Beiratkozás – a jövőkép és a térvesztés is dönthet

Ha a magyar iskolába járt szülő csalódott saját érvényesülésében, vagy ha a lakóhely közvetlen környezetében a szlovák nyelv a domináns, a magyar anyanyelvű gyerek nagy valószínűséggel szlovák tannyelvű iskolába kerül, bizonyítják Morvai Tünde és Ravasz Ábel kutatásai, melyek a Bethlen Gábor Alap honlapján találhatók.  „Ne legyek magam a magyar iskolába“Az oktatási nyelv megválasztásának szempontjai Dél-Szlovákiában régiónként is változhatnak, derül ki a két vizsgálatból. Míg Ravasz a tömbmagyarságban, Dunaszerdahelyen, addig Morvai a szórványban, Zoborvidéken kutatta a magyar szülők iskolaválasztási szempontjait.  A két vizsgálat legérdekesebb tanulságainak egyike, hogy míg a dunaszerdahelyi válaszadóknál a „szlovák iskolával jobban érvényesül a gyerek“ típusú érvelés továbbra is a legfontosabb helyen szerepel a szlovák iskolát választó szülőknél, a Nyitra környéki falvakban a megkérdezett szülők, diákok és pedagógusok nem is említették ezt a szempontot. „Egyáltalán a gyermekek jövőjére, munkaerőpiaci érvényesülésére vonatkozó indokok nem hangzottak el“ - állapítja meg Morvai Tünde. Tanulmányában rámutat, hogy a zoborvidéki falvakban a magyar szülők gyakran a fogyó magyar közösség, a nagyon kis létszámú magyar iskolák miatt választják gyerekeiknek a szlovák intézményt. „Ne legyek magam a magyar iskolába, hogy magam egy osztályba voltam volna, magam elsős“ - emlékezett vissza szülei döntésére az egyik diák. Az egyik szülő emlékeztet, hogy őt annak idején automatikusan magyar iskolába adták, viszont hozzáteszi, hogy akkor még a szomszédokkal is magyarul beszéltek. „De viszont mit csinálhat az a gyerek, ha kimegy a többi 10 gyerek közé? Csak szlovákul beszélnek“ - érvelt.  Kompenzál az Új Szó meg a KossuthA megkérdezett szülők válaszaiból gyakran az derül ki, hogy az iskolaválasztás érzelmi dilemmahelyzetet idézett elő náluk, amelyet gyakran nem is tudtak senkivel megbeszélni. A vegyes házasságokban a döntés gyakran azon is múlik, mennyire akar a magyar anyanyelvű házastárs megfelelni szlovák párjának. „Ha a férjem magyar lett volna, én azon abszolút nem gondolkodtam volna. Tehát én, mondjuk, azt nem tudom megérteni, hogy ha mind a ketten magyarok, akkor miért adják szlovák iskolába. Ezt abszolút nem tudom megérteni. (…) A családi béke miatt tehát nekem kellett engednem. Van ilyen is, na!“ - emlékezett vissza a döntésre az egyik anya. Sok esetben a szülők érzik, hogy a szlovák iskola miatt gyerekük magyartudása és öntudata forog kockán, ezt viszont igyekeznek kompenzálni, még akkor is, ha tudják, hogy ez nem elég. „Nálunk a számítógép menüje is magyarul van, a telefonon menü is magyarul van… jár az Új Szó, a Kossuth Rádió magyarul fröcsög… 20-ára lemegyünk Pestre“ - magyarázta az egyik apuka, aki a tanulmány szerint mindezek ellenére érzi, hogy szlovák iskolát látogató lánya nem beszél jól magyarul.  Dunaszerdahelyen a kompakt magyar környezet miatt a szlovák iskolába járó magyar gyerekek magyartudásának hiányosságai beszédben nem annyira szembetűnőek. A városban megkérdezett szülők leginkább azért választják a szlovák iskolát, mert (elsősorban a szlovák nyelv tökéletes elsajátítása miatt) jobb érvényesülést remélnek tőle, mutat rá Ravasz Ábel tanulmánya. A kutatás alanyai közül az egyik anya a feltevést azzal is alátámasztotta, hogy férje magyar iskolába járt, máig nem tud rendesen szlovákul, és külföldön kénytelen munkát vállalni. Kisebbik gyermekük magyar óvodából került szlovák iskolába, és bár egyértelmű nyelvi gondjai vannak, a család biztos benne, hogy „hátrányát gyorsan le fogja küzdeni egy kezdeti nehezebb időszak után“ - idézi a szülőket a tanulmány.  Jó szándék, rossz eredmény Az említett kezdeti nehézségek leküzdése a gyerekeknek gyakran nem sikerül, figyelmeztet Sándor Anna. A nyitrai Konstantin Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete vezetőjének kimutatásai szerint a szlovák iskola a magyar gyerekek nyelvcseréjét felgyorsítja, kognitív szellemi fejlődésüket viszont lelassítja. „A diákok értelmi fejlődését is gátolja, ez pedig a szlovák iskolába járt magyar anyanyelvű fiatalok alacsonyabb iskolai végzettségében nyilvánul meg“ - szögezi le a nyelvész Anyanyelvhasználat és kétnyelvűség című kötetében. A folyamatot érzékletesen illusztrálja Varga Frigyes nyugalmazott nagymegyeri pedagógus esete, aki a kilencvenes években a dunaszerdahelyi járási tanügyi igazgatóság munkatársaként szlovák osztályos harmadikosok matematikatesztelését felügyelte, a diákok viszont értetlenül bámulták a tesztlapokat, és végül a szlovák tanárnő kérésére ő volt kénytelen magyarul is elmagyarázni a kérdéseket a diákoknak. A magyar alapiskolásoknak tehát a három év sem volt elég ahhoz, hogy hátrányukat ledolgozzák. „Kedves szülők! Mérlegelték ezeket a szempontokat mielőtt döntöttek, milyen tannyelvű alapiskolába íratják gyermeküket?“ - teszi fel a kérdést lapunknak küldött levelében Varga Frigyes. Kitér arra is, hogy a szlovák iskolában zajló szakmai munkát éppen ezért nem kifogásolja, mert az ottani tanárok rengeteg pluszmunkát végeznek. „Ha magyar környezetből kerül a csemete nem anyanyelvi környezetbe, akkor a pedagógus kösse fel a fehérneműt, és örülhet, ha legkevesebb kéthárom éven belül sikerül a gyereknek az idegen nyelvi közeget megszoknia“ - véli a nyugalmazott pedagógus.  Lassan az idei alapiskolai beiratkozások félidejéhez érkezünk, és mivel a beiratkozást az iskolák egy része csak februárra időzítette, a szülők még változtathatnak a döntésükön.