Bugár: Mi a populizmust utasítjuk el

2010 óta a Híd úgy vágott neki a parlamenti választásnak, hogy nem azon kellett aggódni, vajon bejut-e a párt a parlamentbe, hanem az volt a tét, hogy hány képviselői helyet szerez. A február 29-ei választás előtt egészen más a helyzet, a párt támogatottsága az ötszázalékos bejutási küszöb alatt van. Milyen hatása van ennek a kampányra?

Biztos, hogy másként kampányolunk. Elsősorban arról számolunk be, amit a választóinknak ígértünk és amire bizalmat kaptunk. 2016-tól negatív kampány folyik a Híd ellen. Kezdve azzal, hogy mit mondtunk, mit ígértünk, mit nem tartottunk be. Hatalmas volt az elvárás, hogy a Híd megoldja a problémákat. Kicsit skizofrén helyzetben vagyunk, mert ebben a kormányban sikerült elérni a legtöbbet, nem csak a kisebbségeket érintő kérdésekben, mégis ebben a kormányban fizetünk rá arra, hogy a Smernek milyen ügyeire derült fény a 2018-as újságíró-gyilkosság óta. Azt kell most elmagyaráznunk, hogy aki azt állítja, 2016-ban lehetett volna más kormányt is alakítanunk, az hazudik...

Ha megnézzük a 2016 után készült felméréseket, akkor azt látjuk, hogy a Híd támogatottsága nem zuhant olyan nagyot, a párt választóinak nagy része elfogadta a Smerrel való kormányzást. Az igazi törés 2018 volt.

Igen, az volt a második komolyabb döntés. Azt kell, hogy mondjam, megint nekünk volt igazunk. A Kuciak-gyilkosság után nagyon sokan azt várták, hogy kilépünk a kormányból. A választókkal való találkozókon is azt mondom, felállni és elvonulni könnyű, de kérdés, hogy felelősségteljes lépés lett-e volna. Ma jobban látszik, nem biztos, hogy előrehozott választás lett volna, Kotlebáék támogatásával kormányozhattak volna tovább. A koalíciós szerződés lejárta után is együtt szavaztak a parlamentben. A másik fontos dolog pedig az, ami a döntésünket igazolja, hogy olyan törvényt fogadtunk el, amely a rendőrség politikamentességét segíti. Öt évre megválasztották a rendőrfőkapitányt, akihez sem a belügyminiszter, sem a kormány nem nyúlhat. Hányszor vizsgálták korábban Ladislav Bašternákot? Mindig eredménytelenül. Milan Lučanský lett a rendőrfőkapitány, és Bašternák már ül.

Ön elégedett Milan Lučanský munkájával?

Mondhatjuk azt, hogy többet vártunk, de nézzük meg, hogy mit csinál. Fokozatosan megtisztítja a rendőrséget, a NAKÁ-ból is távoztak, akik nem a rendszert, hanem valakinek az érdekeit szogálták. Egyre több olyan információ lát napvilágot, aminek következtében például bírókat függesztenek fel, vagy az ügyészségről is távoztak néhányan. Elindult egyfajta tisztogatás, amit remélem, a következő kormány is folytat. Ezek az ország szempontjából fontos lépések. Ha a párt szempontjait tartottuk volna szem előtt, akkor leléptünk volna 2018-ban, és elképzelhető, hogy ma hét százalékon vagyunk.

És megérte maradni?

Szerintem megérte. Ha csak a pártot vesszük, akkor valószínűleg nem érte meg, de ha a jövőre gondolok, a jövő generációra, akkor megérte.

A kettős gyilkosság óta újabb és újabb megvesztegetésekre, visszaélésekre derül fény. Az is látszik, hogy a Smer, a botrányok jelentős része hozzájuk kötődik, milyen korrupt rendszert épített ki. Ezt nem 2016-ban kezdték, hanem jóval korábban. Nem lehetett látni nyolc éve ellenzéki pártként, később pedig koalíciós partnerként, hogy ez a rendszer épül?

Nem. Vegyük Marián Kočner példáját. 1991-től működik, annyit lehetett tudni, hogy gazdasági befolyása van, és az adó befizetésével van gondja. A média és a bulvársajtó is hírességként állította be Kočnert. Ők sem tudták? Amíg a kilencvenes évek óta itt sokan a demokráciát építették, mások, mint Kočner…

Vannak mások is, akik Kočnerhez fogható gazemberek?

