Čaputová: Összeadva kell értelmezni az első és a második nemzetiséget

Az államfő egyértelműen állást foglalt amellett, hogy a magukat az első vagy második lehetőségnél egy adott nemzetiséghez tartozónak vallók számát összeadva kell értelmezni. A közösségi oldalán tett bejegyzésben azt írja, a Szlovák Statisztikai Hivatal a módszertanában azonos értékűnek tekintette a két kategóriát. „Annak érdekében, hogy eloszlassuk az ezzel kapcsolatos félelmeket, úgy gondolom, a kisebbségek képviselőivel való kommunikáció során a lehető legrövidebb időn belül meg kell határozni a vonatkozó jogi normák egységes értelmezését is” – tette hozzá Čaputová. A népszámlálás adatai közvetlenül a kisebbségi nyelvhasználati törvényben szerepelnek. Eszerint azon a településen lehet a hivatalban egy adott nemzetiség nyelvét használni, ahol az adott kisebbség legalább a lakosság 15 százalékát alkotja. Közvetve azonban más jogi normákban is felhasználják a népszámlálás nemzetiségre vonatkozó adatait.

Az elnök szerint a nemzetiségek körében bizonytalanságot okozott, hogy az ügyben illetékes szervek még nem nyilatkoztak arról, miként akarják értelmezni a nemzetiségre vonatkozó első és második kérdésre érkező válaszokat. Ő azonban fontosnak tartja, hogy a népszámlálás eredményeit a kisebbségek számára kedvező módon interpretálják. Az államfő a bejegyzésében arról is ír, a népszámlálás igazolta, a nemzetiségi kisebbségek Szlovákia lakosságának jelentős részét alkotják. „Több mint 300 ezer lakos pedig élt azzal a lehetőséggel, hogy két nemzetiséghez tartozónak vallja magát” – mutatott rá Čaputová.

Az államfő kijelentésére reagálva Gyimesi György parlamenti képviselő arról beszélt, sajnálja, hogy Čaputová akkor nem nyilatkozott az ügyben, amikor a nemzetiségre vonatkozó második kérdés bekerült a népszámlálás kérdőívébe. Szerinte már a kérdéssor összeállításakor rögzíteni kellett volna, hogy miként értelmezzék a két kérdésre érkező válaszokat. „Viszont osztom a véleményét, miszerint az első és a második nemzetiséget össze kell adni” – tette hozzá. A képviselő kiemelte, továbbra sem ért egyet azzal, hogy a nemzetiségre vonatkozó második kérdést bevezették, de ennek ellenére szerinte ugyanúgy kell tekinteni arra, aki második helyen vallotta be a magyar identitását, mint aki az első kérdésnél tett így.

Gyimesi is arra emlékeztetett, a nemzetiségre vonatkozó kategóriának jelenleg nincs nincs meg a rögzített értelmezése. Rámutatott, ha ezt máshogy nem lehet megoldani, akkor ennek érdekében törvényt kell az ügyben módosítani. Úgy látja, nagy valószínűség szerint az utóbbi eset áll fenn, így jogszabály-módosításra lesz szükség. „Ebben az esetben állok elibe, hogy ezt benyújtsam” – jelentette ki a képviselő. Azzal kapcsolatban, hogy a koalíción belül miként állnak ehhez az egyes szereplők, úgy nyilatkozott, nincsenek konkrét információi, erről még nem tárgyaltak. Ugyanakkor azt várja el a kettős nemzetiség mellett érvelő képviselőktől, hogy az összegzéses értelmezést is támogatni fogják. A képviselő szerint ha azonban mégsem ez az értelmezés jutna érvényre, akkor az elsősorban a romák és ruszinok nyelvhasználati jogait korlátozná. A mostani népszámlálás nemzetiségre vonatkozó első kérdésénél ugyanis kevesebben vallották magukat ezen közösséghez tartozónak, mint ahányan romának vagy ruszinnak vallották magukat a korábbi felmérések egyetlen ilyen kérdésénél.

A Szövetség részéről a párt Országos Tanácsának elnöke, Sólymos László a közösségi oldalán úgy reagált az államfő kijelentésére, örül annak, hogy a köztársasági elnök úgy látja a helyzetet, mint ők.

A népszámlálás nemzetiségi adatai szerint az ország 5 449 270 lakosából 422 065 személy (7,75 %) vallotta magát magyarnak a felmérés nemzetiségre vonatkozó első kérdésénél. A 2021-es volt azonban az első olyan szlovákiai cenzus, amelyben a nemzetiségre egy második kérdés is vonatkozott. Az online űrlapon először a „Mi az ön nemzetisége?”, majd az „Egyéb nemzetiséghez tartozónak is vallja magát?” kérdés következett. Az utóbbi lehetőséggel élve további 34 089 személy nyilatkozott úgy, hogy a magyar nemzetiséghez is tartozik. Ők az első helyen valamilyen más identitást jelöltek meg. A nemzetiségre vonatkozó első és második kérdésnél magukat magyarnak valló személyek az ország összlakosságának 8,37 százalékát teszik ki.