Barna konténerek, pontosabb szelektálás

Azt, hogy a papír kék, a műanyag sárga, az üveg pedig zöld konténerbe való, már talán mindenki megszokta, a biológiailag lebomló hulladékra szolgáló barna konténerek viszont újdonságnak számítanak az országban. A környezetvédelmi minisztérium szerint a háztartási hulladék csaknem 70 százaléka jelenleg a hulladéklerakókba kerül. Az uniós szabályozás azonban előírja, hogy Szlovákiának 2020-ig a háztartási hulladéknak legalább 50 százalékát kell szelektálnia – Pozsonyban jelenleg 30 százalékot szelektálnak –, ezt követően pedig újra kell hasznosítania. „Bár a községeknek már egy éve biztosítaniuk kell a biológiai hulladék osztályozását, ennek módját azonban a hulladéktörvény végrehajtási rendelete szabályozza, amely csak idén január 1-jén lépett érvénybe” – közölte lapunkkal a tárca.

Kötelező szelektálás

A községek mind a családi házak, mind a háztömbök lakói számára kötelesek biztosítani a konyhai hulladék szeparált gyűjtését. A biológiailag lebomló hulladék gyűjtésének pontos rendszerét, tehát azt, hogy milyen gyakran ürítik ki a konténereket vagy hogy hol lesznek elhelyezve, minden község maga határozza meg.

A biológiailag lebomló kerti hulladék (ún. zöld biohulladék, mint az ágak, fű és levelek) szelektív gyűjtéséhez a község a családi házak esetében köteles biztosítani, hogy minden háztartás legalább 120 literes konténert kapjon. Alternatív megoldás lehet ebben az esetben egy komposzttároló, amelyben ezek a háztartások komposztálni tudják az általuk megtermelt biológiailag lebomló háztartási hulladékot.

Ahol már szelektálnak

Több község már korábban felkészült a szeparált gyűjtésre. Például Gútán a környezetvédelmi tárca által kiírt pályázatnak köszönhetően közel egymillió euróért korszerűsítik a biológiai hulladék begyűjtését, szállítását, feldolgozását és komposztálását is. A pályázaton nyert pénzből több mint háromezer, kizárólag a zöldhulladék tárolására szolgáló műanyag kukát vásárolnak és osztanak szét a lakosok között, hogy egyszerűbb legyen a szeparálás. „A község lakosainak 40–45 százaléka szeparál, ami az országos átlag felett van. Próbáljuk a legkisebbeket az iskolákban is tanítani arra, hogy a hulladék szeparálása fontos, s az iskolák aktívan bekapcsolódnak az ezzel kapcsolatos projektekbe” – mondta lapunknak Horváth Árpád, Gúta polgármestere.

Kivételek is vannak

Egyes városok és falvak kivételt kaphatnak a törvény rendelkezése alól és nem kell biztosítaniuk a szelektált, biológiailag lebomló konyhai hulladék összegyűjtését. Például akkor, ha a község lakosainak több mint fele igazoltan komposztál vagy a város a hulladékot energetikailag újrahasznosítja, mint például Pozsony és Kassa.

Az ország két nagyvárosában – mivel a hulladékot nem szeméttelepre hordják, hanem hasznosítják – nem kell majd kötelezően barnakonténerekbe gyűjteni a biológiailag lebomló hulladékot. Ezeknek a városoknak csupán a lebomló kerti hulladékot kell majd külön gyűjteniük, minden családi ház kap egy zöld konténert, amelyet kéthetente egyszer fognak kiüríteni. „Ingyenes szolgáltatásról van szó, a kiadásokat abból az illetékből fogjuk finanszírozni, amelyet a lakosok jelenleg fizetnek a szemét elszállításáért” – közölte sajtónyilatkozatban Pozsony városházának sajtóosztálya. A község abban az esetben is kivételt kap, ha technikai nehézségek nem teszik lehetővé a szelektív hulladékgyűjtést, vagy ha ez aránytalanul növelné a hulladékgazdálkodási kiadásokat. Ezekbe a kategóriákba tartozhatnak a történelmi városközpontok. A hulladéktörvény betartását az illetékes járási hivatalok, a környezetvédelmi osztályok, valamint a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet fogja ellenőrizni.