Büntető Törvénykönyv módosítása: első fokon a koalíció nyert

Az ellenzéki képviselők bár jelen voltak a parlamentben, nem szavaztak magáról a javaslatról: a törvénymódosítás mellett 76 képviselő foglalt állást, egy képviselő pedig tartózkodott. Az ellenzéki alternatív javaslatok, melyek a törvény átdolgozását és visszavonását szorgalmazták, nem jártak sikerrel. A szavazással lezárult a maratoni, decembertől tartó 6. ülésszak. A parlament legközelebb a jövő héten tárgyal ismét, többek között rögtön a törvény második olvasatáról is.

Előzetesen nagy felháborodást váltott ki az ellenzéki képviselők körében, hogy az javaslat parlamenti vitáját csütörtökön húsz órára korlátozták. Az intézkedést a kormánypártok azzal indokolták, hogy a törvény kapcsán valójában már decembertől folyik a vita és nincs értelme a további hosszas tárgyalásnak. A parlamenti vitával párhuzamosan csütörtök este ismét tüntetések zajlottak, két tucatnyi szlovákiai nagyváros mellett külföldön is összegyűltek a tiltakozók: Prágában, Brünnben, Krakkóban és Párizsban is zajlottak kisebb demonstrációk. Pozsonyban ismételten tízezres nagyságrendű megmozdulásra került sor. A pénteki vita során a rendelkezésre álló időkeretet végül nem is merítették ki a képviselők: a hatásköri törvény vitájához hasonlóan főként az ellenzéki képviselők beszéltek, a kormánypártok számára fenntartott időkeret nagy része kihasználatlanul maradt.

Boris Susko, a Smer igazságügyi minisztere a kevés kormánypárti megszólaló egyikeként felszólalt a parlamenti vitában, a rövidebb büntetéseket védte. A tárcavezető szerint az ellenzék démonizálja az alternatív büntetési tételek bevezetését, a feltétel nélküli büntetések szorgalmazását pedig „középkori” hozzáállásnak nevezte. Susko felhívta a figyelmet arra, hogy már az előző kormány idején is igyekeztek mérsékelni néhány tételt és megkezdődött az alternatív büntetésekről való vita is. A párhuzamtól több képviselő is elhatárolódott, Zuzana Mesterová (PS) a szakmai párbeszéd szükségességére hívta fel a figyelmet, Alojz Hlina (SaS) pedig arra figyelmeztetett, hogy az előző kormány változásait többek között tárcaközi egyeztetésen is tárgyalták – ellentétben a jelenlegi tervezettel.

Az ellenzék harca még nem ért véget

Bár a kormánykoalíciónak papíron megvan a többsége ahhoz, hogy a saját ízléséhez igazítsa a Büntető Törvénykönyvet, az ellenzéki pártok és az államfő minden eszközt ki akar használni a folyamat megakasztására.

Az első olvasatban 76 képviselő szavazott a törvénykönyv megváltoztatása mellett – hasonló támogatás elég lehet akkor is, amennyiben a jövő héten második, egy esetleges államfői vétó esetén pedig harmadik alkalommal is dönteni kell az ügyben. A Különleges Ügyészség jövője és a büntetőjogi változások sorsa azonban végső soron az Alkotmánybíróság döntésétől függ majd.

A javaslatcsomagot érintő kritikák alapvetően három témát érintenek. A kifogások egy része a Különleges Ügyészség (ÚŠP) megszüntetésével kapcsolatos. A kiemelt bűntények vizsgálatával foglalkozó testület a becslések szerint mintegy 1700 ügyben folytat eljárást, ezeket az iratokat a tervek szerint a kerületi ügyészségek kapnák meg. Az ÚŠP megszüntetését kritizáló képviselők és Zuzana Čaputová államfő is elképzelhetetlennek tartja, hogy a kerületi ügyészek elegendő idővel és energiával rendelkeznének ahhoz, hogy beleássák magukat az iratokba és hasonlóan következetesen tudják feltárni a bűnügyeket, mint az erre specializált szervezet. Robert Fico kormányfő érvelése szerint a Különleges Ügyészség rendszeresen törvényt sértett a vizsgálatai során, Čaputová állítja, hogy az Alkotmánybíróság által megállapított törvénysértések gyakorisága és jellege sem kirívó.

A parlamenti vita zöme nem a Különleges Ügyészségről, hanem a megváltozott büntetésekről szólt. A módosítás értelmében nagyobb lenne a bíróságok mozgástere a büntetések kiszabásában, csökkennének az alsó határok az egyes tételeknél, gyakrabban alkalmaznák a házi őrizetet és a pénzbüntetést a börtönbüntetés helyett. Ellenzéki olvasatban a Fico-kormány ezzel akar megágyazni a hozzájuk közel álló érdekkörök büntethetetlenségének, míg a javaslat beterjesztői szerint a büntetések enyhítését már az előző kormány is szorgalmazta. Zuzana Čaputová államfő a múlt heti parlamenti felszólalásában szintén kritizálta a leszállított büntetéseket. Az államfő véleménye szerint a szlovák igazságszolgáltatás elnézőbb lenne, mint a cseh és osztrák, végeredményben pedig az állam lemondana a károsultak érdekeinek megvédéséről. A Slovensko párt egy dedikált weboldalon állítása szerint összesen 140 olyan, a kormányhoz kötődő személyt gyűjtött össze, akiknek a büntetését a törvénymódosítás alapjaiban változtathatja meg.

A törvényjavaslatot ért kritikák harmadik, legsúlyosabb része a módosítás beterjesztésének körülményeit érinti. A Büntető Törvénykönyv megváltoztatását a kormány gyorsított eljárásban, a parlamenti vitát korlátozva szeretné elérni, az első olvasat vitája a gyakorlatban tíz órán keresztül tartott. A beterjesztést nem véleményezték más minisztériumok és szakmai szervezetek, nem alakult ki valós párbeszéd a kormánykoalíció és az ellenzék között sem – a vitában a kormánypártok egyáltalán nem vettek részt.

Második felvonás - jövő héten

A kritikák miatt valószínű, hogy sem az ellenzéki pártok, sem az államfő nem hagyja annyiban a módosítás elfogadását. Az elmúlt két napban több szereplő is jelezte, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak a törvény kapcsán. Az ellenzéki pártok szerint a képviselők alkotmányos jogai sérültek, mikor a vita lerövidítése miatt nem kaptak kellő teret a törvénnyel kapcsolatos kifogásaik kifejtésére. Zuzana Čaputová államfő értelmezése szerint is alkotmányellenes a módosítás, ugyanis sérti az állampolgárok igazságos eljáráshoz való jogát és a jogállamiság alapelveit. Kérdéses az európai testületek álláspontja, decemberben például az Európai Bizottság is aggályokat fogalmazott meg a reformok hatásai kapcsán – a változások után az uniós forrásokat érintő korrupció elkövetői is enyhébb büntetési tételekre számíthatnak.

A kormánypártok állítják, hogy a második olvasatban akár az ellenzéknek is lehetősége nyílik a törvény megváltoztatására a módosító javaslataival. Peter Pellegrini házelnök (Smer) szerint ilyen módon veszik figyelembe Maroš Žilinka főügyész javaslatait is, egy televíziós vitában pedig kijelentette, hogy a büntetési tételek nagyságán is hajlandóak elgondolkodni. Az viszont biztosnak tűnik, hogy a Különleges Ügyészség megtartására egyik kormánypárt részéről sincs hajlandóság.