Bíróság elé kerülhet Malina Hedvig ügye, de ott is évekig „altathatják”

Roman Kvasnica ügyvéd szerint az egyetlen lehetőség az ügy lezárására, ha politikairól jogi síkra terelik, kihallgatják az általa javasolt tanúkat, és tisztázzák azokat a részleteket, amelyekkel kapcsolatban kételyek merültek fel.

A Malina Hedvig ellen hamis tanúzás és a hatóság félrevezetése miatt emelt vád ügyében 2007 novembere óta vizsgálódik a főügyészség – eredménytelenül. Tavaly szeptember óta, amikor nyilvánosságra hozták a Comenius Egyetem Orvostudományi Kara dékánjának szakértői jelentését, lényegében nem történt semmi. Miután a jelentéstől több, konzultásként feltüntetett orvos elhatárolódott, a főügyészség visszaadta a dékánnak, hogy dolgozza át. Peter Labaš ezt elutasította, azóta az illetékesek hallgatásba burkolóznak. Hosszú hónapok után az első nyilatkozó Robert Kaliňák leköszönő belügyminiszter volt, aki továbbra is állítja: Malina Hedviget nem verték meg, az egészet kitalálta. Utódja, Daniel Lipšic óvatosabban fogalmazott, azt mondta, nincs véleménye az ügyről, mert nem tudja mi történt. „Ha kiderül, hogy megverték, minden további nélkül bocsánatot kérek tőle, de ha hazudott, folytatni kell az ellene folyó eljárást” – mondta.

A főügyész mozgatja a szálakat

Roman Kvasnica szerint a két nyilatkozat időzítése és tartalma sem véletlen. „Meggyőződésem, hogy Kaliňák úr egyeztette nyilatkozatát a főügyésszel, akihez nem csak szakmai kapcsolatok fűzik, közös ismerőseik sem csupán jogászi körökből kerültek ki. Nyilatkozatát a védencem ellen tervezett lépések részének tartom, Kaliňák úr csak a hírpostás szerepét tölti be. Az új belügyminiszter, Daniel Lipšic a múltban nagyon szerencsétlenül nyilatkozott Malina Hedvig ügyével kapcsolatban, de az ügy most nem tartozik az ő hatáskörébe, ezért a véleménye sem érdekel.

Roman Kvasnica úgy véli, a védence elleni eljárás a főügyész személyes kezdeményezése. „Dobroslav Trnka akkor követte el az első hibát, amikor a támadás miatti vizsgálat lezárásáról szóló jegyzőkönyvet áttanulmányozta és rendben lévőnek találta. Csak egy év elteltével világosodott meg, hogy a rendőrök és az ügyészek is hibáztak, mert nyilván akkor fűződött hozzá politikai érdeke. Meggyőződésem, hogy ő kezdeményezte a vádemelést is, hiszen a Malina Hedviget feljelentő személy ugyanannak a Peter Gaburának volt a képviselői asszisztense, akinek a főügyész felesége. A főügyész máig nem tette lehetővé, hogy kihallgassuk Gabura egykori asszisztenseit – mintha csak azt akarná demonstrálni, mennyire elfogult. Az elmúlt csaknem három év alatt négyszer javasoltuk a Hedviget kezelő pszichiáterek kihallgatását és azt, hogy a védencem 2006. szeptember 9-i kihallgatásán készült videófelvétel átiratát hasonlítsa össze az ott készült jegyzőkönyvvel. Az általunk javasolt tanúkat nem idézték be, a videófelévétel átirata pedig máig sem készült el – mondanom sem kell, hogy azért, mert nem azonos a jegyzőkönyvvel, amelyre hivatkozva vádat emeltek Malina Hedvig ellen.

