Az UNESCO elismerésére pályázik Esztergom

Korábbi próbálkozások után ismét felmerült az ötlet, hogy a csodálatos esztergomi Bazilika és a mellette lévő várhegy is érdemes lehetne eme kitüntető címre. A városi önkormányzat szakemberek bevonásával vizsgálja és keresi a lehetőséget a jelölés módjára. A feladathoz koordinátori, szaktanácsadói szerepre kérték fel az esztergomi születésű Tétényi Évát, aki amellett, hogy az Esztergomi Városszépítő Alapítvány Kuratóriumának jelenlegi elnöke, valamint áprilisig a budapesti Terézváros főépítésze volt, már sikerre vitte a két évvel ezelőtti fővárosi pályázatot. Az elnök asszonyt a lehetséges pályázással kapcsolatban kérdeztük.

Hogyan került kapcsolatba az esztergomi világörökség-pályázattal?

A meglevő budapesti világörökségi terület kibővítéseként, amelyet 1987-ben fogadott el az UNESCO bizottsága (a Duna-parti panorámát és a Várnegyedet), vált 2002-ben az Andrássy út és közvetlen környezete a Világörökség részévé. A világörökség része a millenniumi földalatti vasút is, mint az európai kontinens első földalattija. Ebben a munkában – a Világörökségi Listára való felvételben – vettem részt koordináló szerepkörben. Éppen ezért – és mert Esztergomban születtem – úgy gondoltam, hogy az esztergomi Bazilikát és a várhegyet is védetté kellene nyilvánítani.

A város támogatta ezt az elképzelést?

A város elképzelései összecsengtek az enyémmel. A polgármester, a múzeumigazgató és az egyház részéről is volt már ilyen szándék 1985-86-ban, amikor az első jelölőlistát összeállították. Esztergom szinte elsőként jelentkezett, hogy a várhegy középkori épületegyüttese a Világörökség része legyen, de ez az előterjesztés valamilyen oknál fogva nem került a nemzetközi porondra. Időközben 1990-ben egy bizottság a nemzeti örökség részévé minősítette a várhegyen álló épületeket, de mindez kevés volt ahhoz, hogy nemzetközi minősítést is kapjon. Az Esztergomban megindult városfejlesztési elképzelések – többek között a Mária Valéria-híd újjáépítése, valamint a tavaly év végén létrejött Ister Granum Eurorégió – egy másfajta szerepkört kívántak Esztergomnak adni, így újra meg kellett nézni, hogy a világörökségi cím elnyerése mennyire reális.

Mit nyer a város a sikeres pályázattal?

Ezzel az elismeréssel pénz nem jár, viszont olyan kiemelt turisztikai és idegenforgalmi jelentőséget kap a terület, ami jelentős mértékben befolyásolja a nemzetközi ismertségét. Magyarországon jelenleg hét világörökségi helyszín létezik, s úgy tűnik, az esztergomi vár külön, önállóan, mint történelmi-építészeti emlék nem biztos, hogy esélyes nemzetközi jelölésre, ugyanis Európában túl sok ilyen helyszín van. A nemzetközi pályázat elkészítésénél azt kell megvizsgálni, hogy az épített örökség kategóriában vagy esetleg a természeti értékek kategóriában pályázzunk-e, ez utóbbiból ebben a térségben kevesebb van. Ez abból a szempontból érdekes, hogy Visegrádnak is van egy előterjesztése a világörökségi címre. Visegrád elsősorban, mint a középkori vár és az ahhoz kapcsolódó vadászterület jelentős, viszont a jelek szerint nemzetközi szinten az ő felterjesztésük sem állja meg a helyét. Egy közelmúltban zajlott megbeszélésen olyan összefogás körvonalazódott, amely szerint Esztergom és Visegrád közösen pályázhatna, és a Dunakanyar, mint kultúrtáj lenne a jelölt, vagy esetleg a Duna-Ipoly Nemzeti Park, esetleg a Pilis, netán átnyúlva a szlovák területekre, mondjuk a bényi területtel együtt egy szlovák-magyar előterjesztés lehetne. Éppen ezért, míg az Andrássy út esetében a cím megszerzése volt a cél – amit rekordidő, másfél év alatt sikerült elérni –, addig Esztergom esetében az odavezető út a fontosabb. Ehhez részben idegenforgalmi, turisztikai fejlesztésekre, részben pedig regionális összefogásra van szükség. Az UNESCO új előírásai értelmében a területre el kell készíteni egy úgynevezett kezelési tervet, amelyben a meglevő értékek védelmén kívül, ezek fenntartását, üzemeltetését, továbbfejlesztését, a megőrzés irányelveit, valamint a közreműködő partnereket kell összefogni. A fejlesztéseket pedig ennek megfelelően ütemezetten és szigorú ellenőrzés mellett kell megvalósítani. Az uniós csatlakozással együtt a pályázati rendszer kifejezetten megköveteli a partnerséget, a civil szervezetek, önkormányzatok és más szereplők bevonását, emellett Európa ezen térségében is meg kell valósítani a regionális fejlesztési politikát.

