Čaputová: Az állam lemond arról, hogy igazságot szolgáltasson

Čaputová beszéde idején megtelt a parlament, az ellenzéki és kormánypárti képviselők zömén túl Peter Pellegrini házelnök, valamint a Davosból hazatérő Robert Fico is a teremben tartózkodott. Az államfő még decemberben jelezte, hogy szót kér a törvényjavaslat kapcsán, a sikeres ellenzéki obstrukció miatt azonban a tervezet parlamenti vitája január közepére tolódott.

A elnök beszédében jelezte, hogy bár a kormánynak törvényes jogában áll megváltoztatni akár a büntetőjogi szabályozást is, a törvényjavaslatot több szempontból is problémásnak tartja. A Büntető Törvénykönyv megváltoztatása Čaputová véleménye szerint alapvető változásokat hoz magával, s míg az állampolgárok elvárják, hogy a bűncselekmények elkövetőit a hatóságok felelősségre vonják, az állam mintha lemondana erről a lehetőségről. Az államfő felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebb károkat okozó bűncselekmények mellett a súlyosabb gazdasági és vagyon elleni bűncselekmények büntetési tételeit is csökkenteni akarja a kormánykoalíció. Cseh, német, osztrák példákat idézve mutatott rá, hogy a törvényjavaslat indoklásával szemben nem a büntetések arányosításáról és a szomszédokhoz igazításáról van szó, ahogy az Európai Ügyészség is kifogásolja hogy az uniós alapokkal kapcsolatos büntetési tételek nem kellően elrettentőek. Véleménye szerint a kormánykoalíció lépését gyakorlatilag akár amnesztiának is fel lehet fogni, miután az elévülési határidők is a legtöbb esetben feleződnek.

Čaputová külön teret szentelt a koalíció részéről gyakran elhangzó kritikáknak a megszűnésre ítélt Specialiális Ügyészi Hivatal kapcsán. Kifejtette, hogy az Alkotmánybíróság tavaly összesen hat ügyben vizsgálta a hivatal tevékenységét és leginkább technikai jellegű kifogásai voltak az eljárásokkal kapcsolatban, így nem állja meg a helyét az az érv, miszerint „tucatnyi” alkotmánysértést regisztráltak volna a testület ténykedésével kapcsolatban. Külön problémának látja, hogy a testület megszűnése esetén a kerületi ügyészeknek ezres nagyságrendben kell megismerkednie a periratokkal, ami az eljárások elhúzódásához vezethet.

Az államfő precedens nélkülinek tartja, hogy egy hasonló léptékű törvénymódosítás kapcsán elmaradt a szakmai egyeztetés és csak a parlamenti vitában hangoznak el ellenérvek, ahogy elemzés sem született a reform gyakorlati hatásairól. A gyors intézkedések igazi okát Robert Fico korábbi kijelentéseiben látja, aki hatalmi döntésnek nevezte a változások gyors átültetését.

Čaputová a parlamentben az alkotmányossági aggályainak jelzésével gyakorlatilag előrejelezte, hogy annak elfogadása esetén kérheti a törvény felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságtól. A politikai nyomás és a nyilvánosság ellenállása nélkül ez a törvény már érvényben lenne, miközben a téma vitát és szakmai párbeszédet igényel – jelentette ki az államfő, aki a beszéde végén vastapsot kapott az ellenzéki képviselőktől.