Húzzák, halasztják, elfektetik

A Peter Labaš által jegyzett jelentést Roman Kvasnica több ponton is megtámadta, de a főügyészség nem tette lehetővé, hogy kérdéseit kihallgatáson tegye fel neki. „A főügyészség figyelmen kívül hagyta, hogy a szakértői jelentés törvénysértő módon készült, hazugságokat tartalmaz, és Labaš professzor egy hetilapban hallgatási kötelezettségét megsértve nyilvánosságra hozta Malina Hedvig személyes adatait. Azt hiszem, a főügyészségen most azon dolgoznak, hogy legalább annyira kigyomlálják ezt a fércmunkát, hogy a szerzőjét ne lehessen büntetőjogi értelemben felelősségre vonni. Az elmúlt három év az álszakértők és az egérutak keresésének időszaka volt, mert Dobroslav Trnka nem tudja, hogyan szabaduljon meg az ügytől. Minden jel arra mutat, hogy a bíróságra továbbítja, ahol évekre is elfektethetik. Az ügy kimenetele nem a választások eredményétől függ, itt konkrét személyek felelnek a jogsértésekért, és az az érdekük, hogy minél tovább húzódjon. Ezzel magyarázom a volt és az új belügyminiszter nyilatkozatát is. Az egyik jól tudja, hogy a nyilvánvaló hazugságai ellenére sincs félnivalója, a másik meg arra készíti fel a közvéleményt, hogy majd a bíróság eldönti, kinek van igaza.

Azt, hogy az elmúlt csaknem egy év alatt egyáltalán semmi nem történt, Kvasnica azzal magyarázza, hogy az érintettek kivárnak, politikai szempontból mi felel meg nekik. „Még 2008-ban keresett meg egy, a főügyész köreihez tartozó vállalkozó, akit a médiából ismertem. Előbb azt ajánlotta fel, hogy védencem vesse alá magát hazugságvizsgálatnak, amelyen csak én és a főügyész lennénk ott, ezt elutasítottam. A második ajánlat már az volt, ha Malina Hedvig beismeri, hogy hazudott, akkor felmentik a hamis tanúzás vádja alól. Megkérdeztem, kinek a nevében beszél, erre azt mondta, hogy Dobroslav Trnka jó barátja és szeretné, ha ezt az ügyet lezárnánk. Azzal küldtem el, hogy soha nem ajánlanék a védencemnek ilyen megoldást, mert azt hihetné rólam, hogy csaló vagyok. Többször nem kerestek meg, nyilván eldöntötték, hogy végigcsinálják, amit elkezdtek.”

A primitív nacionalizmustól a politikai alkukig

Az új parlamentben néhány olyan képviselő is van – elsősorban az OKS négy tagja, akik a Híd listáján jutottak be – akik mindig nyíltan kiálltak Malina Hedvig mellett. Ezt most is megtehetnék, Roman Kvasnica azonban nem szeretné, ha emiatt újra politikai felhangot kapna az ügy. „Dobroslav Trnka csak erre vár, hogy azt mondhassa, befolyásolni akarják őt. Ne feledjük, hogy jövő tavasszal főügyészt választ a parlament, és ezzel az üggyel politikai csodákat lehet végrehajtani. Minden tiszteletem az említett négy képviselőé, de most óvatosságra és mértékletességre inteném őket. Mivel ez az ügy évek óta traumatizálja az egész szlovákiai társadalmat, véleményem szerint a parlament védelmi bizottsága joggal tehetne fel kérdéseket a főügyésznek, hol tart most a vizsgálat. Ha Dobroslav Trnkának a múltban nem okozott gondot a nyilvánosság előtt beszélni a részletekről, nem lehet gond egy ilyen meghallgatás sem. Ha erre sor kerülne, szívesen venném, ha én is beszámolhatnék a bizottság előtt arról, hányféle módon sértették meg a bűnüldöző szervek egy védtelen állampolgár jogait. De beérném azzal is, ha feltehetném a kérdéseimet Labaš professzornak és a védencemet kihallgató nyomozónak, csak végre térjünk vissza a jogszerű megoldásokhoz. A hatóságok hozzáállását ehhez az ügyhöz a kezdetektől a primitív nacionalizmus jellemezte, most pedig politikai alkuk tárgya, a joghoz és az igazság kereséséhez soha nem volt semmi köze. Én nem tehetek mást, várom, mikor térünk vissza a törvényes útra, mert az nagyon rövid lesz és egyértelműen Malina Hedviget fogja igazolni.“