Brüsszel az elmúlt tizennyolc évben 24 milliárd eurót juttatott Szlovákiának

Az Európai Unió strukturális és beruházási alapjai arra szolgálnak, hogy csökkentsék az egyes tagállamok életszínvonalbeli különbségeit. A gazdagabb országok a pénzügyi hozzájárulások révén szolidárisabbak a szegényebbekkel. Szlovákia életszínvonala európai összehasonlításban alacsony. Emiatt az ország az uniós alapokból lényegesen több pénzt kap, mint amennyit a közös költségvetésbe befizet, a nettó jövedelem konkrét összegét a szlovák jegybank elemezte. Számításai szerint 2004 és 2022 között a többlet 24 milliárd eurót tesz ki. „Egy főre vetítve ez 2004 óta közel 4500 eurót, vagyis fejenként havi 20 eurót jelent” – derül ki a jegybank „Szlovákia európai uniós tagságának gazdasági előnyei” című elemzéséből. Az említett összegek már figyelembe veszik a Szlovákia által az uniós kasszába befizetett összeget, vagyis a szlovák gazdaság nettó jövedelmének számítanak. A pénz nagy részét – a beruházások ösztönzésével – a gazdasági növekedés fellendítésére költötték. Tetemes összeg jutott azonban a környezeti terhek és a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolására, valamint a mezőgazdaság támogatására is.

Felelőtlen pénzszórás

Az uniós források hatása az ország gazdasági növekedésére akkor látható, ha a nettó kifizetéseket átszámítjuk a bruttó hazai termékre (GDP). Minél magasabb ez a szám, annál nagyobb az uniós források hozzájárulása a GDP-hez az adott évben. A szlovák gazdaságban a legjobb év ebből a szempontból 2015 volt, amikor a hozzájárulás elérte a 4,2 százalékot, a legrosszabb pedig 2004, amikor ez mindössze 0,43 százalékos volt.

Az uniós források esetében a pénzek felhasználása is fontos, Szlovákia azonban az elmúlt években egyre jobban lemaradt ebben a mutatóban. A hatalmas pénzügyi források a hazai beruházások pótlására szolgálnak, az állam így lényegesen kevesebb saját forrást fordított például a kórházak felújítására. Ezeket ugyanis többnyire uniós forrásokból újították fel. Jó időkben az így megtakarított pénzt célszerű lett volna az állami költségvetés hiányának a csökkentésére fordítani. Valójában azonban az állami kiadások nőttek. Paradox módon az uniós támogatások így arra ösztönözték a szlovák kormányokat, hogy felelőtlenül szórják a pénzt.

Magyar előny

Budapest éles bírálója Brüsszel politikájának, ugyanakkor a szlovák jegybank által vizsgált négy ország közül régiónkban a magyar gazdaság profitált a legtöbbet az uniós forrásokból. Magyarországon a GDP-hez viszonyított kumulatív (2004–2022 közötti) nettó bevétel 2022-re 24,8 százalékra nőtt. A második helyen Szlovákia áll a GDP 17,9 százalékával, míg Csehországban ez 13,9, Szlovéniában pedig 8,3 százalék.

Folyamatos változások

Szlovákiának régóta gondjai vannak az uniós források felhasználásával. Ennek a fő oka, hogy nemcsak minden új kormány, hanem minden miniszter is saját prioritásokat határoz meg, törölve a folyamatban lévő projekteket. Példaként az a Smer-kormány idején készült projekt említhető, amely a hazai egyetemek kutatásait kötötte össze a legnagyobb munkáltatókkal. Az erre szánt uniós forrásokat azonban időközben a hidrogénmeghajtással kapcsolatos kutatásokra csoportosították át, miután Branislav Gröhling, az SaS minisztere az oktatási tárca élére került.

A beruházásokért, régiófejlesztésért és informatizációért felelős szaktárcának ugyanakkor óriási gondjai voltak a digitalizációra szánt pénzek felhasználásával. A tárca korábbi vezetője, Veronika Remišová idején ezért a pénz nagy részét hardverek vásárlására fordították. Az állam például az uniós támogatásokból táblagépeket osztogatott a nyugdíjasoknak, és a diákoknak is segített új laptopokat vásárolni. Tette ezt annak ellenére, hogy az állam lakossággal folytatott online kommunikációja továbbra is messze elmarad a bankok vagy a biztosítótársaságok ügyfelekkel folytatott kommunikációjától.

Elúsznak a támogatások

Mégsem a katasztrofális hatékonyságú költekezés okozza a legnagyobb problémát, hanem annak a veszélye, hogy Szlovákia több százmillió eurós, vagy akár milliárdos összeget bukhat az előző, 2014–2020-as programozási időszakból fennmaradt, máig fel nem használt támogatások elvesztéséből. Az előző programozási időszakra Szlovákia 16,57 milliárd eurót kapott. Az Európai Bizottság kohéziós platformjának az adatai szerint június végéig ebből 12,39 milliárd eurót használtak fel. Szlovákiának így még 4,18 milliárd euró áll rendelkezésére. Ez az összeg tartalmazza a strukturális és a beruházási alapokra elkülönített forrásokat is.

A szlovák kormány 14,50 milliárd euró elköltéséért felelős. Ebből az összegből június végéig 10,67 milliárd eurót használtak fel. Így az országnak még 3,83 milliárd eurót kell elköltenie. A rendkívül magas összeget azonban nem biztos, hogy az uniós szabályoknak megfelelően az idei év végéig sikerül elkölteni. A vidékfejlesztési programra szánt összeget ugyan 2025 decemberéig lehet felhasználni, és a menekültek megsegítésére vagy az energiaválság leküzdésére szánt pénzek felhasználására is rugalmasabb szabályok vonatkoznak, azonban kevesebb mint öt hónap alatt Szlovákiának így is 2,4 milliárd eurót kellene elköltenie. A szakértői kormány korábban már jelezte, hogy akár 800 millió eurót is veszíthetünk. Ódor Lajos kormányfő azonban abban reménykedik, hogy az uniós pénzek elvesztésének a kockázata szeptemberre 400 millió euróra csökkenhet.

Egyszerű projektek

Az uniós pénzekből szinte bármi finanszírozható. Például az állástalanok nyelvtanfolyamai. Ez utóbbiakhoz idén a munkaügyi hivatalokon keresztül még a dolgozók is hozzájuthattak. De nem mindenhol lehet olyan gyorsan elvégezni a munkát, mint egy pár hónapos nyelvtanfolyamon. A csatornák építése például az önkormányzatoknál évekig tart, ezért ezek a projektek jelenleg a legkockázatosabbak közé tartoznak a pénzek elvesztése szempontjából.     A kormány emiatt nagy valószínűséggel máshová csoportosítja át az erre szánt pénz egy részét. Így egyrészt elkerülhetővé válik az uniós források elvesztése, másrészt azonban az ország számára kevésbé előnyös projekteket fognak támogatni.

BRANISLAV TOMA

A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa