Az ünnepek előtt az eddiginél is gyorsabban nőnek az árak

Szlovákiában tavaly január óta megállás nélkül gyorsul az infláció üteme. Míg 2021 januárjában még csak 0,7 százalékkal nőttek az árak az egy évvel korábbihoz képest, tavaly decemberre ez 5,8 százalékra nőtt, a Statisztikai Hivatal az elmúlt hónapban pedig már 15,4 százalékos inflációt mért, ami több mint 22 éves csúcsnak számít.

„Az árak az általunk vizsgált összes árucsoportban nőttek, a szegmensek felében több mint 11 százalékkal. Az árucsoportok háromnegyedében több mint két évtizede nem látott inflációs csúcsok dőltek meg. A drágulás ütemének a látványos gyorsulásához az élelmiszerárak és a lakhatási költségek – beleértve a villamosenergia-, gáz- és egyéb tüzelőanyag-költségeket – drámai emelkedése járult hozzá a legnagyobb mértékben. Ez a két tétel együttesen a háztartási kiadások közel felét teszi ki”

– mondta el lapunknak Jana Morháčová, a Statisztikai Hivatal szóvivője.

Drága élelmiszer

Az élelmiszerárak már tavaly június óta folyamatosan emelkednek, és jelenleg átlagosan 29%-kal magasabbak az egy évvel korábbinál.

„Ez azt jelenti, hogy ha tavaly mondjuk 200 eurónyi élelmiszert vásároltunk a karácsony esti ünnepi asztalra, idén ugyanennyi és ugyanilyen típusú élelmiszerért átlagosan már 258 eurót fogunk fizetni”

– figyelmeztet Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. A kilenc élelmiszercsoportból hat esetében több mint a negyedével nőttek az árak. A leglátványosabb drágulást továbbra is az étolajok esetében mérték, amelyeknek az ára a Statisztikai Hivatal szerint az elmúlt egy évben nagyjából 50 százalékkal emelkedett. A tejtermékek ugyanekkor több mint 33, a húsok 30, a kenyér és egyéb pékipari termékek, valamint a zöldség 28 százalékkal drágult. A „legkisebb”, 17,5 százalékos áremelést a halak esetében mérték.

Az élelmiszerek látványos drágulása több tényezővel magyarázható. „A gyártók leggyakrabban a termeléshez szükséges drágább gázra és villanyenergiára hivatkoznak, de az élelmiszereket el is kell juttatni az üzletekbe, márpedig az üzemanyag is jóval drágább, mint tavaly. Az időjárás is fontos tényező az élelmiszerárak szempontjából, mivel hatással van a növényi eredetű termékekre, áttételesen – a drágább takarmány formájában – pedig az állattenyésztésre is. És akkor még nem beszéltünk a kereskedőkkel és gyártókkal szemben támasztott szigorúbb higiéniai és környezetvédelmi szabályokról, amelyek szintén növelik a kiadásokat” – tette hozzá Sadovská.

Lakhatási költségek

„A villamosenergia- és gázárakban az idei év elejétől bekövetkezett változások jelentős hatással voltak az inflációra, ami az egész idei évre rányomta a bélyegét. Az éves drágulás üteme a lakhatási költségek esetében 16% felett stabilizálódott. Az egész évben folyamatosan nőtt a szilárd tüzelőanyagok ára, jelenleg ez 45%-kal magasabb, mint egy évvel ezelőtt, míg a fűtés csaknem az ötödével drágult” – mondta Morháčová. Az autósok idén novemberben csaknem 17%-kal magasabb összeget fizettek az üzemanyagért, mint az előző év azonos időszakában, ami azonban már jóval elmarad az idén júniusban mért 40% feletti árugrástól.

Az infláció egyébként továbbra is a nyugdíjasokat sújtja a legnagyobb mértékben. A fogyasztói árindex novemberben az alkalmazotti háztartások esetében 15,1%-kal, az alacsony jövedelmű háztartások esetében 16,1%-kal, a nyugdíjas háztartások esetében pedig 16,9%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. „Sok háztartás számára már a jelenlegi áremelkedés is szó szerint pusztító. A családok egy jelentős része így kénytelen visszafogni a vásárlásait, a nélkülözhetetlen és a lehető legolcsóbb árukat részesítve előnyben” – tette hozzá Sadovská.

Bizonytalan jövő

Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban? „Az infláció 2022 januárjában érte el idei mélypontját, 8,4%-ot, amelyről akkor paradox módon azt gondoltuk, hogy az idei felső határ lehet. Februárban azonban kitört az ukrajnai háborús konfliktus, kéz a kézben az energiaválsággal, az áruk és szolgáltatások ára pedig meredek emelkedésbe kezdett. Az idei év első 11 hónapjának (azaz majdnem a teljes évnek) az átlagos inflációja 12,5%. Ez megfelel az elmúlt hónapokban közzétett becsléseinknek, amelyek szerint az idei infláció kifejezetten magas, 12% feletti lesz” – emlékeztet Sadovská. Szerinte az áruk és szolgáltatások drágulási üteme jövőre is erőteljes lesz. A jövő évi háztartási energiaárakkal kapcsolatban azonban még mindig nagy a bizonytalanság. Egyelőre ugyan még a kormány jövője is bizonytalan, ám ha valóra válnának az elképzelései, akkor a lakossági villamos energia jövőre nem drágulna, a gázért és a fűtésért pedig átlagosan 15%-kal fizetnének többet a háztartások az ideihez képest.

„Ugyan ez esetben is nőnek majd a lakossági energiaárak, ám nem olyan mértékben, mint ha az állam nem avatkozna be. A magasabb energiaárakat azonban a termelők és a kereskedők különböző módon érzik majd meg, és a magasabb költségeiket egész biztosan beépítik majd az áraikba. Így jövőre is elfelejthetjük az alacsony inflációt, például az euróövezet 2%-os inflációs célját. 2023 néhány hónapjában az infláció továbbra is két számjegyű lesz”

– állítja a Wood & Company elemzője.

Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője szerint, ha az állam nem avatkozott volna be a lakossági energiaárak várható növekedésével kapcsolatban, az infláció jövő januárban meghaladhatta volna a 30 százalékot.

„Ha azonban a háztartási energiaárak növekedésének a visszafogására bejelentett (az állami költségvetés jóváhagyásától függő) intézkedések teljesülnek, az infláció visszafogottabb lehet, azonban a jövő év nagy részében így is két számjegyű marad, és arra számítunk, hogy csak az év legvégén, ősztől térhet vissza 10% alá”

– tette hozzá Koršňák.