Az ukrán ellentámadás során tesztelik az orosz erők védelmét

Gombaszögön Takácsy Dorka Oroszország-szakértővel és Feledy Botond biztonságpolitikai elemzővel, lapunk kommentátorával az ukrajnai háborúval kapcsolatos legfrissebb eseményekről beszélgettünk. Takácsy a Wagner-csoport múlt hónapban történt lázadásáról elmondta, a történteket lehet puccs- kísérletként is értelmezni, hiszen a zendülésnek politikai céljai is voltak. „A megválasztott vezetők alkotta struktúrában akartak változást elérni” – magyarázta, és hozzátette, a központi moszkvai kommunikáció folyamatosan zendülésnek nevezte az eseményt, hogy kisebbítse annak jelentőségét. A szakértő rámutatott, Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér oldalára nem állt át az orosz elit, de az orosz vezető réteg Vlagyimir Putyin oldalára sem állt oda látványosan. A fontosabb szereplők inkább a háttérbe húzódtak. Sőt, az orosz rendőrség is tétlen maradt. „Azon a szombati napon, amikor a felkelés kitört, Rosztovban nem voltak rendőrök az utcán” – tette hozzá.

Feledy pedig arról beszél, a Wagner-csoport felszerelését, működését tekintve összehasonlítható egy hagyományos hadsereggel, de gazdasági érdekeltségeik is vannak például Afrikában. A felkeléssel kapcsolatban az elemző elmondta, a Putyin körüli szereplők folyamatosan üzérkednek, ez alól Prigozsin zsoldosvezető sem képez kivételt. A katonai elit legnagyobbrészt az orosz elnök oldalán áll, de az orosz gazdasági elit sokkal kevésbé ellenséges a nyugattal szemben.

Ellenoffenzíva

A közelmúltban megindult ukrán ellenoffenzíva azonban, az orosz megszálló erőkben történt zavar ellenére, nem mutat jelentős sikert. Takácsy szerint ennek az is az oka, hogy a nyugat irányából Kijev erős sugalmazást kapott arra vonatkozóan, hogy ne használja ki a Wagner-felkelés nyomán kirobbant zűrzavart. „Ez valószínűleg azért lehet, mert a moszkvai vezetés úgy keretezi a történteket, mintha egy nyugati színes forradalom kísérlete lett volna” – magyarázta Takácsy. Majd arról beszélt, a felkelés idejében a Wagner-csoport már nem volt a harcok első vonalában, így a lázadásukkal nem omlott össze a front. Feledy ezt azzal egészítette ki, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke Joe Biden a felkelés kezdetekor telefonon beszélt Putyinnal, ahol arról tájékoztatta, nem az amerikaiak keze van a történtekben. A biztonságpolitikai szakértő elmondta, jelenleg az ukrán ellentámadás során tesztelik az orosz megszálló erők kiépített védelmét, keresik a gyenge pontjait. Valószínűleg ennek tudható be, hogy jelentős területek visszafoglalásáról eddig nem érkezett hír. Hozzátette, óriási problémát jelent, hogy a kérdéses régiókat rendkívüli mértékben elaknásították. Ennek a problémának a megoldásában a légierő kulcsszerepet játszik. Feledy szerint ezért az amerikai F–16-os vadászgépek Kijevnek való rendelkezésre bocsátása nagyon fontos kérdés. Ugyanilyen kiemelt probléma, hogy mekkora tartalékok állnak rendelkezésre az egyes feleknek. Ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, a Kijevet támogató országokat az ún. Ramstein-csoport tömöríti, amelynek több mint ötven állam a tagja.

Meddig bírják?

Takácsy ezzel kapcsolatban arról beszélt, Oroszország erőforrásai sem végtelenek. „Ami pedig a társadalom kifáradását illeti, el kell mondani, hogy nem egy demokráciáról beszélünk, hanem egy autokráciáról. Ezért csupán a lakosság elégedetlensége nem fogja megdönteni ezt a rendszert” – magyarázta a szakértő. Hozzátette, Oroszország szinte mindig valamilyen háborút vív, így a lakosság hozzászokott ehhez, ráadásul az ottani polgárok egy másik információs buborékban élnek, mint mi. Az orosz katonai mozgósítás és az elesett katonákról szóló hírek azonban az ottani társadalomra is hatással vannak. „Annál inkább, hogy a halott katonák családjának járó állami támogatás odaítélését gyakran elszabotálják az orosz hatóságok” – tette hozzá.