<p>Nyitra megye lakosságát tekintve az ország negyedik legnagyobb megyéje, de itt él a legtöbb magyar – több mint 165 ezer ember. Különleges helyzete van abból a szempontból is, hogy a megyerendszer létrejötte óta ugyanaz az ember, Milan Belica irányítja. Az Ineko szerint a legjobb gazdasági eredményekkel rendelkező megye.</p>
Belica ül a megye pénzén
Az Ineko gazdaságkutató intézet elemzése szerint idén is Nyitra megye vezeti a megyék rangsorát a pénzügyi és gazdasági eredményei alapján. Alacsony az adósságállomány, nőnek a bevételei, a költségvetése pluszban van, csökken a munkanélküliség.
Jó gazdasági eredmények
Az idei évre tervezett teljes költségvetése 182,4 millió euró, ebből mintegy 170 milliót tesz ki az államtól kapott adóbevétele, 11,4 millió pedig a pályázati úton – elsősorban uniós alapokból – elnyert támogatás. „Az év első felében pozitív a költségvetési mérlege, június végén 21,3 millió eurós pluszt mutatott ki” – tájékoztatta lapunkat Jana Marková, a Slovak Credit Bureau (SCB) elemző társaság munkatársa. Az első fél évben a tervezett bevétel 52,42 százaléka, 95,6 millió euró folyt be a kasszájába, a kiadások viszont csak a tervezett 40,76 százalékát, vagyis 74,3 millió eurót tettek ki.
A munkanélküliség
A megye gazdasági eredményei szorosan kapcsolódnak az ország gazdasági eredményeihez. Az állami forrásból származó bevétele a 2013-as mintegy 140 millió euróról nőtt az idei 170 millióra. Ez a tétel a munkavállalók jövedelemadójából származik, tehát ha nőnek az adóbevételek, automatikusan emelkednek a megye bevételei is.
A gazdasági eredmények megmutatkoznak a munkanélküliségi mutatók alakulásában is. A szeptemberi adatok szerint a teljes munkanélküliség a megyében mindössze 4,73 százalékos volt, a rendelkezésre álló munkanélküliek aránya még ennél is alacsonyabb, mindössze 4,55 százalék. A déli járásokban ugyan az átlagnál rosszabb az arány, a Komáromi és a Lévai járásban mintegy 6 százalékos. Az Érsekújvári járásban ugyan a megyei átlag alatt van az arány, viszont a járás déli részében, a párkányi régióban ugyancsak az átlag feletti a munkanélküliek aránya. A déli járásokon segíthet a komáromi új Duna-híd, amelynek alapkövét a napokban tette le Robert Fico szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Ehhez kapcsolódóan azonban mielőbb meg kellene építeni az elkerülő utat Komárom mellett, és ennek folytatását egészen Nyitráig. Azt Belica is elismeri, hogy a megyében hiányzik egy észak–déli irányú, nagyobb forgalom lebonyolítására alkalmas főút.
Felesleges tartalék
Belica ellenzéke elismeri a jó gazdasági eredményeket, de éppen a túlzott takarékosság miatt bírálja a megyefőnököt. Az idei évet a megye ugyanis 33 millió eurós tartalékkal kezdhette meg, ennyi maradt tavalyról. „A megye nem azért van, hogy tartalékolja a forrásokat, ezt értelmesen fel lehetett volna használni akár a megye kezelésében levő utak javítására is” – véli Peter Oremus független jelölt.
Jaguar Land Rover
A megyében várhatóan tovább csökken majd a munkanélküliség, jövőre kezdi majd meg ugyanis a termelést a Jaguar Land Rover nyitrai gyára, amely csak a saját üzemébe mintegy 2500 alkalmazott felvételét tervezi. A cég már most mintegy 400 alkalmazott kiképzését végzi, akiket nagy-britanniai gyárukban tanítanak. Hasonló volumenű, vagyis mintegy 2500–3000 munkahelyet teremtenek majd a cég beszállítói, megyeközponttól távolabb fekvő járások éppen ezeknek a beszállítóknak a letelepedésében bízhatnak. A beszállítók letelepedését hátráltathatja azonban a viszonylag rossz úthálózat. A megyeszékhely ugyan jól megközelíthető gyorsforgalmi úton, viszont a távolabbi régiók – Komárom, Párkány, Ipolyság, Zselíz környéke – megközelítése gondot okoz.
[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"292122","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"948","style":"width: 600px; height: 903px;","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"630"}}]]
Belica ellenfelei tartanak a beruházás nem kívánt hatásaitól is. Attól félnek, hogy hazai dolgozókkal nem tudják majd feltölteni a szabad munkahelyeket, ami azt fogja eredményezni, hogy más Szlovákiában működő multinacionális cégekhez hasonlóan, Nyitrán is külföldi – szerb vagy román – munkavállalókat fognak alkalmazni.
Ipoly-hidak
A megye – és egyben az ország – egyik legszegényebb térsége az Alsó-Ipoly mente, aminek felzárkóztatásában segíthet ugyan a nyitrai nagyberuházás is, sokak szerint azonban a viszonylag elzárt terület egyik kitörési pontja lehet a jobb kapcsolódás Magyarország irányába. Ehhez kellenének az Ipoly-hidak, ezek építése azonban az utóbbi ciklusban leállt.
Két híd építése már 2014-ben is napirenden volt, ez az Ipolypásztó– Vámosmikola és a Helemba– Ipolydamásd közti híd. Az elmúlt 3 évben még ezek építése sem kezdődött meg. Az ipolypásztói híd valószínűleg nem is fog megépülni, a magyar fél szerint ehhez nem biztosíthatóak a környezetvédelmi engedélyek, az Ipoly magyar oldalán ugyanis egy madárvédelmi terület fekszik. A Helemba és Ipolydamásd közti híd megépítésére van remény, de az építés kezdetét még nem tűzték ki. Milan Belica állítja, hogy a megye részéről nincs semmi akadálya az építkezés megkezdésének, a jó gazdasági eredmények szerinte azt is lehetővé tennék, hogy akár saját forrásból fedezze a megye az építkezés költségeinek rá eső részét. Az uniós projektek gazdája viszont Magyarország, így az építkezés kezdete is a magyar féltől függ.
Kórházak és rendelők
A megye a saját fenntartású kórházakat bérbe adta vagy megszüntette. Nagy vihart váltott ki a vágsellyei kórház megszüntetése a ciklus elején, de ez csak kismértékben múlt a megyei hivatalon. Az intézmény működését ugyanis nehezítette, hogy a szomszédos Galántán nagyobb kórház működött és működik ma is, így az egészségbiztosítók inkább azt részesítették előnyben. Belica ígéri, hogy Vágsellyén, a kórház helyett színvonalas rendelőintézetet hoznak létre a párkányi mintájára.
Kultúra és oktatás
A megye egyik legnagyobb kulturális intézménye a Komáromi Jókai Színház. Az intézmény költségvetése azonban 2016-ban nem érte el a 2013-as szintet, pedig a megyei költségvetés növekedése ezt bőven lehetővé tette volna. A színház teljes költségvetése 2013-ban 1,343 millió euró volt, 2016-ra ez 1,324 millió euróra csökkent. Az iskolák tekintetében viszont volt fejlesztés, igaz, az sem teljesen a megyei költségvetés növekedésével összhangban, a komáromi Selye Gimnázium költségvetése a 2013-as 841 ezerről 2016-ra 1,1 millióra emelkedett.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.