Bolygónk sorsa tőlünk függ

Egy ilyen előadás után azonban több marad, mint a nehéz lelkiismeret. Tudatosul bennünk, hogy lejárt az egymásra mutogatások, az elnapolások ideje. Nem lehetünk tétlenek. Az emberi tevékenység káros hatása leginkább a Föld atmoszférájának változásaiban mutatható ki. A légköri problémák, melyek négy fő csoportba sorolhatók nem csak a bolygó állapotára, egészségünkre gyakorolnak hatást, de kihatnak a gazdaságra és a társadalmi struktúrára is.

Az első tényező az éghajlat változása. Ma már bizonyított tény, hogy az ember az üvegházhatású gázok kibocsátásával döntő mértékben felelős a légkör melegedéséért. A legjelentősebb káros szennyező anyag a széndioxid, mely leginkább az ipari termelés és a közlekedési eszközök használata során szabadul fel. Szakemberek megállapították, hogy a változás megállításához a széndioxid kibocsátást 75-90%-ban kellene visszafogni. Ehhez képest a magyar környezetvédelmi miniszter elnökletével zajlott legutóbbi konferencián, Milánóban még 6%-os csökkenést sem sikerült elérni. Pedig a helyzet igencsak fenyegető, az elmúlt 150 év 10 legmelegebb éve a 80-as, 90-es években volt. Nem is olyan hoszszú távon a Föld átlaghőmérséklete a meg nem állított tendencia miatt körülbelül 6 fokkal emelkedik. Az egyensúly felborulása egy méteres tengerszint emelkedést okozhat, melynek hatásaként egyes tengermelléki városok, országok jelentős része tűnhet el. A fő problémát azonban nem az időjárás szélsőségessé válása okozza, hanem az, hogy a társadalom nincs rá felkészülve. Mi történik, ha emberek milliói válnak hajléktalanná a tengerszint emelkedés miatt, s megjelennek a nyugati országok határain bebocsátást kérve? A fejlett országokban a természeti csapások, a világ más részein létrejövő súlyos gazdasági helyzet éhínséghez, etnikai konfliktusokhoz vezethetnek.

A másik fő éghajlati probléma az ózonréteg elvékonyodása. Nemzetközi egyezményekkel sikerült mérsékelni a veszélyt a freon-gázok és egyéb vegyi anyagok visszafogásával, ám végleges megoldás nincs. Érdemes elgondolkodni rajta, hogy mennyire sérülékeny az a Földünket körülvevő réteg, mely a káros ultraibolya-sugárzástól óv meg bennünket. Az ózonréteg vastagsága mindössze 3 centiméter.

A harmadik problémakör a savas eső. Az ipari termelés és a gépkocsihasználat miatt kéndioxid és nitrogén-oxidok kerülnek a levegőbe, melyek kénsavvá és salétromsavvá alakulnak át. Ezek aztán elsősorban az esők révén kicsapódnak a légkörből, pusztítva épületeinket és erdeinket. Jó példa erre egy Egyiptomból Angliába áthelyezett szobor. A régi műkincs angliai tartózkodásának 100 éve alatt többet rongálódott a savas eső hatására, mint eredeti helyén 3000 év alatt. A leginkább veszélyeztetett országokban, Csehország és Németország egyes területein az erdők több mint 70%-a károsult, a fák elvesztették leveleik jelentős részét.

A negyedik súlyos probléma a helyi légszennyezés. A kén és nitrogén-oxidok elsősorban légzőszerveinket károsítják, párosulva azokkal az egyéb rákkeltő anyagokkal, melyek a közlekedés révén jutnak a levegőbe. Esztergom helyzete országosan is nagyon rossz, a 12 legszennyezettebb város egyike. A légúti megbetegedésekre visszavezethető halálozások aránya 39 százalékkal magasabb az országos átlagnál. Megyénkben 15 év alatt 22%-os növekedést regisztráltak. Ezért nem csupán a szennyezett levegő felelős, adalékanyagokkal teli ételeink, stresszes életvitelünk is nagyban hozzájárul a szomorú összképhez.

A szennyezések csökkentésére irányuló nemzetközi összefogások sikertelenségéből levonható, hogy központilag szinte lehetetlen hatást gyakorolni az emberek életvitelére. Ebben az esetben egyedül az egyének hozzáállásának megváltozása jelenthet megoldást. Valahogy úgy, mint ahogy az amerikai szeptember 11-i tragédia alkalmával történt. A repülőtársaságok kis híján a csőd szélére kerültek, mert az emberek – mindenféle egyeztetés nélkül – félelmükben úgy döntöttek, a repülés nem biztonságos. Szomorú csak az, hogy addig nem toljuk elő a garázsból a biciklit, míg a katasztrófa már saját bőrünkön nem tapasztalható. Kérdés, hogy fél tüdővel mennyire lesz majd élvezhető a kerékpározás.

Tájsebészek „kezelik” a természetet

A tréfálkozásra okot adó szóösszetétel (tájsebészet) komoly, időszerű környezetvédelmi munkát takar. A Hulladék Munkaszövetség 2004-ben is meghirdeti az illegális hulladéklerakók felszámolásáért indított kampányát. A tavalyi pályázaton összesen 162 tájsebész csoport vett részt a hulladéklerakók felmérésében és dokumentálásában és sikerrel mozgósította a helyi szervezeteket ezek felszámolására. A televízió által folyamatosan nyomon követett megmozdulás célja elsősorban nem a szemétgyűjtés, hanem a szennyezés mértékének csökkentése és az illegális hulladéklerakó telepek kialakulásának megakadályozása. 2003-ban megyénkből 14 csoport kapcsolódott be az akcióba és végezte sikeresen munkáját. Iskolák, társadalmi szervezetek és öntevékeny közösségek részvételét várja az idén is az esztergomi Környezetkultúra Egyesület.

(a pályázatra az esztergomi Környezetkultúra Egyesületben lehet jelentkezni Horváth Zoltánnál a 33/400-150-es telefonszámon, vagy e-mailben az [email protected] címen) (lőrinc)