Az üzletes felel azért, hogy mit ad el

Egy éve van hivatalában a Radičová-kormány. Ön a második Dzurinda-kormány tagja is volt, illetve részt vesz a koalíciós tanács ülésein. Milyennek látja a koalíció működését?
Ez a legbonyolultabb koalíció, amit valaha is láttam.

És bonyolultabb lesz még a következő években? Matovičék valószínűleg egy idő után távoznak a koalícióból, és ha ők négyen elmennek, akkor a koalíció elveszti többségét a parlamentben.
Akkor menjenek el. Menjenek el! Matovič vállalja fel az ország színe előtt, hogy ő lehetőséget ad Robert Fico visszatérésére a hatalomba, arra, hogy ugyanúgy lopja szét az országot, ahogy azelőtt tette. Vállalja fel ezt! Ne a mostani kormánykoalíciót zsarolja.

Legyenek inkább előrehozott választások?
Az én személyes véleményem az, hogy inkább legyenek előrehozott választások. Ne ezt a kormánykoalíciót zsarolja, amikor nagyon sok pozitív lépést tettünk. Minden szerződést nyilvánosságra hozunk, a bíróságokat kezdjük rendbe tenni, spórolunk, jobban gazdálkodunk, nehogy a görög úton haladjunk. Azok a beruházások, amelyeket elindítottunk, számunkra mind fontosak – legyen szó a Tornalján teremtett új munkahelyekről, vagy az R4-es Kassa–Miskolc gyorsforgalmi útról, vagy az R7-es építéséről. Ugyanilyen fontos számunkra a kisebbségi nyelvhasználat. De azt nem lehet megtenni, hogy valaki reggel felébred, és öncélúan fog dönteni.

Ha Matovič nagyobb részvételt kér a koalíciós döntési mechanizmusokban, mi lesz erre a Híd válasza?
Ezt oldja meg az SaS ugyanolyan módon, ahogy ezt a Híd tette az OKS képviselőivel.

Mint eredményt említette a kisebbségi nyelvhasználati törvényt. Elfogadásának heteiben több helyről lehetett hallani, hogy lehet, egy időre ez lesz az utolsó kisebbségi jellegű törvény, mert több koalíciós partner is negatívan áll ehhez a témakörhöz.
Én egy kérdéssel válaszolok: mennyi esélye van annak, hogy Matovič normálisan fog viselkedni?

* Merthogy ezen múlik?
Mert ha nincs az a négy ember, ha nincs többség, akkor ez a koalíció sem létezik tovább. Ezért nagyon nehéz ebben a koalícióban együttműködni. Mert azok az emberek, akik a koalíció megkötésénél valamit deklaráltak, ma már ugyanolyan szinten nem tudják ezt biztosítani. Amit a Híd bevállalt, hogy nekünk van 14 képviselőnk a parlamentben, azt teljesítette. Ez a 14 képviselő ma is ott van.

* Mennyi esélyt lát a sikeres folytatásra a következő három évben?
Nekünk a koalíción belül nem egymással kell harcot vívnunk, hanem azt a temérdek problémát kell megoldani, amit megörököltünk, mert csak akkor lesz jobb ebben az országban. Ezt kell tudatosítania minden egyes koalíciós képviselőnek. Ha erre képesek, a koalíció a választási időszak végéig kibírja.

* Ha valaki akár csak felületesen is figyeli a földművelésügyi tárca tevékenységét, az is láthatja, hogy a minisztérium egyre többet foglalkozik fogyasztóvédelemmel. Ez az Önök részéről tudatos tevékenység, vagy pedig valóban olyan rossz a helyzet e téren, hogy a tárca erre egyre többször kénytelen reagálni?
Ennek több oka is van. Egyrészt, az üzletláncoknál végzett ellenőrzések kimutatták, hogy az esetek 17-34 százalékában találunk valamilyen elégtelenséget. Ha valaki úgy gondolná, hogy az élelmiszer olyan termék, amit nem érdemes hamisítani, nagyot téved. Ha csak a legutóbbi eredményeket nézzük, kiderül, hogy egy hónap alatt 500 olyan terméket találtunk, amelynek lejárt a szavatossági ideje. Ugyanakkor úgy gondolom, nem engedhetjük meg magunknak, hogy az üzletek ebben az országban bármit rásózhassanak a vevőre. Az üzletláncok által hangoztatott megközelítés, amely szerint a minőségért kizárólag a beszállítók a felelősek, szemenszedett hazugság. Ugyanis az üzletek döntenek arról, hogy melyik termelőtől veszik át az egyes termékeket, az üzletlánc jelzésével árult termékek esetében pedig pontosan meghatározhatják a termék minőségi kritériumait is. Az üzletes felel azért, hogy mit ad el. Az üzlethálózatokban folyamatosan 30 százalék feletti az elégtelenségek aránya, vagyis a jelenlegi büntetésekkel nem tudunk rájuk hatni. A földművelésügyi tárcánál, amely felelős az élelmiszerbiztonságért, épp ezért azt gondoljuk, hogy e téren sürgősen tenni kell valamit.

