Berényi: Sohasem lehet lemondani a kollektív bűnösség elvének eltörléséről

Az MKP közleményében emlékeztet: április 12-e - a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja - fájdalmas, igazságtalan és kegyetlen eseményeket idéz fel a helyi magyar közösségben, olyanokat, amelyekről nem lehet elfeledkezni akkor sem, ha vannak, akik inkább ezt szeretnék.     "Nem ünnepnap ez, hanem a múlttal való szembenézés napja" - mutatott rá a közleményben Berényi József, hozzátéve: bár vannak, akik nem nézik jó szemmel azt, hogy megemlékeznek a deportálásokról, a reszlovakizációról és a kitelepítésekről, azt mégis meg kell tenni. "Annál is inkább, mert az akkori csehszlovák vezetés intézkedése kizárólagos nemzetállamot akart létrehozni, ami a nemzetiségek megszüntetését jelentette volna. Ezt nem felejthetjük el, még akkor sem, ha a terv nem sikerült" - tette hozzá.     A felvidéki magyar párt közleményében rámutat: a szlovák törvényhozás sohasem kért bocsánatot azokért a megpróbáltatásokért, amelyeket a felvidéki magyaroknak a kollektív bűnösség elve mentén el kellett szenvedniük és máig nem törölte el a kollektív bűnösség elvét. Ezzel összefüggésben Berényi József leszögezi: "a Magyar Közösség Pártja sohasem mondhat le arról, hogy szorgalmazza a mindenkori szlovák politikai vezetés hozzáállásának megváltoztatását! Ezt becsületünk és az elődeink iránti tisztelet követeli meg tőlünk".     A magyar Országgyűlés 2012 decemberében, ellenszavazat nélkül nyilvánította a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapjának április 12-ét. Ez a nap volt ugyanis a kitelepítések kezdőnapja, 1947-ben ezen a napon indult el az első, felvidéki magyarokat szállító vonatszerelvény Magyarországra. A kitelepítések az úgynevezett lakosságcsere-egyezmény alapján valósultak meg, a több mint két évig tartó folyamat során legalább nyolcvanezer felvidéki magyart telepítettek ki, az utolsó vonattranszport 1949 júniusában indult. A kitelepítések előzménye volt a hírhedt jogfosztó Benes-dekrétumok kiadása, amelyek viszont az 1945. április 5-én elfogadott kassai kormányprogramra támaszkodtak, amely a Csehszlovákia területén élő összes németet és magyart háborús bűnösnek mondta ki.