Beverték az utolsó szöget az MTA koporsójába

Kifordított pólóval mehettek be a Magyar Tudományos Akadémia dolgozói kedden az Országgyűlés épületébe, hogy végignézzék, ahogy a kormánypárti többség megszavazza a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) teljes intézményi átalakítását célzó törvényt. A jelenet jól illusztrálja a helyzet teljes abszurditását: az Akadémiai Dolgozók Fóruma mintegy hatvan tagja More Than Academy (Több Mint Akadémia) feliratú pólóban szeretett volna bemenni az épületbe, de a parlamenti őrség a beléptetésnél úgy értelmezte a hvg.hu tudósítása szerint, hogy a tudósok „szemléltetni” szerettek volna valamit, ezt pedig előre be kell jelenteni. Így akinél volt valamilyen más ruhadarab, annak azt fel kellett húznia az egyenpólóra, akinél nem, annak ki kellett fordítania – a felirat a képek tanúsága szerint így is olvasható volt egyébként.

131 kormánypárti igen

Bár lapunk információi szerint voltak olyan tudósok, akik valamilyen tevőleges tiltakozó akcióra is szerettek volna sort keríteni, ha már bejutottak az Országgyűlésbe, végül ez elmaradt, mert a többség „nem akart rendbontást”. Ezúttal nem volt az ellenzéki pártok által szervezett tiltakozó akció sem, igaz, a feliratos pólót többen felvették közülük. Mindez persze nem hatotta meg a kormánypárti többséget, 131 Fidesz-KDNP szavazattal simán átment a törvény, a közösségi médiában utólag rengetegen megosztották az igennel szavazók listáját, akik között ott volt a német nemzetiségi kisebbségi képviselőé is, Ritter Imre – bár elvileg független – mindig a Fidesszel szavaz. A Jobbikból távozott Mi Hazánk Mozgalom három képviselője tartózkodott, 53-an nemmel szavaztak.

Lapzártánk után ugyan lesz még egy demonstráció az MTA épülete előtt, amire várhatóan több ezren elmennek majd, de ez már nyilván nem oszt, nem szoroz az összkép szempontjából. Amolyan gerillaakcióként az MTA Nyelvtudományi Kutatóintézetében elérhetetlenné tették a helyesiras.mta.hu oldalt, és egy felhívásban arra biztatták a többi akadémiai intézetet is, hogy legalább egy napra szüneteltessék a saját weboldalaik működtetését.

Amikor fojtogatnak…

A helyzetet talán Stefano Bottoni történész jellemezte a legplasztikusabban a Népszavának adott interjújában. „Ez egy tipikus NER-történet: volt egy csúcsszintű politikai akarat az Akadémia megregulázására, miközben észszerű átalakításra valóban szükség lett volna. De a szakpolitika teljes leépítése szükségszerűvé tette, hogy erőből nyomják át az elképzelésüket. Közben az egészre ráakaszkodtak a NER tudományos „lovagjai”, és a NER fő technológusa, a Századvég, 2019 tavaszán pedig Gál András Levente ügyvédi irodája, amelyik egyszerűen pénzszerzési lehetőséget látott az egészben. Palkovics László miniszternek pedig egy szavát sem lehetett elhinni közben, folyamatosan hazudott és lelepleződött. Szemünkre vetik a párbeszéd hiányát, de amikor fojtogatnak, akkor nem énekelsz – mondta Bottoni. – Amit ez a kormány művel az Akadémiával, az kimeríti a hazaárulás fogalmát. Palkovics ugyanis csak egy gyalog a sakktáblán, Orbán Viktor tervét hajtja végre.” Szerinte rengetegen fognak elmenni, elhagyják a pályát. Ő egyébként éppen július elsejével mondott fel az MTA-nál, ugyanis Firenzébe megy tanítani.

Államosított intézetek

A most elfogadott törvénnyel létrehozták az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot (ELKH), ez alá szervezik be az összes akadémiai kutatóintézetet. Az ELKH-t egy tizenhárom tagú testület irányítja majd, melynek tagjai közül elvileg ugyan hatot-hatot az MTA és az Innovációs és Technológiai Minisztérium jelöl ki, de Orbán Viktor miniszterelnök nevezi ki őket, miként az elnököt is, így bármikor biztosítható a kormányzati akarat többsége – és persze arról se feledkezzünk meg, hogy az akadémiai tagok között is vannak, akik teljes mértékben lojálisak a kormánnyal. Az MTA-nak minden vagyontárgyát, az adminisztrációt, de még a kutatói ösztöndíjakra jutó forrása egy részét is át kell majd adnia az ELKH-nak. Létrehozzák a Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot is, elvileg ez a testület fogja a jövőben kijelölni a magyar tudomány stratégiai irányait, de az egyelőre nem világos, hogy a Tanács, az ELKH és az MTA között milyen viszony lesz, a Tanács irányító hatóságként működik-e majd, vagy csak javaslatokat tehet.

Lejárató kampány

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma korábban „a tudomány Trianonjának” nevezte a törvénytervezetet, most azt írta, „A Magyar Tudományos Akadémia a magyar nemzeti kultúra és tudomány megőrzésének és fejlődésének letéteményese. Közel 200 éves nemzeti intézményünket most mégis megcsonkítják. Palkovics miniszter beváltja korábbi zsarolását: erővel rabolja el az Akadémia kutatóhálózatát, mert az nem volt hajlandó önként lemondani értékeiről, vagyonáról, és az elmúlt egyéves küzdelemben következetesen képviselte a tudományos szabadság és az akadémiai autonómia eszméjét.”

A kormány nemcsak az akadémiai dolgozók tiltakozását és alternatív javaslatait hagyta teljes mértékben figyelmen kívül, hanem a nemzetközi visszhang sem érdekelte – mint ismert, például a Szlovák Tudományos Akadémia is aggodalmát fejezte ki a tudományos szabadság csorbítása miatt. A kormánypárti sajtóban ráadásul hetek óta folyik egy lejárató kampány az MTA-val szemben, ennek apropóját egy szív alakú ágy adta az MTA egyik intézetében, ami köré már „kéjbarlangot” és szinte maffiaszerűen működő csoportokat vizionált az egyik kormánypárti bulvárlap.