Brüsszelből Kaliňák ellen

Meg mertek szólalni, de sokra nem megyünk vele: Monika Flašíková-Beňová és Boris Zala, a Smer EP-képviselői a napokban különböző fórumokon mondták el, Kaliňáknak morális szempontból kötelessége lenne lemondani a Bašternák-ügy miatt. Elsőként Flašíková-Beňová szólalt fel. A Sme napilapnak adott interjújában megerősítette, hogy a pártnak lépnie kellene. 

Flašíková-Beňová szerint nem azért kellene meghozni a döntést Kaliňák ügyében, mert büntetőjogi szempontból kétséges a helyzete, hanem mert „a politikában jelen kell lennie a morális dimenziónak is”. Flašíková-Beňová szerint érezhető a feszültség a Smerben, és rendezni kell a helyzetet, hogy a párt fennmaradjon. Az EP-képviselő ugyanakkor elismerte, ő is ismeri Ladislav Bašternákot, legutóbb három hónapja találkoztak. Flašíková-Beňová korábban közeli kapcsolatban állt Robert Kaliňákkal, viszonyuk azután változott meg, hogy 2006-ban Fico eltávolította Flašíková-Beňovát a Smer választási listájáról. Azóta nem először kerül ellentétes platformra Ficóval.

Szintén éles kritikát fogalmazott meg a párttal szemben Boris Zala EP-képviselő is, aki a Denník N-ben közölt írásában szintén a „morális kihívást” emlegette Kaliňák kapcsán. Zala szerint ha Kaliňák nem néz szembe ezzel a morális kihívással, akkor ez az őt jelölő párt kötelessége. A Smer EP-képviselőitől várható volt, hogy megszólalnak az ügyben, ám nem az ő közbenjárásuk hatására fog Robert Kaliňák lemondani, véli Marián Leško politikai elemző.  „Ha valakitől várható volt a Smerből, hogy reagál a helyzetre, akkor mindenekelőtt az EP-képviselőktől, mivel a Brüsszelben töltött évek alatt rájuk ragadtak legalább az alapjai annak a politikai kultúrának, amely egy demokratikus jogállamra jellemző – mondta az Új Szónak Leško. – Az ő hangjuk azonban nem fogja megváltoztatni a Smeren belüli viszonyokat. Befolyásuk ma minimális, Fico már többször kritizálta az álláspontjukat, a valóságtól elszakadtnak és a brüsszeli tevékenységük által »megbélyegzettnek« nevezte őket.” Leško szerint ugyanakkor pozitívan értékelhető, hogy legalább ők felszólaltak, és a Smeren belül folyamatban lévő vitába behozták a szociáldemokrata és európai szempontokat.

Robert Kaliňák még sokáig kibírhatja
Boris Zala és Monika Flašíková-Beňová, a Smer európai parlamenti képviselői szerint a morális szempontokat is figyelembe kellene venni Robert Kaliňák távozásának kérdésében. „Ez az, amit Robert Kaliňák nem lát be, vagy nem akar belátni: nem ügyeinek technikai-jogi realitásáról van szó, hanem egy intézménnyel, ráadásul a legérzékenyebbel, a rendőrséggel, a nyomozói hatósággal szembeni bizalomról, amely az igazságszolgáltatás első fokozata – írta a Denník Nnek Zala. – És amelynek ő csak első szolgálója, nem az ura. Tehát ha ez nem morális felhívás Kaliňák számára a lemondásra, akkor az őt jelölő Smer kötelessége kell, hogy legyen.”  A párt hivatalos álláspontja egyelőre eltér ettől: a pártelnök és a parlamenti képviselők is kiálltak Kaliňák mellett. Flašíková-Beňová szerint tartós feszültség alakult ki a Smerben, és ezzel egyetért a politikai elemző is. „A Smer kiváló abban, hogy számos dolgot suba alatt tud tartani, mindenkinek, aki különvéleményének akar hangot adni, óvatosnak kell lennie, mert Robert Fico pártelnökként nem szíveli a különvéleményeket” – állítja Marián Leško. A pártelnök továbbra is ugyanannyira domináns a pártban, mint évekkel ezelőtt, teszi hozzá a szakértő, így kevesen veszik a bátorságot, hogy szembemenjenek Fico akaratával és kívánságaival. 

A brüsszeli képviselők felszólalása mellett továbbra is tart az ellenzéki nyomás Kaliňákra, ami akkor lehet hatásos, ha még előkerülnek újabb információk: az ellenzék legutóbb pénteken rukkolt elő újabb adalékokkal a Bašternák-ügyben. „Ha új információk nem kerülnek elő, és ha a nyomásgyakorlók közé nem sorakoznak be a koalíciós partnerek, Kaliňák sokáig állhatja a támadásokat – állítja Leško. – Viszont akár egyetlen újabb adalék megtörheti a belügyminisztert.” Robert Kaliňák helyzetét ugyanakkor az is nehezítheti, hogy sokan – köztük épp a Smer EP-képviselői is – már nem a Bašternák-ügy konkrét fejleményei, hanem a belügyminisztériummal és a rendőrséggel szembeni lakossági bizalmatlanság miatt követelik lemondását.