Behajtják a behajthatatlant is

A 90-es évek privatizációja, hitelnyújtási gyakorlata során milliárdos tételekben halmozódtak fel a nehezen behajtható vagy gyakorlatilag behajthatatlan kinnlevőségek. Értékesítésükkel döntően állami társaság, a Szlovák Konszolidációs Rt. foglalkozik. Az intézmény feladatairól, céljairól Gyurász Zoltánnal, a pénzintézet alelnökével beszélgettünk

Gyurász Zoltán: „Feladatunk, hogy a jelenleg állami vagyonként elkönyvelt befagyott követeléseket értékesítsük, ezáltal a pénzt visszaáramoltassuk a költségvetésbe.” Somogyi Tibor felvételeMiért hívták életre a Szlovák Konszolidációs Részvénytársaságot?

A kormány 1999-ben hozta létre az intézményt, mégpedig azzal a céllal, hogy mintegy öt év leforgása alatt értékesítse a hozzánk átcsoportosított veszteséges kinnlevőségeket, főleg a bankkonszolidáció során, döntően az Általános Hitelbankból, a Beruházási és Fejlesztési Bankból, valamint a Szlovák Takarékpénztárból nálunk felhalmozott, mintegy 100 milliárd korona névleges értékű követeléseket. Alig három évvel később azonban átvettük a Konszolidációs Bankot is annak minden ügyével, ami előrevetítette azt az eshetőséget, hogy záros határidőn belül nem fejezzük be a kétes, a behajthatatlanság határán mozgó hitelek pénzzé tételének ügyét. Feladatunk, hogy a jelenleg állami vagyonként elkönyvelt befagyott követeléseket értékesítsük, ezáltal a pénzt visszaáramoltassuk a költségvetésbe.

Eddig mekkora volumenű követelést sikerült pénzzé tenniük és milyen hatásfokkal?

Több hullámban, úgynevezett ajánlatcsomagban összesen mintegy 20 milliárd korona értékű kinnlevőséget adtunk el, majd szeptemberben meghirdettük az eddigi legnagyobb ügyletünket. Ennek keretében egy összesen 42 milliárd korona követelést tartalmazó csomagot adtunk el, mégpedig 863 millió koronáért. Ez ugyan alig 3 százalékos hatékonyságnak számít, azonban tudni kell: a követelések több mint 85 százalékát már felszámolt vagy felszámolás alatt álló társaságoktól kell behajtani, s ez minimális sikerrel kecsegtet. A követelések mindössze 1 százaléka kötődik olyan cégekhez, amelyek napjainkban is tényleges tevékenységet fejtenek ki.

Ilyen jelentős pénzügyi csomag felkínálása súlyánál fogva már nemzetközi jelleget ölthet.

Valóban így történt, a 10 jelentkező között külföldi érdeklődők is voltak. Sikerünknek tekinthető, hogy a csak látszólag vonzó 42 milliárd koronás összegre végül 5 kötelező érvényű ajánlat érkezett, végül december elején – áttekinthető és ellenőrizhető kiválasztási folyamat végén – egy pozsonyi társaság nyerte meg a tendert.

Napjainkban a bankrendszer konszolidációja és talán az üzleti élet fokozatos tisztulása révén is már nem olyan ütemű a kinnlevőségek felhalmozódása, mint néhány évvel korábban. Ebből az következik, hogy a Szlovák Konszolidációs Rt. működési időtartama időben erősen korlátozott?

Látszólag ez a helyzet, hiszen a ránk bízott kinnlevőségek értékesítése jó ütemben halad. Bár még van mit tenni, hiszen a minősített, azaz a behajthatatlanság határán mozgó hitelek együttes volumene az ország gazdaságában még mindig elérheti a 150 milliárd koronát. Ráadásul rajtunk kívül még más állami intézmény, mint például az adó- és vámhivatal, a Szociális Biztosító is számon tart ilyen jellegű követelést. Mi az évek során meglehetősen nagy gyakorlatra tettünk szert ezek értékesítése terén, így úgy döntöttünk: megegyezünk az érintettekkel, átvesszük követeléseiket, és így értékesítjük. Ennek előnye a szétforgácsoltság kiküszöbölése, a jobb alkupozíció, amely magasabb vételárat eredményezhet.

A magasabb vételár persze viszonylagos, hiszen gyakorlatilag elveszett követelések pénzzé tételéről van szó.

Valóban, nálunk már csak a minimális haszonnal kecsegtető követelések halmozódnak fel. Például a nemrégiben értékesített 42 milliárd koronás csomag-értékesítési hatékonysága 2,85 százalék volt, ami jónak számít, hiszen az igazodási alapként számító Csehországban egy hasonló összetételű követeléscsomagot csak 2 százalékos hatékonysággal adtak el. Ráadásul a nemzetközi tenderünknek jó visszhangja volt, s ez arra sarkall bennünket, hogy újabb ajánlatcsomagokat készítsünk elő. Az intézményünk tevékenységét szabályozó módosított privatizációs törvény értelmében, a jövőben az állami garanciával felvett követeléseket is eladhatunk. Ugyanis fel tudjuk mondani az említett garanciákat, így e garanciák jövőbeni érvényesítésének kockázata nélkül értékesíthetjük a követeléseket, ami új lehetőségekkel kecsegtet.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?