat-kiadási program keretében négy év alatt öt kötet megjelentetését tervezzük a kisrégióról.

Az Ister-Granum Határ Menti Kisrégión belül ifjúsági klub is alakult. Emese lánya az egyik szervezője a muzslai fiatalok klubjának, maga is benyújtotta pályázatát a regionális civil parlamentnek. Ennek jóvoltából ő is választmányi tag lett. Mivel magyarázható, hogy a regionális parlament három szlovákiai tagja az ifjabb korosztályt képviseli?

Amikor a civil parlamenten belül úgy döntöttünk, hogy a parlament ügyintéző szervének a tagjait pályázat alapján választja meg a közgyűlés, félő volt, hogy a nyolc választmányi tisztségre nem lesz elég jelentkező. Végül a fiatalok mentették meg a helyzetet. Az Ister-Granum ifjúsági klubjának létrehozói nagyon aktívan bekapcsolódnak a munkánkba. Mifelénk ugyanis az emberek nem szívesen vesznek részt a közéleti tevékenységben, a fiatalok azok, akik hajlandók vállalni, szabadidejük rovására, ezt a nem könnyű feladatot. Ez mindkét oldalon tapasztaltuk. Szlovákiai részről nemcsak a muzslai, hanem a szőgyéni fiatalok is rendkívül hatékony munkát végeznek. Amint az alakuló ülésen Szarka Zoltántól, a Szőgyén és Vidéke Polgári Társulás vezetőjétől elhangzott, húsz hónap alatt csaknem hatvan rendezvényről tudnak beszámolni. A térségünkben található Párkány város lakosai már nem voltak ennyire aktívak. Ezzel magyarázható a határon inneni választmány többségében vidéki tagsága. A fiatalok klubjában tevékenykedők munkájukkal segítik az ifjabb nemzedék társadalomba történő beilleszkedését, előadásokat, drogellenes kampányt, zenés, szórakozással egybekötött vitaesteket kínálnak a fiataloknak, figyelmüket a közösségi élet, az együttműködés felé irányítva.