Čaputová a többség szerint beváltotta a hozzá fűzött reményeket

Zuzana Čaputovát 45 évesen választották meg az ország legfiatalabb és egyben első női államfőjének. Azóta a szomszédos országokon kívül hivatalos látogatást tett Tokióban és Izraelben is, de Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök is fogadta. Részt vett a NATO csúcstalálkozóján Londonban, felszólalt a New Yorkban tartott ENSZ-klímacsúcson, és szlovák államfőként először mondhatott beszédet a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián. Darina Maľová és Petőcz Kálmán politológus egyhangúan pozitívan értékeli azt, ahogy az államfő nemzetközi szinten képviseli az országot. Mindketten kiemelik, hogy Čaputová következetesen ragaszkodik a programjában meghatározott prioritásokhoz és kiáll az általa képviselt értékek mellett. „Továbbá igyekszik védeni és támogatni a hátrányos helyzetű és a marginalizált csoportokat is – részletezte lapunknak Maľová. – Tudatában van annak, hogy nálunk az elnöknek nincs erős jogköre. Biztosan van, aki azt gondolja, többet is tehetne, de én úgy látom, hogy jogászként tiszteletben tartja a szabályokat és a törvényeket.” Petőcz mindezt azzal egészíti ki, hogy Čaputová nem lépte túl a kompetenciáit, és végig a pártok felett tudott maradni, miközben sosem rejtette véka alá az értékrendjét.

Egyesít, nem szétválaszt

Maľová szerint az eddigi legnagyobb eltérés Čaputová és elődje, Andrej Kiska között a kormányhoz való viszony vizsgálatakor figyelhető meg. „Meg kell azonban említeni, hogy más a kontextus: Kiska a politikai életben a volt ellenfelével, Robert Ficóval találkozott. Kiska gyakran beleállt a konfliktushelyzetekbe, míg Čaputová ilyen szempontból épp Kiska ellentéte: Čaputová hangsúlyt ad az elnöki hangnak, egyesíteni akar, nem megosztani” – véli a szakértő, aki szerint azonban ez azzal is összefüggésben lehet, hogy a volt államfőt kezdetektől fogva több támadás érte. „Mindketten kvázi kezdőként lettek megválasztva. Čaputová integráló alkat, jobban ki tudja magát fejezni, megnyerő és autentikus személyiség tud lenni” – teszi hozzá Petőcz, aki úgy gondolja, van néhány törvény, amelyet ugyan nem kellett volna azonnal aláírnia, de ezek alapvetően nem befolyásolták negatívan a politikai közéletet.

Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője szerint a koronaválság kicsit zárójelbe teszi ezt az egy évet. „Talán ez miatt nem is tudott annyira proaktív lenni. Úgy tűnik, hogy az új kormány olyan témákat is meg fog nyitni, amelyek már nem biztos, hogy Čaputová számára annyira konfliktusmentesen kezelhetőek. Komoly kérdés, hogy ezek miatt lesz-e nézeteltérése az új kormánnyal” – nyilatkozta Tokár, aki szerint megfigyelhető, hogy az emberjogi témákban, úgy mint női jogok, a fogyatékkal élők vagy menekültek jogai, otthonosabban mozog, mint az etnikai kisebbségeket érintő kérdésekben.

Lucia Molnár Satinská nyelvész szerint Zuzana Čaputová teljes mértékben felemelte az állami kommunikációs szintet. „Nemcsak amiatt, hogy nő, hanem amiatt, milyen profi politikus és közben mégis emberi. Čaputová úgy tud beszélni, hogy nem sért senkit. Ha nem adna ennek az országnak semmi mást, csak magasabb politikai kultúrát, máris elérne egy nagyon fontos célt” – mondta lapunknak Lucia Molnár Satinská.

Pártok felett?

Tokár Géza politológus szerint bár Čaputová függetlenként, de mégis a Progresszív Szlovákia támogatásával nyert, sokan arra számítottak, hogy pártpolitikai célokat fog szolgálni. „Ezek a jóslatok szerintem nem teljesedtek be” – véli Tokár.

Lampl Zsuzsanna szociológus azonban nem osztja ezt a véleményt. „Ivan Gašparovičnál is nehezményeztem, hogy nem tudott politikailag semleges maradni, ugyanezt nehezményeztem Kiskánál is, és bizonyos szempontból ugyanezt nehezményezem Čaputovánál is. Úgy érzem, Čaputová sok tekintetben Kiska folytatása. Épp ez volt az egyik oka annak, hogy nem tudtam őt választani egy éve – magyarázta lapunknak a szociológus. – Teljesen mindegy, melyik oldalra húz, úgy gondolom, hogy a köztársasági elnöknek felül kellene emelkedni bizonyos ideológiai és pártérdekeken. Úgy érzékelem, hogy ez nem sikerült.”

Úton az egyenlőség felé?

„Szerintem két szempontból fontos, hogy Čaputová nő. Egyrészt példakép lehet azoknak a lányoknak és nőknek, akik eddig nem gondolták, hogy nőként lehetnek államfők. Másrészt befolyásolhatja az irányt, hová fejlődik a szexista társadalmunk. Ma sokszor nem egyenlő félként tekintenek a nőkre, és Čaputová az egyéniségével és bölcsességével hozzá tud járulni ahhoz, hogy ez változzon” – véli Lucia Molnár Satinská. Petőcz is úgy gondolja, hogy Čaputová megválasztásának köszönhetően előreléphetünk a nemek közötti egyenlőség kérdésében.

Maľová szerint a pártok természetében keresendő az oka annak, miért van a politikában kevesebb nő és miért van kevesebb női politikai vezető. „Egyrészt a pártokat főleg férfiak alapítják, másrészt pedig a politikai pártok inkább olyan női politikusokat keresnek, akik nem állnak bele a konfliktushelyzetekbe” – magyarázta.

Lampl szerint ez a kérdés ennél összetettebb. „Minden azon múlik, ki hogyan értékeli az államfőt. Azok számára, akik kedvelik, pozitívum, hogy nő, és elősegítheti a nemek közötti egyenlőséget, de azok számára, akik negatívan viszonyulnak hozzá, akár még hátrány is lehet” – részletezte a szociológus.

Hunčík Péter pszichiáter és mediátor szerint Čaputová megválasztása mérföldkő nemcsak a régióban, hanem egész Európában is. „Jó érzéssel tölt el, mikor figyelem a megnyilatkozásait. A profi politikusok visszataszító óceánjában egyszer csak megjelent egy csillogó drágakő. Nagyon nyitott, érzékenyen és empatikusan reagál témákra. Okos, aki jogászként kiválóan meglátja a problémák lényegét. Érzékenyen, de határozottan tud fellépni. Eddigi megnyilvánulásai a kisebbségekről szinte példa nélküliek. Minőségben tudott újat hozni, nemcsak a köztársasági elnökök között, hanem a politikusok között is” – nyilatkozta lapunknak a szakember. Hozzátette, mindenki, aki magas funkcióban kiáll valamilyen kisebbség mellett, pozitív mintát ad a társadalomnak. „A férfiaknak is lenne mit tanulniuk tőle” – véli Hunčík Péter.