Esztergom számára melyik pályázati mód lenne a legelőnyösebb?

A lényeg a cím megszerzése, hogy ez milyen módon történik, az esetünkben az említett tényezők függvénye. A végső, nemzetközi döntés meghozatalánál egyébként fontos, hogy ezek az értékek menynyire egyetemes és egyedi értékek, és az egész világ kultúrájában mennyire jelentősek.

A Bazilika és a várhegy miért nem állná meg egy önálló pályázatban a helyét?

A Világörökségi Listán szereplő helyszíneket nagyon nehéz összehasonlítani, hiszen például egy őserdei templom-együttest kellene az Andrássy úthoz és környékéhez vagy Hollókőhöz mérni. Éppen ezért, amikor azt mondjuk, hogy önmagában nem állja meg a helyét, ez nem elsősorban az értékét minősíti, hiszen Esztergom ma is a katolikus egyház egyik európai központja, és tíz évvel ezelőtt valószínűleg kiváló felterjesztés lett volna. De úgy tűnik, hogy az európai helyszínek között sok egyházi központ, sőt, Magyarországon Pannonhalma is ezt a címet, ezt az örökséget képviseli.

Akkor ez politikai döntés?

Elsősorban kultúrdiplomácia, annál is inkább, mert a jelölést a magyar kormány nyújtja be.

Ön szerint mennyit kell várni a kedvező döntésre?

Az Andrássy út pályázata több szempontból is szerencsés volt, így annak másféléves átfutása itt nem tartható. Ennek a jelölésnek az előterjesztése 3-5 év múlva lehet esedékes. A munka nagyon kezdeti stádiumában tartunk.

Hogyan működik maga a folyamat, amíg egy épület a világörökség részévé válik?

A Magyar Nemzeti Bizottságnak van egy magyarországi jelölő listája, ezen a listán szerepelnie kell a helyszínnek. Ez jelen esetben rendben van. Amikor ez már megvan, a bizottság eldönti, hogy a nemzetközi nevezésre melyik helyszínt készíti elő. Természetesen jobb, ha a helyszín maga is akarja ezt, de Hollókőnél például maga a település nem is tudott a jelölésről, mégis megkapta az elismerést. Pécs ellenben nyolc évig kereste a megvalósítás módját. Amikor a nemzetközi felterjesztés dokumentációja elészült, a pályázó felkerülhet egy nemzetközi jelölőlistára. Az UNESCO párizsi központjában rábólintanak a jelölésre, majd az összeállított dokumentációt átnézi egy szakmai bizottság. A helyszínre is kiküldenek egy szakértőt, hogy ellenőrizze a benyújtott anyagok valóságtartamát. A jelentés a plenáris ülés elé kerül, majd ez alapján az UNESCO nemzetközi tanácskozása hozza meg a végső döntést. Számszerű keretszűkítés nincs, ha két megfelelő pályázat van, akkor két elismerést adnak, de ha tíz, akkor tízet. Csupán annyi a megkötés, hogy egy ország egy évben csak egy jelölést adhat be. Ez alól kivételt képez az, amikor két ország pályázik, ilyen volt például a Fertő-táj osztrák-magyar közös jelölése. Emellett az UNESCO-ban van egy kiegyenlítődési törekvés, mivel az európai, észak-amerikai, izraeli csoportba tartozó helyszínek több mint a felét képviselik annak a 754 helyszínnek, amelyek jelenleg a Világörökségi Listán szerepelnek. ĺgy most előnyt élveznek az ázsiai, vagy afrikai jelölések, ami az európai helyszínek szempontjából nem túl kedvező.