Zuzana Čaputová államfő szerint a szlovákok és a magyarok közös jövője szempontjából fontos, hogy azt keressék, ami emberként és polgárként összeköti őket.
Pozsony |
„Egyben tartsuk tiszteletben a nyelvi és kulturális különbözőségünket, hiszen azok kölcsönösen gazdagítanak bennünket”
– írta Čaputová abban a kétnyelvű bejegyzésben, melyet csütörtökön, a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulóján tett közzé a közösségi hálón.
A békeszerződés aláírása Čaputová szerint új korszakot nyitott a szlovákok és a magyarok együttélésében. „Bár a történelmünket olykor eltérően értelmezzük, közös múltunk, élményeink, családi kapcsolataink, kulturális értékeink és közös eredményeink szoros köteléket alkotnak közöttünk” – olvasható a bejegyzésben.
Az elnök asszony hangsúlyozta, hogy a szlovákoknak és a magyaroknak együtt nagy dolgokat sikerült véghezvinniük. „1989-ben együtt vívtuk ki a szabadságot, majd néhány évvel később egyesült erővel védtük a demokráciát. Közösen éltük meg Szlovákia megalakulását, csatlakozását az Európai Unióhoz, illetve NATO-taggá válását. A közelmúltban együtt harcoltunk az igazságért, a korrupció ellen, és ma együtt küzdünk a koronavírus okozta világjárvány ellen is. Mindaz, amit Szlovákia elért, a szlovákiai magyarok aktív részvétele nélkül nem sikerülhetett volna” – emlékeztetett Čaputová, hozzátéve: közös jövőnk érdekében fontos, hogy azt keressük, ami összeköt minket.
A versailles-i békerendszerbe épülő trianoni békeszerződést, amely megszabta Magyarország és Csehszlovákia új határait az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követően, az antant (Nagy-Britannia, Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország) és Magyarország képviselői 1920. június 4-én írták alá a Párizs melletti Nagy-Trianon kastélyban. Trianon után a Magyar Királyság lakóinak száma 20,8 millióról 7,6 millióra esett vissza.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.