Beiratkozási kampány – nem mindig használ

VERES ISTVÁN

Pozsony. Kevés szülő hagyja az utolsó pillanatra a döntést. Amikor a beiratkozás hivatalosan megkezdődik, a legtöbb érintett családban már tudják, hová küldik nagycsoportos gyereküket. A legtöbb iskola ezért igyekszik már tanév közben megszólítani a szülőket. Hogy a kampányok mennyit használnak, arról megoszlanak a vélemények.

Próbálkozni azért kell

Ha van a beiratkozási kampánynak érezhető eredménye, ha nincs, próbálkozni mindenképpen kell, véli Orosz István, a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola igazgatója. „Minden lehetőséget meg kell ragadni. Ha egy iskolának módjában áll, hogy rövidfilmet készíttessen, vagy szórólapokat, akkor tegye meg, bár szerintem olyan sokat nem segít” – szögezi le az igazgató. Elismeri ugyanakkor, hogy a szülők 90 százaléka jól tudja, mi a helyes döntés, a fennmaradó 10 százalékot pedig bármilyen kampánnyal nehéz meggyőzni.

Idén a Tompa Mihály Alapiskolában a nyitott napokon és az óvodalátogatáson kívül külön nagyszabású rendezvénnyel nem készültek. „Próbálkoztunk már sok mindennel, volt játszóház, vagy a népszerűsítő rendezvényen felléptek olyan nevek, mint Halász Judit vagy a 100 Folk Celsius, és elmegyünk az óvodákba is” – magyarázta lapunknak Orosz. Hozzátette, ezeket annak ellenére is fontosnak tartották, hogy Rimaszombatban egyedüli magyar alapiskolaként működnek, a másik, Dúsa úti iskolát ugyanis kizárólag szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek látogatják. „Egész évben próbáljuk az akciókon hangsúlyozni a szülőknek az anyanyelvi oktatás fontosságát” – fejtette ki.

Nehezen „megközelíthető” szülők

Egyre több beiratkozási kisfilm készül, amelyekben az iskolák próbálják magukra felhívni a figyelmet. A Via Nova Ifjúsági Csoport az elmúlt években szintén készített ilyeneket, idén egy hosszabb, 10 perces videóban igyekeznek rámutatni az anyanyelvi oktatás fontosságára.

Az internetes videóval elérhetők azok a szülők is, akik közösségileg passzívabbak, véli Samu István, a Via Nova alelnöke. „A közösségi portálokon ott vannak a vegyes házasságban élők is, míg a tájékoztató körutakra nemigen jönnek el, érzik ugyanis a rájuk nehezedő nyomást” – mondta lapunk kérdésére Samu.

Az intellektuális üzenetek viszont főleg azokat a családokat célozzák, akiknél feltehetően egyébként sem kérdéses, hogy képesek felismerni az anyanyelvi oktatás fontosságát. Ez jól látszik a szülők számára rendezett találkozókon, véli Sándor Anna, a nyitrai Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi intézet vezetője. „Akikhez az ilyen üzeneteknek leginkább el kellene jutnia, azok gyakran negatívan viszonyulnak az efféle kampányokhoz, és a szakemberekhez” – magyarázta. Szerinte beszélgetéssel és észérvekkel lehet leginkább hatni az ilyen típusú szülőkre.

Nem elég a „magyarkodás”

A beiratkozási médiakampányok (plakátok, filmek, szórólapok) leggyakoribb érve a hagyományokhoz, gyökerekhez való hűség. Sándor Anna egyetért azzal, hogy a nemzeti identitás nem elégséges érv, főleg a kétnyelvű családokban.

„Ez is fontos része az érvelésnek, de önmagában nem elég, az anyanyelvi oktatás helyességét érvekkel kell alátámasztani” – teszi hozzá. Ezek közül a legfontosabbak szerinte, hogy a diáknak azon a nyelven kell tanulnia, amelyet legjobban bír, amelyen gondolkodik, ugyanis csak így lehet nyelvi komfortérzete. Egy idegen nyelvű iskolában a gyerek nyelvi fejlődése megakad – hangsúlyozza.