<p>"Amikor a saját magát a legtermékenyebb képviselőnek kikiáltó politikusunk előállt azzal a javaslatával, hogy a magasabb szintű területi egységeket (VÚC) azonnal fel kell számolni, alternatíva nélkül kisatírozni, itt és most, fél évvel a választások előtt, annyira megdöbbentem, hogy szóhoz sem jutottam" - írja a Tényleg mindenki megőrült? kezdetű <a href="http://bugarbela.blog.hu/" target="_blank">blogbejegyzésében </a>Bugár Béla, a Híd elnöke, utalva Miroslav Beblavý független képviselő minapi, a megyei önkormányzatok megszüntetésére vonatkozó javaslatára.</p>
Bugár szóhoz sem jutott Beblavý javaslatától
Pozsony |
"A megyerendszer több mint 15 éve Szlovákia államjogi elrendezésének szerves részét képezi. A megyék emberek százait foglalkoztatják, iskolák, utak fenntartói és egy sor egyéb jellegű ügyintézés tartozik a hatáskörükbe. Éppen azért jutottunk idáig, mert az ország jelenlegi közigazgatási felosztása a természetes régiók mellett érvelő alapos elemzés eredményeit figyelmen kívül hagyó politikai döntés eredménye. Nem ideális, de pont az említett és a hozzá hasonló kétségbeesett populista sikoly lenne az utolsó dolog, ami a megyék körül kialakult helyzetet megoldhatná" - érvel Beblavý javaslata ellen a parlament alelnöke. Bugár szerint a probléma megoldásához nem populista javaslatokra, hanem széles körű társadalmi vitára lenne szükség. 200 milliót spórolhatnánk Miroslav Beblavý és Katarína Macháčková független képviselők a napokban javasolták a megyei önkormányzatok megszüntetését. A két független képviselő szerint ezzel öt éven belül több mint 200 millió eurót takarítana meg az állam. Szlovákia korábban három kerületre tagolódott, a nyolc megyés felosztást Mikuláš Dzurinda kormánya vezette be 2001-ben. Miroslav Beblavý a megyék jogköreit az önkormányzatok és az állam között osztaná el. Előbbiek az iskolákat, a szociális és a kulturális intézményeket kapnák meg. Az állam felelne a területrendezésért, az úthálózatért és a kórházakért. Katarína Macháčková szerint a megyei hivatalok 15 éves működésük alatt egyetlen, a megalakulásukkor kitűzött célt sem tudtak teljesíteni. „Ezek egyike a regionális különbségek felszámolása volt, melyek néhol stagnálnak, máshol viszont tovább mélyültek. Nem tették hatékonyabbá a közügyek irányítását, ráadásul nulláról indulva 370 millió eurós tartozást halmoztak fel” – mutatott rá Macháčková. Hozzátette, 2004-től – utoljára ekkor kaptak újabb jogköröket – a megyei hivatalok alkalmazottainak számát 57%-kal növelték. Beblavý és Macháčková elképzelésének megvalósításához alkotmányos többség, vagyis 90 támogató szavazat szükséges. „Engem nem érdekel a parlament teljesen jelentéktelen képviselőjének az elképzelése. A javaslat irreleváns. Egyikünkkel sem egyeztetett az elképzeléséről” – reagált a felvetésre személyeskedő és sértő stílusban Robert Fico kormányfő koalíciós partnerei jelenlétében. Bár a Smer korábban fontolgatta a 3+1 felosztású megyerendszer bevezetésének lehetőségét, most kormánypártként csak az önkormányzati és a megyei választások összevonását kezeli prioritásként.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Korábbi cikkek a témában
2024. 09.18.
Felsőfokon, magyarul - 20 éves a Selye Egyetem!
2024. 06.08.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.