Szerintem igen. Nem biztos, hogy olyan kaliberek, mint ő. De lehetnek mások is, akik használták az általa kiépített rendszert, vagy saját befolyást építettek a rendőrség, a bíróság és az ügyészség köreiben. Az az érintett ügyész, akihez a rendőrségről érkezett egy ügy, és pénzt kapott azért, hogy valakinek kedvező döntést hozzon, biztosan tudta, hogy van egy ilyen rendszer, de mi nem tudtuk. Amikor tudomást szereztünk róla, cselekedtünk. Megvan a Kuciak-gyilkosság elkövetője, a közvetítő, talán a megrendelő is, erről a bíróság dönt. Elindult az igazságszolgáltatás megtisztulása. Közben a népszerűségünk csökkent. Ezt a választóknak kell eldönteni, hogy ezt értékelik, vagy a populizmust választják.

Ha megnézzük az ország politikusainak a népszerűségére irányuló felmérések eredményeit 2016 előtt, akkor azt látjuk, hogy Bugár Béla az ország egyik legnépszerűbb politikusa. A legfrissebb felmérés azt mutatja, hogy a Híd elnöke az egyik legelutasítottabb politikus. Ön személyesen hogyan éli meg ezt a változást?

2016-ban közöltem a kollégáimmal, hogy az az imázs, amit 26 évig építettem, meg fog szűnni. A média egy része teljesen „megvadult”. A másfél éves – ellenem folyó – uszító kampánynak az volt az eredménye, hogy olyan üzeneteket kaptam, amelyekben azzal fenyegettek, hogy megölik a lányomat. Ezt közöltem velük, és ekkor álltak le. Négy évig nagyon sok mindenért a Híd és annak az elnöke volt a hibás. Persze, hogy nyomot hagy az emberen.

A 2016-os kampányhoz viszonyítva a szlovák jelöltek száma és súlya gyengült a Hídban, a kampányrendezvények túlnyomó többsége is a szlovákiai magyar választókat célozza meg. Ez azt is jelenti, hogy a Híd a magyar szavazók felé fordult, ezen a téren viszont nem tud növekedni. A magyarok felé fordulás tudatos döntés, vagy kényszermegoldás?

Ha megnézzük azt, hogy a támogatottságunk már volt négy százalék alatt, és az utóbbi időben stabilan négy fölött vagyunk és növekedünk, akkor látni kell, hogy mi vagyunk azok, akiknek a támogatottsága képes tovább nőni, és képesek vagyunk bejutni a parlamentbe. A központból irányított rendezvények valóban Dél-Szlovákiában vannak, de ebből van a kevesebb. A képviselőjelöltek is szerveznek rendezvényeket, északon és keleten is.

De ha korábban Lucia Žitňanskával vagy František Šebejjel megjelent egy interjú a szlovák sajtóban, akkor intenzívebben volt a köztudatban a Híd…

Igen, de akkor azért jelenhettek meg ezek az interjúk, mert az újságíró úgy döntött. Ma nem jelennek meg. A média egy része mindent megtesz, hogy a jelenlegi kormánykoalíció megbukjon. Ha velünk foglalkoznak, akkor általában negatív híreket hoznak le. Ott vannak a szakembereink, Peter Krajňák, Michal Goriščák stb., nem kérdezik őket...

Nem lett egy közös magyar lista, nem jött létre se koalíció, se ötpárti egyezség. A pártok kommunikációja arról, hogy ez miért így történt, nem egységes. Önnek volt két erős állítása. Az egyik, hogy a Híd–MKP megállapodást, amely arról szólt, hogy egy választási párt, a Régiók pártja listáján induljanak, a Fidesz fúrta meg. Mire alapozta ezt a kijelentést?

A választási párt már létrejött. A Magyar Kereszténydemokrata Párt közgyűlésén elfogadták, hogy átalakulnak választási párttá, a Régiók pártjává. Ez szombaton történt. A Híd kedd délután elfogadta, az MKP kedden éjfél előtt elutasította. Mi történt a két nap alatt? Korábban megegyeztünk és kezet fogtunk. Arra is figyelmeztettem Menyhárt Józsefet, hogy ne várjanak, mert ezt a megállapodást szétverik. Fontos volt, hogy Bárdos Gyula melyik oldalra áll, hiszen ő a Csemadok elnöke, és Magyarországról kap támogatást.

A másik kijelentése pedig az Összefogás párt támogatójára vonatkozott. Azt állította, Világi Oszkár áll a párt mögött. Ezt mire alapozta?

Tudom, milyen kapcsolatban állnak az Összefogás tagjai közül néhányan Világival. Történtek háttérbeszélgetések, amelyek ebbe az irányba mutatnak, de ha írásos bizonyítékot kér, az nincs, a politikát nem így csinálják. Mozaikokból kell kirakni a képet, és mi kiraktuk. Ma is azt mondom, az Összefogás mögött komoly érdek van. Mit mondott az MKP? Mivel utasította el azt a választási pártot, amelyben megegyeztünk? Új politikai helyzet teremtődött azzal, hogy az Összefogást bejegyezték. Az MKP történelmi lehetőséget szalasztott el.

