Budapesten nincs Bonaparty

A devizahitelesek még 2014-ben akartak tiltakozni több helyszínen, többek közt Orbán Viktor kormányfő budapesti, Cinege úti háza előtt is. A miniszterelnök ablaka alatt azonban végül nem tüntethettek az elégedetlenkedők, mivel a rendőrség előzetesen megtiltotta, hogy ezen a helyszínen demonstráljanak. A megmozdulás ugyanis indoklásuk szerint mások jogait és szabadságát sértette volna. A rendőrség intézkedését később a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is megerősítette. A tüntetés szervezői az Alkotmánybírósághoz fordultak panaszukkal, ám a testület keddi döntésében a rendőrségnek adott igazat, mondván, nem volt alkotmányellenes a rendezvény előzetes betiltása. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság szerint nem tisztázott, hogy ha ütközik a gyülekezési jog gyakorlása és a magánélet védelme, milyen szempontok szerint kell feloldani ezt az ellentmondást - márpedig ebben az esetben a testület szerint a tiltakozók gyülekezéshez való joga, és a környéken lakók magánélethez való joga ütközött. Felszólították ezért az Országgyűlést, hogy az év végéig oldja fel ezt az ütközést.  Győzött a lojalitás  A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a tüntetés betiltása törvényellenes volt, mivel a gyülekezési törvény szerint előzetesen, esetleges feltételezett jogsértésre hivatkozva nem lehet megtiltani egy demonstrációt. Az Alkotmánybíróság a TASZ véleménye szerint határozatában arra utasította a magyar törvényalkotókat, hogy a tiltási okok közé vegyék fel a jövőbeli jogsértés veszélyét, s ezzel tulajdonképpen szabad utat adott a rendőrségnek arra, hogy önkényesen dönthessen az egyik legfontosabb politikai szabadságjog, a gyülekezés szabadságának legsúlyosabb korlátozásában, feltételezett, de meg nem történt jogsértésre hivatkozva.  „Ha a rendőrségnek lehetősége lesz arra, hogy törvényben meg nem határozott jogok többé vagy kevésbé valószínű sérelmére hivatkozva tiltsa meg egy rendezvény megtartását, akkor ezzel a lehetőséggel vissza fog élni“ - vélekedik a szervezet, mely megjegyzi, az Alkotmánybíróság feláldozta a gyülekezési jogot a politikai lojalitás oltárán.  A gyülekezési törvény módosítása elmaradt  Az Index.hu szerint már most sejteni lehet, hogy nem a jelenlegi gyülekezési törvényt módosítják, hanem teljesen újat alkotnak majd. Trócsányi László magyar igazságügyi miniszter szerint ugyanis a jelenlegi törvény 1989-ben született, ám az élet több ponton túlhaladt rajta, más a gyülekezések jellege, a jogszabály pedig nem elég differenciált. A kormány ezért ötpárti egyeztetést kezdeményez, és bevonja a törvényalkotásba a belügyminisztériumot is.  Szlovákiában nem ritka, hogy tüntetéseket szerveznek a politikusok háza elé. Az elmúlt hetekben már négyszer is demonstráltak Robert Fico kormányfő lakásánál, a Bonaparte lakókomplexum előtt a Bašternák-ügy miatt. A rendezvények, bár szókimondóak és éles hangvételűek, de békések voltak, a rendőrségnek nem kellett beavatkoznia. A elégedetlenkedők már korábban is szerveztek akciókat politikusok házánál. 2014-ben a pöstyéni kórház túlárazott CT-gépe körül kirobbant botrány miatt a kassaiak a parlament akkori elnöke, Pavol Paška háza előtt demonstráltak, lemondását követelve. Paška a botrány következtében végül le is mondott, és a Smeren belül is a perifériára szorult.  A gyülekezési törvény módosítása nálunk is többször volt már terítéken. Robert Kaliňák belügyminiszter már 2009-ben felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenleg hatályos törvény 1990-ben született, és ideje lenne változtatni rajta. Legutóbb tavaly nyáron lángolt fel a vita a jogszabályról. Akkor a menekültek ellen tiltakozó szélsőjobboldali tüntetők miatt merült fel a módosítás ötlete, megmozdulásaik ugyanis többször is erőszakba fulladtak, tavaly júniusban például megtámadtak egy arab családot, és megzavartak egy kerékpárversenyt is. Robert Fico kormányfő akkor úgy nyilatkozott: egyetlen emberi jog sem kizárólagos, léteznek kivételek és korlátozások, és ezek a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint a gyülekezési jogot is érintik. A szlovák törvény megváltoztatását úgy képzelte el, hogy előzetesen is be lehetett volna tiltani olyan tüntetéseket, melyeknél fennáll a veszély, hogy szélsőségesek használják ki politikai céljaikra. Felmerült az is,hogy a módosítás gyorsított eljárásban kerül a parlament elé, ám a nagy sietségből végül nem lett semmi. A belügy ősszel már nem válaszolt a Sme napilap ezzel kapcsolatos kérdéseire, és az ügyben azóta sem történt előrelépés.