Brüsszel egymilliót ad az élelmiszerek tesztelésére

Brüsszel nekilát az EU-ban forgalmazott élelmiszerek tesztelésének; a gyártókat ráveheti arra, hogy feltüntessék a csomagoláson: a termék rosszabb leleten, mint nyugaton.

Bizonyára évekig eltart, míg egy adott gyártótól származó csokoládénak ugyanolyan lesz az íze és az összetétele Szlovákiában vagy Magyarországon, mint Németországban, de a kettős élelmiszer-minőség visszaszorítása érdekében tett lépések minden jel szerint eredményesek lesznek. Néhány gyártó a nyomásgyakorlásnak köszönhetően önszántából egységesíti termékei összetételét. Ilyen a kekszeket gyártó Bahlsen cég vagy a bébiételeket gyártó Hipp. Az előző a kelet-európai piacon forgalmazott termékeiben vaj helyett pálmaolajat használt, az utóbbi pedig kevesebb zöldséget és gyümölcsöt kevert a bébiételbe.

Věra Jourová, az Európai Bizottság (EB) fogyasztóvédelmi biztosa tegnap bejelentette, Brüsszel kerek egymillió eurót ad egy átfogó, minden tagállamban elvégzendő élelmiszer-tesztelésre. Az eredmények összegzése után haladéktalanul felszólítják az érintett gyártókat a termékek összetételének egységesítésére. Ha erre nem hajlandók, nyilvánosságra hozzák, mely gyártó forgalmaz silányabb termékeket és mely országokban. Ha ez sem segít, kötelezővé teszik, hogy a csomagoláson tüntessék fel: a termék összetétele eltér attól, amit ugyanolyan csomagolásban árulnak Nyugat-Európában. „Ezt olyan esetekben tudom elképzelni, amikor a gyártó nem hajlandó egységesíteni a minőséget azzal az indokkal, hogy a kelet-európai piacon forgalmazott termék árát emiatt emelni kellene” – mondta Jourová.

Az uniós termékellenőrzési mechanizmust az EU-biztos a kettős élelmiszer-minőségről szóló pozsonyi konferencián mutatja be október 13-án. A tesztelés ezt követően kezdődik, ám Jourová szerint bármilyen eredményt is hoz, a leghatékonyabb a vásárlók nyomásgyakorlása lehet. Például ha nem vesznek többé olyan élelmiszert, amelyről kiderült, hogy rosszabb a minősége, mint nyugaton. 

Lassan, de beindult a termékek összetételének egységesítése

Központilag akarja az Európai Unió vizsgálni a tagállamokban forgalmazott élelmiszerek és egyéb termékek minőségét; az egységes tesztelési mechanizmusra egymillió eurót költenek – közölte tegnap Věra Jourová, az Európai Bizottság (EB) fogyasztóvéde- lemért felelős biztosa.

Jourová tegnap ismertette, milyen intézkedésekkel akarja megakadályozni az EB azt, hogy a gyártók eltérő minőségű élelmiszereket forgalmazzanak az egyes tagállamokban. Számtalan ellenőrzés igazolta az elmúlt hónapokban, hogy sok nyugat-európai élelmiszer sokkal jobb minőségű, mint azok, amelyeket kelet-európai országokban árulnak. Ugyanazon gyártótól származó, ugyanabban a csomagolásban árult termék összetételében jelentős különbségek lehetnek: a hústermékekben levő alacsonyabb hústartalomtól kezdve a kevésbé jó minőségű csokoládékon át egészen a kevesebb aktív hatóanyagot tartalmazó mosóporig.

Vásárlók nyomása

Az uniós fogyasztóvédelmi biztos ugyan nem szólított fel a tisztességtelen gyártók termékeinek bojkottjára, ám jelezte, hogy ha nem hagynak fel ezekkel a praktikákkal, nyilvánosságra fogja hozni a konkrét termékeket és azt, mely országokba szállítottak a gyártók rosszabb minőségű árut.

Jourová jelezte, hogy a fogyasztók nyomása ezen a téren rendkívül hatékony lehet. „Például ha nem fognak olyan termékeket vásárolni, amelyekről a tesztek során kiderül, hogy eltérő az összetételük és rosszabb a minőségük a szlovák és cseh piacon, mint Nyugaton” – pontosított Jourová.

Európai tesztelés

Azt, hogy pontosan miképp zajlik majd az egységes tesztelési mechanizmus, Jourová a kettős élelmiszer-minőségről szóló, Pozsonyban tartott európai konferencián akarja elárulni október 13-án.

Ezt követően kezdődik a nagy európai tesztelés, amelyet minden tagállamnak önállóan kell elvégeznie, ám a kiadásokat Brüsszel fogja fedezni, az eredményeket pedig központilag fogják begyűjteni és kiértékelni. Jourová megismételte, Brüsszel a kettős élelmiszer-minőség miatt nem dolgoz ki új jogszabályt, viszont kiad egy útmutatót. „Ez az útmutató segít meghatározni a nemzeti hatóságoknak, hogy uniós jogba ütközik-e, ha egy vállalkozás a különböző országokban eltérő minőségű termékeket értékesít. Felsorolja, valamint részletesen kifejti, melyek azok az uniós élelmiszeripari és fogyasztóvédelmi jogi előírások, amelyeket a hatóságoknak a kettős termékminőség fennállásának vizsgálatakor figyelembe kell venniük” – tájékoztatott tegnap az uniós biztos.

Első változások

Néhány gyártó – főleg a visegrádi országok kritikája után – önszántából megváltoztatta termékeinek összetételét. Például az édes kekszeket gyártó Bahlsen társaság már a kelet-európai piacra szánt termékeibe is vajat kever a korábban használt olcsó és rosszabb minőségű pálmaolaj helyett. A bébiételeket gyártó Hipp társaság pedig közölte, megvizsgálja egységes-e az unióban forgalmazott termékeiben a zöldségtartalom, egyes vizsgálatok ugyanis eltéréseket észleltek a gyártó bébiételeiben.

Korábban felmerült, Brüsszel kötelezővé teszi a termékek speciális jelölését a csomagolásokon, hogy egyértelmű legyen, nem azonos gyártmányról van szó, még akkor sem, ha azonos a csomagolás. Jourová ezt nem tartja a legszerencsésebb megoldásnak, ám nem határolódik el tőle. „Olyan esetekben el tudnám képzelni, amikor a gyártók nem lennének hajlandók egységesíteni termékeik összetételét azzal a magyarázattal, hogy a kelet-európai piacon forgalmazott árucikkek árát emiatt emelni kellene” – mondta Jourová.

Eddig Szlovákiában, Csehországban, Magyarországon, Horvátországban és Lengyelországban igazolták a vizsgálatok a kettős élelmiszer-minőséget. Ezekhez az országokhoz legutóbb Litvánia is csatlakozott, miután 33 élelmiszerből 23-nál beigazolódott, hogy a Nyugaton árult termékkel összehasonlítva rosszabb a minősége és eltérő az íze. „Azt, hogy Németországban a kávénak jobb az aromája, a csokoládé pedig ízletesebb, eddig mendemondának tartottuk. Most beigazolódott az eltérő minőség. Sajnálatos, hogy tizenkét évvel uniós csatlakozásunk után még mindig ilyen problémákkal kell szembenéznünk” – mondta Bronius Markauskas litván földművelésügyi miniszter. (dem, TASR)