A kormányzási időszak végén a kampány finisében veszítette el egyik miniszterét, Sólymos László környezetvédelmi miniszter egy éjszakai balhé után lemondott. A jelöltlistán megtartotta a párt volt alelnökét. Hogyan viszonyult a történésekhez?

Nagyon kevesen ítélték el, amikor megtudták, hogy milyen helyzetben van. Szorosan kötődött az édesanyjához, aki halálos beteg volt. Ő úgy reagált, hogy a pohár után nyúlt, elkövetett egy hibát, majd olyat tett, ami Szlovákiában nem szokás, vállalta a felelősséget, lemondott. Döntse el a választó, hogy megbocsát-e neki. Többen kiemelték, a köztársasági elnök is, hogy jó miniszter volt.

Van értelme a 14 napos moratóriumnak?

Nincs értelme, úgyis kiderül minden.

Ennek fényében miért lehetett Jakab Elemér az ötvennapos moratórium bevezetésére vonatkozó javaslat egyik beterjesztője?

Ez a bizottsági ülésen történt, ahol megegyeztek arról, hogy beterjesztik. De később a parlamentben már nem szavazta meg.

A koalíciós partnerei, a Smer és az SNS hatalmas osztogatást ígér a kampányban: tizenharmadik nyugdíj, a családi pótlék megduplázása, ingyenes autópálya-használat. A Híd kijelentette, hogy nem támogatja ezeket a javaslatokat (az interjú szerdán készült – a szerk megj.). Miért?

A Híd a gyorsított eljárást nem támogatja. Nem előzte meg vita ezeket a javaslatokat. Annak is nagy a veszélye, hogy nincs elég idő megfelelően előkészíteni a törvényeket. Könnyű azt mondani, hogy emeljük meg a családi pótlékot és adjunk tizenharmadik nyugdíjat, de még azt sem tudjuk, mennyivel terhelné ez meg a költségvetést. Nem azzal van gondunk, hogy több pénz kerülne a nyugdíjasokhoz, hiszen korábban megemeltük a minimálnyugdíjat. A pártok csökkenő népszerűségére nem lehet az a válasz, hogy csaknem egymilliárd eurót elszórunk, ezt nevezik egyesek választási korrupciónak. Mi a populizmust utasítjuk el, nem a szociális támogatásokat.

Peter Pellegrini a választás utáni káoszhelyzetre hivatkozva akarja gyorsan elfogadtatni ezt a csomagot.

A káosz kialakulásának lehetőségét én is látom. Ez azonban nem indokolja azt, hogy gyorsított eljárásban fogadjunk el egy ilyen csomagot. Ezt átgondoltan kell végrehajtani, úgy, hogy másokat esetleg ne érintsen hátrányosan. De vissza a káoszhoz. 2016-ban is az volt a helyzet, hogy az SaS és főképp Matovič támadta a KDH-t és bennünket, támadta Procházkát. Ennek az lett az eredménye, hogy a KDH nem jutott be, a Sieť nagyot zuhant, mi is veszítettünk kb. másfél százalékot. A bejutott ellenzéki pártok támogatottsága nem nőtt, az ingadozók közül senkit sem tudtak megszólítani. Ma ugyanez folyik, Kiska és Truban szavazóit szipkázza el Matovič, sőt másoktól is vesz el. Matovič az, aki elveszi a lehetőséget, hogy stabil, Smer nélküli kormány jöjjön létre.

Matovičékkal együttműködne a választás után?

Emlékszik arra, hogy ha a halál és Matovič között kell választanom, akkor a halált választom? Ez most is érvényes.

És a Smer Pellegrinivel elfogadható partner?

Nem. A Smernek meg kell tisztulnia, ez még nem történt meg.

Akkor mire lehet számítani a parlamenti választás után?

Ezt kell a választónak eldöntenie. Mindenkinek egy szavazata van.

Elképzelhetőnek tartja, hogy nem alakul stabil kormánykoalíció, és előrehozott választás lesz?

Ott, ahol Matovič jelen van, stabilitásról nem lehet szó.

Harminc éve politizál. Hogyan változott meg a politikai kultúra? Mit jelent ma a politikacsinálás? Milyen pozitív és negatív folyamatok jellemzik ma a politikacsinálást?

Pozitívum például, hogy több fiatal érdeklődik a társadalmi kérdések iránt. Negatívum pedig, hogy a politika eldurvult, és nő a feszültség az emberek között. Ehhez egészen biztos, hogy a közösségi média is hozzájárult, mert név és arc nélkül lehet bárkit gyalázni.