Barroso évfordulós üzenete

Brüsszel. „Egyévnyi teljes értékű közös munka után nincs már értelme annak, hogy az Európai Uniót emlegetve különbséget tegyenek annak régi és új tagjai között” – hangsúlyozta a tavalyi EU-bővítés egyéves évfordulója alkalmából kiadott közleményében José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke.

„A bővítés máris segített megerősíteni Európában a politikai és gazdasági stabilitást, a demokráciát és az emberi jogokat” – mutatott rá. „A szélesedés új életminőséget, nagyobb befolyást, új eredményeket hozott az EU-nak. A tagországok tanulnak egymás tapasztalataiból, kultúrájából, képességeiből, kezdik megismerni az európai közösség új realitásait” – emelte ki Barroso.

A brüsszeli uniós testület átfogó áttekintést adott ki az egyéves tagság konkrét eredményeiről, és ebben megállapította, hogy jóllehet a régi és az új tagok még mindig komoly politikai és gazdasági kihívásokkal néznek szembe, a bővítés óta eltelt időszakban mutatkozó irányvonalak „nagyon pozitívak”.

Az új tagországok gazdasága a régiek átlagának több mint kétszeresével növekszik, idén átlagosan több mint 4 százalékkal. Az agrárkifizetésekkel kevesebb probléma volt, mint gondolták, tavaly a tíz új országban átlagosan 50 százalékkal emelkedett a gazdák átlagjövedelme. Valamennyi új tagország nettó haszonélvezője volt az EU-költségvetésnek tavaly: tízen összesen 3,2 milliárd euróval járultak a közös büdzséhez, míg onnan közel 6 milliárd eurót kaptak vissza. (Szlovákia megközelítőleg hatmilliárd koronával kapott többet Brüsszeltől, mint amenynyit befizetett.) Megugrott az idegenforgalom, nagyobb méretű lett a diákok, fiatalok, nyelvtanulók mozgása az új tagországokból és oda. Az ukrajnai események az EU-tagság biztonsági előnyeire is emlékeztetik a kelet-európaiakat a bizottság szerint. Közvélemény-kutatások szerint a kelet-európaiak pozitívabbnak érzik EU-tagságukat ma, mint egy évvel ezelőtt a csatlakozást. Nem bizonyultak igaznak a másodosztályú tagságról és a régebbi tagok kulturális dominanciájáról szóló jóslatok sem.

A régi tagállamokat illetően a bizottság kiemelte az újakkal folytatott kereskedelem megugrását, jelentősen nőtt a korábbi 15 országból az újak felé tartó export is. A régebbi tagok a legnagyobb külföldi befektetők az új országokban, csak tavaly 13,8 milliárd eurót invesztáltak be ott (jóllehet ez még mindig csak töredéke a régi tagok egymás közti, 156 milliárdos befektetéseinek). A régi tagországok bevételi többlete az újakkal szemben az elmúlt években egyre nőtt, tavaly 7,5 milliárd dolláros volt összesen. Tízéves idősíkon a tavalyi bővítés 0,7 százalékos nemzetijövedelem-növekedést (GNI) jelent a régi tagországok számára. Nem igazolódott az a félelem, hogy a keleti új tagokból munkaerő árasztja el a régi tagállamokat, de alaptalan lett a gyenge színvonalú árukkal, illetve az olcsó importtermékekkel kapcsolatos várakozás is. Egyetlen esetben sem kellett alkalmazni a csatlakozási szerződésekben szerepeltetett három védzáradékot gazdasági zavarok, a belső piac működésének megingása vagy bel- és igazságügyi problémák miatt.

A bizottság azt is megállapította, hogy az új tagországok jelentős fejlődést értek el az elmúlt évben az uniós pénzforrások felhasználásának tekintetében. 2004-2006 között tízen összesen 24 milliárd eurónyi felzárkózási segítséget kapnak az e célt szolgáló kohéziós és strukturális EU-alapokból, és ebből már tavaly 1,36 milliárdot ki is fizetett (és ennél jóval többnek az átutalását ígérte oda) az EU.