* Önök az elmúlt héten találkoztak a legnagyobb üzlethálózatok képviselőivel, hogy megvitassák, mit lehetne tenni az ügyben. Milyen eredménnyel zárult ez a találkozó?
Elsősorban el kell mondani, hogy ezt a találkozót az a felmérés váltotta ki, amely szerint Ausztriában az élelmiszer-ipari termékek minősége lényegesen jobb, mint nálunk. Ez esetben nem állja meg a helyét az az érv sem, hogy mindez az alacsonyabb szlovák vásárlóerő miatt van, hiszen Pozsonyban legalább olyan nagy a vásárlóerő, mint a szomszédos Ausztriában. Így érthetetlen, hogy a pozsonyi üzlethálózatokban árult virsliben, sonkában kevesebb a hús, és egyéb termékek esetében is silányabb a minőség, mint Ausztriában. Ha igaz lenne az üzletláncok azon állítása, amely szerint mindez a vásárlőerőtől függ, akkor Pozsonyban jobb lenne az áru minősége, míg az ország többi részében ettől valamivel elmaradna. Mindezt figyelembe véve, az elmúlt heti találkozónkon az üzletláncokkal sikerült megegyeznünk, hogy egy kiemelt termékkosár esetében olyan minőségi ellenőrzést hajtunk végre, amelynek köszönhetően felmérhetjük a jelenlegi helyzetet.

* Egy ellenőrzéssel azonban még nem oldódik meg a helyzet…
Enélkül azonban nem tudunk előrelépni, vagyis képtelenek vagyunk hatékony megoldási javaslatot tenni arra, hogyan növelhetnénk a minőséget. Nem logikus lépés az üzletláncok részéről például az a gyakorlat, amely szerint, mondjuk, egy nagykaposi termelőtől átvett paradicsomot előbb a pozsonyi központi raktárukba szállítanak, majd onnan szállítják vissza a nagykaposi üzletükbe.

* Ha meglesz az elemzés, mi lesz a következő lépésük? Milyen konkrét intézkedésekre számíthatunk annak érdekében, hogy javuljon az üzletláncok által árult termékek minősége? Vannak már valamilyen konkrét terveik?
A gazdasági tárcával közösen dolgozunk egy etikai kódex kidolgozásán, ez esetben sem hajlandó azonban velünk minden üzletlánc együttműködni. Én ezzel kapcsolatban felhívtam a figyelmet arra, hogy van az Európai Unión belül olyan precedens, amelyben egy adott ország kijelentette: egyes üzletláncok üzletpolitikája nem egyeztethető össze az ország vásárlóinak az elvárásával, és az ilyen üzletláncokat nem látják szívesen az országban. Mi is hasonló módon léphetnénk fel az üzletláncokkal szemben. Miért, mi kötelesek vagyunk nekik nyereséget biztosítani, ők pedig semmit sem kénytelenek garantálni? Hogyan engedhetik meg maguknak azt, hogy egyfajta minőséget adnak az egyik ország vásárlóinak, és egy egész másmilyent egy másik országban élőknek? Ugyanolyan név alatt, ugyanolyan márkajelöléssel. Ha pedig már eltérő is a minőség, akkor ezt legalább jelöljék meg.

* Jelenleg ezt nem tüntetik fel?
Olyan minimális grafikai eltérések vannak, amit egy átlagos vásárló képtelen észrevenni.

* Az üzletláncok hiányosságaira szerették volna felhívni a figyelmet, az üzletek bejáratánál elhelyezett szégyentáblákon is. Ezt az ötletet azonban korábban elvetették. Most ősszel mégis a parlament elé szeretné terjeszteni? Lát esélyt az elfogadására?
A parlamenti képviselők körében pozitív visszhangra talált a javaslat. El kell mondani, hogy az információs táblákkal egy célt szerettünk volna elérni: tájékoztatni a vásárlókat arról, hogy az általuk felkeresett üzletben az adott időszakban milyen hiányosságokra kell felkészülniük. Jelenleg az ellenőrzések eredményeiről a vásárlók többnyire csak pár hetes késéssel a médiából szereznek tudomást, aminek számukra már nem sok értelme van. Az információs táblákon azonban csak olyan adatokat tennénk közzé, amelyek egyértelmű bizonyítékokon alapulnának. Ha például lejárt szavatosságú terméket árulnának, és az ellenőrök lefülelnék őket, az adott terméket természetesen rögtön ki kellene vonniuk a forgalomból, ugyanakkor azonban az információs táblán is jelezniük kellene, hogy milyen mulasztást követtek el.

* Az üzletláncok üzletpolitikája ellen az elmúlt időszakban a földművelésügyi tárca mellett a mezőgazdasági szakmai szervezetek is egyre gyakrabban lépnek fel, amiből a vásárlókban többnyire csak az marad meg, hogy a hazai termékek jók és biztonságosak, míg a külföldi behozatal silány minőségű és veszélyes az egészségre, a külföldi termelők elveszik a munkát a hazaiaktól, akik a jó minőségű termékeiket így képtelenek eladni. Nem gondolja úgy, hogy a szakmai szervezetek és részben a minisztérium által is szított fogyasztói nacionalizmussal a valós idegengyűlöletet is erősíthetik?
Egyetlen egy alapja van annak, hogy ez miért így jelenik meg. A hazai termékeket ellenőrzi az állatorvos, vagy a növényegészségügyi hivatal közvetlenül a gazdáknál, az ellenőrök ott vannak a hazai feldolgozó üzemekben, a raktárakban és az üzletekben is. Az itthoni termékek esetében így sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a hibás termékeket még azelőtt kiszűrjük, hogy azok az üzletbe jutnának. A külföldről behozott termékeket a hazai ellenőrök csak az üzletben ellenőrizhetik, így jóval nagyobb az esélye annak, hogy ezek nem felelnek meg a minőségi elvárásoknak.

Mózes Szabolcs - Molnár Iván