Búcsú a kötelező kvótáktól?

Brüsszel. Az Európai Parlament jóváhagyta a kötelező menekültkvótákról szóló bizottsági javaslatot, ám közben kiszivárgott: Brüsszel mégsem erőlteti tovább a történetet, az új kvóták is önkéntesek lehetnek. Folytatódik az uniós menekültügyi szappanopera.

Kötelező, önkéntes, nagyon kötelező, talán önkéntes. Miután augusztus végén a német kormányzat frontális támadást indított kvótaügyben, az Európai Bizottság pedig magáévá tette a berlini terveket, a legfrissebb információk alapján mégsem lenne kötelező átvenni a menekülteket minden tagországnak.

A Reuters hírügynökségnek egy név nélkül nyilatkozó forrás mondta azt: „már nem opció”, hogy kötelezően osszanak szét 120 000, Görögországba, Olaszországba és Magyarországra érkezett menekültet az uniós tagországok között. Az Európai Bizottság egyes keleti tagállamok, közte Magyarország és Szlovákia ellenkezése miatt állhat el a tervtől, és a kvótarendszer önkéntes lenne.

Átment volna

Pedig a javaslatot áttolhatták volna erőszakkal is, az elmúlt napok alapján ezt tűnt reálisnak. A belügyminiszterek tanácsán ugyanis elég a minősített többség, ez meglett volna a németeknek, ám valami miatt most úgy néz ki, mégis elállnak tervüktől. Azt még nem tudni, miért, ahogy azt sem, ez valóban így lesz-e – hivatalosan még nem erősítették meg a hírt.

A meghátrálás egyik oka az lehet, hogy időközben több nagy tagállam is megtette ajánlásait, ezek alapján pedig lehet, hogy a 120 ezer menekült túlnyomó többségét önkéntes alapon is sikerülhet szétosztani. Egy másik ok lehet, hogy egy áterőszakolt kvótaszabálynak is lettek volna kiskapujai. Magyarországi lapok szerint ugyanis a javaslat elfogadásához elég a minősített többség, ám a hozzá tartozó, a konkrét számokat tartalmazó tételes lista elfogadásához már konszenzus kell, ezt pedig akár egy tagállam is meg tudná vétózni.

Bürokratikus eljárás

Végül lehet, hogy Brüsszel belátta, az egész a gyakorlatban nem fog működni. A rendszer technikai részleteiről uniós és magyarországi források alapján a vs.hu írt részletesebben, ezek alapján működésképtelennek tűnik az Európai Bizottság által összeállított tervezet a menekültek áttelepítéséről.

A terv szerint minden egyes menekülttel egy külön bizottság „tárgyalna”, amelyben benne lennének a befogadó államok szakértői is. Megtudakolnák, hol lenne kedve letelepedni, milyen nyelveket beszél, hol élnek rokonai, a kiszemelt ország szívesen látja-e az illetőt, ha nem, ki más fogadná be. Mindezt csak Magyarországon 54 ezerszer egymás után. Arról nincs elképzelés, hogyan döntenének, ha az érintettek nem jutnának konszenzusra.

A terv legkritikusabb pontja, hogy hogyan egyeztessék össze a schengeni rendszert, az emberek szabad mozgásának elvét az EU-n belül azzal, hogy a kvóta alapján mondjuk Romániába, Lettországba, vagy Portugáliába került menekült ne fogja magát, és utazzon az első adandó alkalommal Németországba, ahová a legtöbben igyekeznek. A szankcióknak alig lenne visszatartó ereje: ha az illetőt elkapják, visszaküldik a kvóta szerinti kijelölt országba, ha ez háromszor megtörténik, egyes tagállamokból kitilthatják. Menekültstátuszát viszont nem veszíti el, így továbbra is jogosult lesz az EU területén maradni.

A tervezet szerint az integráció úgy valósulna meg, hogy a menekültkérelem pozitív elbírálásától számított kilenc hónap múlva a menekült munkát kap, de arra a felvetésre sincs a bizottságnak egyelőre válasza, hogy ez hogyan valósuljon meg, amikor sok tagállamban a munkanélkülieknek átlagosan ennél jóval hosszabb időt kell várniuk, amíg álláshoz jutnak.

Igen az EP-ben

Az Európai Parlament tegnap idő előtt ismét visszatért a témára, és megszavazta a 120 ezer menekült áthelyezéséről szóló bizottsági tervet. A testület csütörtökön módosítás nélkül, 370 szavazattal, 134 ellenszavazat és 52 tartózkodás mellett fogadta el a bizottság indítványát. Ez viszont már csak formalitás volt, ugyanis a kérdésben az EP-nek csak konzultációs joga van, vagyis ha a nemek kerültek volna többségbe, a belügyminiszterek tanácsa akkor is jóváhagyhatná a javaslatot. A szlovákiai EP-képviselők elutasították a javaslatot vagy tartózkodtak a szavazásnál. A magyar néppárti képviselők pedig nyilatkozatban szögezték le: Magyarország nem kíván frontországgá válni, az erről szóló módosítást a bizottság a magyar kormánnyal való egyeztetés nélkül hozta meg.

A kvótákról jövő kedden a belügyminisztereknek kellene dönteniük, tegnap Donald Tusk, az uniós kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke jövő szerdára rendkívüli csúcsot hívott össze a menekültválság megvitatására. Végül könnyen lehet, az EP tegnap olyan javaslatot hagyott jóvá gyorsított üzemmódban, amely már a jövő héten tárgytalan lesz.